Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
25 éves az önálló Katona József Színház
1. „A Katona József Színház – 1983. január hó 1. napjától kezdődően – önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban – korlátozott számban – vidéken is tart előadásokat.
3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket.
6.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
TÁJÉKOZTATÓ
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére
a Nemzeti Színházat és a Népszínházat érintű személyi és szervezeti változásról
Előterjesztő: Tóth Dezső
1982. március
A Budapesti pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezsőnek, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos Lászlónak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.
Fentiekkel összefüggésben olyan döntés is született, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; egy jogilag 1983. január 1-vel létesítendő új, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színház létesül, amelynek szervezeti, személyi és művészi előkészítésével a Minisztérium - jelenlegi munkakörük meghagyásával - Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét és vezető rendezőjét bízza meg. Az új színház a Katona József Színházban létesül.
A Nemzeti Színház új vezetői által kialakított koncepciót, programot, valamint az új színház koncepcióját és programját a Művelődési Minisztérium a közeljövőben az Agitációs és Propaganda Bizottság elé terjeszti.
A Művelődési Minisztérium kéri fentiek jóváhagyását.
Budapest, 1982. március 25.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
7.
Kedves Óvári Elvtárs!
A színházi döntés végrehajtása kapcsán, tekintettel, hogy az egész ügyet legkésőbb e héten le kell zárni a szerződéskötések miatt, a rendkívül sok teendő, rendkívüli módon összesűrűsödött. (Három érintett pártbizottsággal való egyeztetés, a szakszervezettel való egyeztetés, az érintett személyekkel való beszélgetés, két ezzel kapcsolatos nagy értekezlet megtartása, illetve megszervezése, a procedúra különböző stádiumaiban három tájékoztató feljegyzés készítése, felmentések, kinevezések adminisztrálása stb.-
Holnap délelőtt már sorra kerülnek az ezzel kapcsolatosan megszervezett társulati ülések. Nyilván nem lehetséges, hogy egy ilyen intézkedés az Agit. Prop. Bizottság tájékoztatása, ill. jóváhagyása nélkül történjék. Ha ezt viszont nem kapjuk meg, minden felborul.
De mert az Agit. Prop. Bizottság tagjai közül Te, Aczél elvtárs,
elvtárs, Pozsgay elvtárs, elvtársnő tud az ügyről és egyetért azzal, abban reménykedem, hogy valamilyen - ha nem is teljes körű - telefonos egyeztetés alapján lehetséges a jóváhagyást megkapni.Nagyon kérlek, segíts ebben.
Annál is inkább, mert az ügy érdemleges részét: tehát a Nemzeti Színház koncepcióját, valamint az új színházét úgyis külön Agit. Prop. Bizottság elé fogjuk terjeszteni.
Közvetlen vagy közvetett értesítésedet nagyon várva,
Tisztelettel üdvözöl:
/Tóth Dezső/
Budapest, 1982. március 25.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
8.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Farkasinszky Lajos elvtársnak
Budapest Főváros Tanácsa
Elnökhelyettese
Budapest
Kedves Farkasinszky Elvtárs!
A Budapesti Pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak, a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezső elvtársnak, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos László elvtársnak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.
Fentiekkel összefüggésben olyan döntés is született, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; egy jogilag 1983. január 1-vel létesítendő új, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színház létesül, amelynek szervezeti, személyi és művészi előkészítésével a Minisztérium - jelenlegi munkakörük meghagyásával - Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét és vezető rendezőjét bízza meg. Az új színház a Katona József Színházban létesül.
Tekintettel arra, hogy a felmentések és kinevezések lebonyolítása a szerződéskötési lehetőségek március 31-ig történő biztosítása érdekében rendkívül gyorsan kellett, hogy megtörténjék, - nem volt lehetséges, hogy a Művelődési Minisztérium a Fővárosi Tanáccsal az új színház felügyeletét érintő kérdés szükségképpen hosszabb időt igénybevevő megvitatásában kezdjen. Ezért az új színháznak a Fővárosi Tanács felügyelete alá való helyezésének intenciójáról csupán szóban „félhivatalosan" adtam tájékoztatást Neked, illetve az átszervezéssel kapcsolatos megbeszélésen a Tanácsot képviselő Venczel István elvtársnak.
Most azonban írásban is tisztelettel tájékoztatlak arról, hogy a Művelődési Minisztériumnak szándékában áll a továbbiak során Veletek együtt megvizsgálni azt, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az új színházi alakulatnak a felügyelet szempontjából a Fővárosi Tanács által történő átvétele.
Azt is megismétlem, hogy a felsőszintű döntés intenciói szerint az új színház vezetői, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor, a Nemzeti Színház jelenlegi főrendezője, illetve vezető rendezője. Így a Művelődési Minisztériumnak szükségképpen meg kellett bíznia kettejüket az új színház szervezeti, személyi és művészeti előkészítésével.
Nyilvánvaló, hogy az új színház felügyeleti átadásával kapcsolatos tárgyalási szándékunk, másfelől aközt, hogy az új színház előkészítésével nevezetteket mi bíztuk meg, ellentmondás van.
Tudom, hogy az átadással kapcsolatban számos, nem könnyen megoldható kérdés fog felmerülni. Arra kérlek, hogy a fent jelzett ellentmondás, illetve annak pillanatnyilag lehetséges feloldása a tárgyalások során ne legyen számotokra eleve kizáró ok.
Budapest, 1982. március 25.
| Elvtársi üdvözlettel |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
9.
SZÍNHÁZI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE |
Budapest, 1982. március 23.
Tóth Dezső elvtársnak.
miniszterhelyettes
Művelődési Minisztérium
Budapest
Kedves Tóth Elvtárs!
A Nemzeti Színház, a Népszínház és a Katona József Színház vezetése változásában hozott személyi döntéseket az elnökség 1982. március 22-i ülésén tudomásul vette, azzal a megjegyzéssel, hogy a Népszínház létrehozásakor levont tanulságok ellenére, ismételten a döntés után kérték az elnökség hozzájárulását.
Az elnökség a nagyobb gondot az önálló Katona József Színház létrehozásának körülményeiben látja. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi állapotában, az épület nem biztosítja egy önálló színház működéséhez szükséges feltételeket. Semmiféle kiszolgáló (raktár, műhely stb.) helyiséggel nem rendelkezik, a minimális feltételei sem adottak egy önálló színház működésének.
A döntés indokoltságának elfogadása mellett meggondolásra ajánljuk, hogy a realizálás időpontját akkorra tegyük, amikor a színházi működés feltételei biztosíthatók. Ezek olyan alapvető élet és munkakörülményi feltételek, amelyektől elnökségünk nem tud eltekinteni.
A fenti legfőbb probléma mellett felvetődik a személyi és anyagi feltételek megteremtésének szükségessége is. Tóth elvtárs levelében is leírt, az idézett értekezleten is elhangzott szerződtetési forma jogszabály ellenes, ezért ahhoz elnökségünk hozzájárulását nem adhatja.
Megítélésünk szerint a döntés ily módon elhamarkodott, alapozatlan végrehajtása magában rejti az eleve kudarc lehetőségét, ami mind a társulatok tagjai, mind színházpolitikai szempontból igen káros következményekkel járhatnának.
Felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy ez a döntés, több mint 700 ember sorsát és 3 színház működését érinti, ezért igen áttekinthető, meggondolt végrehajtást igényel. A Népszínház létrehozásakor bekövetkezett sérülések, megpróbáltatások nem ismételhetők meg.
Kérem az elnökség nevében, hogy a végrehajtás módjáról, feltételeiről, időpontjáról folytassunk valamennyi érdekelt fél bevonásával további tárgyalásokat, annak tudatában, hogy mindannyiunk célja közös.
Elvtársi üdvözlettel:
| Lampl Lajos |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
10.
Kivonat
A Művészeti Dolgozók Szövetségének a művészeti szakszervezeti szervek munkájáról, a dolgozók hangulatáról készített információs jelentésből (1982. március)
1.SZÍNHÁZI ÁTSZERVEZÉSEK, VEZETÉSI VÁLTOZÁSOK
Az információ készítés időpontjában döntés született a Nemzeti Színház és a Népszínház vezetését érintő káderkérdésekben. A változásokkal egyidejűleg szervezeti felépítésbeli módosításokra is sor került. A Nemzeti Színház Katona József Kamaraszínháza anyaszínházától különválik, önálló színház lesz, ezzel egyidejűleg a Népszínháztól elválasztják a Várszínházat, amely a Nemzeti Színház Kamaraszínháza lesz. A Népszínház pedig a Józsefvárosi Színház bázisán folytatja munkáját. (Tehát a Népszínház utazórészlege - a régi Déryné Színház - ismét önálló színházzá alakul.)
A szóban forgó döntés meghozatala a Színházi Dolgozók Szakszervezetének előzetes bevonása nélkül történt. (A Déryné Színház összevonásánál szintén ugyanilyen helyzet volt!) A legutóbbi SZDSZ elnökségi ülésen a testület tudomásul vette a Művelődési Minisztérium döntés-sorozatát azzal a megjegyzéssel, hogy a Népszínház létrehozásakor levont tanulságok ellenére ismételten a döntés után kérték a vezető testület hozzájárulását.
Az SZDSZ elnökségének véleménye szerint feltehetően gondot okoz majd, hogy az önálló Katona József Színház létrehozásának technikai körülményei nem biztosítottak, mert nem rendelkezik olyan kiszolgáló helyiségekkel, amelyek nélkülözhetetlenek egy önálló színház működéséhez.
Meggondolásra ajánlották továbbá, hogy a realizálás időpontját akkorra kell meghatározni, amikor a színházi működés feltételei biztosíthatók. Ezek olyan alapvető élet- és munkakörülményi feltételek, amelyektől az SZDSZ elnöksége nem tud és nem akar eltekinteni. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy csak olyan szerződtetési formákhoz adják hozzájárulásukat, amelyek nem jogszabályellenesek.
A testület aggódó megítélése szerint a DÖNTÉS feltételezhetően elhamarkodott, végrehajtása magában rejtheti a kudarc lehetőségét is, amely mind a társulati tagok, mind színházpolitikai szempontból igen káros következményekkel járhatnak. A Népszínház létrehozásakor bekövetkezett sérülések, megpróbáltatások nem ismételhetők meg.
A Színházi Dolgozók Szakszervezete felelősségét átérezve fokozottan figyelemmel kíséri a meggondolt végrehajtást igénylő döntést, amely több, mint 700 ember sorsát és három színház működését érintette. Pozitív közreműködés vállalásával arra törekszik, hogy az átszervezés lehetőségek szerint minél kisebb megrázkódtatással bonyolódjék le.
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő