Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
25 éves az önálló Katona József Színház
1. „A Katona József Színház – 1983. január hó 1. napjától kezdődően – önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban – korlátozott számban – vidéken is tart előadásokat.
3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket.
11.
MűVELŐDÉSI MINISZTER
Feljegyzés
| Kapják: |
Tárgy: A Nemzeti Színház és a Katona József Színház szervezésével kapcsolatos feladatok
Az új színház átszervezés elvi és személyi kérdéseiben a szükséges politikai döntések megszülettek. A végrehajtás megkezdődött. A párt- és társadalmi szervekkel való egyeztetések megtörténtek. Az egyeztetés során elhangzott kritikai észrevételeket is ismerjük. E kritikákból leszűrhető tapasztalatokra később még vissza kell térni.
A továbbiakban a végrehajtás felelőssége a minisztérium hatáskörébe tartozik. Ezért a különböző megoldásokat is minisztériumi feladatként és ügyként kell kezelni. A végrehajtásban résztvevők az alábbi szempontokra és szervezési eljárásokra legyenek tekintettel:
•1. A Nemzeti Színház koncepcióját, ehhez kapcsolódó művészeti programját és műsortervét minél előbb ki kell dolgozni. E munkában vegyék figyelembe a kulturális politika céljait, a Nemzeti Színházzal szembeni közmegegyezésen alapuló elvárásokat. A jövő évad műsortervében a bemutatók tervét már ennek a koncepciónak a jegyében kell elkészíteni.
•2. A Katona József Színház létrehozásával új színházi társulás jön létre. Törekedni kell arra, hogy a Katona József Színház olyan működőképes műhely legyen, amely megkapja a szükséges feltételeket és támogatást is tevékenységéhez a kulturális politika követelményei szerint.
•3. A viták elkerülése, és az átszervezés normális lebonyolítása érdekében az alábbiakat kérem figyelembe venni.
•o Az átszervezés nem járhat költségtöbblettel, illetve ha ilyen adódna, a többletet a Művelődési Minisztériumnak kell vállalnia. Ebben a szellemben kérem a Pénzügyminisztériumnak írt levél tervezetét újrafogalmazni.
•o A Katona József Színház személyi állomány 110 fő legyen, ezen belül 30-35 színészt foglalkoztathatnak.
•o Sürgős elszámolást kérek a Nemzeti Színház betöltött és üres státuszairól az 1982. március 1-i állapotnak megfelelően. Színész, műszaki és adminisztratív dolgozók bontásban.
•o Külön elszámolást kérek a Nemzeti Színház gazdasági igazgatójától arról a 20 státuszról, amelyet a Katona József Színház megnyitásakor a kamara színházhoz telepítettek.
•o Négy színész (Cserhalmi [György], Rajhona [Ádám], Gáspár [Sándor], Töröcsik [Mari]) szerződtetéséhez a jelenlegi státuszok béralapjának kiegészítésére 30 ezer forint kiegészítést a központi keretből kell átutalni.
•o Az Intézmény és Vállalatgazdálkodási Főosztály bocsássa a Katona József Színház rendelkezésére a Népszínház műszaki és adminisztratív dolgozóinak elhelyezésére szolgáló és az összevonás által feleslegessé vált Asbóth utcai helyiségeket. Az Intézmény és Vállalatgazdálkodási Főosztály vizsgálja meg, hogy a Katona József Színház színpadtere feletti üres lakás bérleményként készletraktár céljára hogyan szerezhető meg.
•4. A tárgyalások és az átszervezés operatív lebonyolításával Vass Csabát, Pápista Lászlónét és Földvári Lászlónét bízom meg. A tárgyalásokon vegyenek részt.
•5. Az ügy nyilvánosság előtti kezelését, a sajtó, rádió, televízió munkáját a minisztérium irányítsa. A Színházak vezetői kapjanak félreérthetetlen útmutatást a követendő magatartáshoz.
Ez a feljegyzés személyre szóló minisztériumi munkaokmány. A tárgyalásban résztvevő külső személyekre nem tartozik. A tárgyalások korrekt lebonyolítása érdekében felhívom a figyelmet, hogy az érintett felek mindig legyenek résztvevői ezeknek a tárgyalásoknak.
Az ügy kezelésében, intézésében egyértelmő állásfoglalásra, azonos szándékra és következetes végrehajtásra van szükség. Felelősek a címzettek. Az egészért felelős: Tóth Dezső miniszterhelyettes.
Budapest, 1982. április 6.
| Pozsgay Imre |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
12.
MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM |
Feljegyzés
Pozsgay Imre miniszter elvtárs részére
Mellékelem Malonyai Dezsőnek a Hétfői Hírek 1982. április 5-i számában megjelent nyilatkozatát, valamint a Sajtó és Tájékoztatási Osztály ezzel
Malonyai Dezső elvtársnak szemrehányást tettem, amiért - noha tanúja volt annak, hogy Miszlay István igazgatói kinevezését a Népszínház társulati ülésén az I. kerületi PB titkárnak jogos tiltakozására nem jelentettük be - interjújában mégis illetéktelenül közölte a nyilvánossággal, hogy a „Népszínház Miszlay István irányításával folytatja működését." Ezt illetően Malonyai Dezső határozottan leszögezte, hogy ő ezt az interjújában nem mondta, Garai Tamás ezt egyéb információk alapján írta be a szövegbe. Ugyancsak szemrehányóan tettem szóvá: miért a nyilatkozatból kell a Művelődési Minisztériumnak megtudnia, hogy a színház új irodalmi vezetője Hubay Miklós. Hangsúlyoztam: a Művelődési Minisztérium elvárja, hogy ilyen fontos posztok betöltéséről - különösen amikor a Magyar Írók Szövetsége elnökét érinti - az igazgató a minisztériummal konzultációt folytasson, illetve, hogy a minisztérium előzetes tájékoztatást kapjon.
Etekintetben Malonyai Dezső önkritikusan igazat adott nekem és ígéretet tett, hogy a jövőben ilyesmi nem fog előfordulni.
E két momentumon kívül a nyilatkozatban nem látok kifogásolnivalót.
A magam részéről kb. egy hétre szólóan kértem a nyilatkozatoktól való tartózkodást; Malonyai Dezső nyilatkozata a társulati üléseket követően több mint egy héttel jelent meg. Nem látok kifogásolnivalót abban, ha egy színházigazgató kijelenti, hogy kiknek a közreműködésére „számít". Hogy a Nemzeti Színháznak „nemzetinek" kell lennie s hogy tevékenységének középpontjában a magyar dráma kell álljon, az adott összefüggésben nem tudom illetéktelen „programnyilatkozatnak" felfogni, ezt a kijelentést legfeljebb semmitmondásért lehetne kárhoztatni, de mert a korábbi vezetők nyilatkozataiban ilyesmi nemigen hangzott el, - legalábbis nem hangsúlyosan - relatív jelentéssel bír.
Ugyanakkor az inkriminált mozzanatoktól eltekintve, a két színház mőködési folytonosságának hangsúlyozásával, a „szenzációs" átszerződtetési híresztelések tompításával, valamint azzal a véleményem szerint szubjektív elfogultságból eredő kijelentésével, hogy „a Várszínház kétségtelenül nagyobb formátumú játékhely, mint a Katona József Színház", az interjú a színházi és a szélesebb közvélemény csillapításának, nyugtatásának az irányába hatott.
Budapest, 1982. április 8.
| Tóth Dezső |
Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)
13.
MűVELŐDÉSI MINISZTER
Székely Gábor elvtársnak
mb. igazgató
Katona József Színház
Budapest
•1. A Katona József Színház - 1983. január hó 1. napjától kezdődően - önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
•2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban - korlátozott számban - vidéken is tart előadásokat.
•3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket. Működése során a Színház műsorválasztásában alakítsa ki a prózai és zenés művek, a klasszikus és modern drámák megfelelő arányát, segítse elő új magyar drámák alkotását. A színház korszerű stílus kialakításával hozzon létre eladásokat.
•4. Az önálló társulattal rendelkező Színház - maradványérdekeltségű költségvetési szervként - a Művelődési Minisztérium közvetlen irányítása alatt működik, fenntartási és működési költségeinek fedezetét a Művelődési Minisztérium fejezet költségvetésében kell előirányozni.
•5. A Színház élén igazgató áll. Az igazgatót, a művészeti vezetőt, valamint a gazdasági vezetőt a Művelődési Minisztérium nevezi ki, a Színház többi dolgozóját az igazgató alkalmazza.
•6. A Színház gazdálkodására a 203/1981./M.K.12./MM-PM számú együttes utasítás rendelkezései, a dolgozók besorolására és alapbérének megállapítására a 203/1974. /M.K.7./ MM-MüM. számú utasítás rendelkezései az irányadók.
•7. A Színház szervezeti és működési szabályzatát a Művelődési Minisztérium hagyja jóvá.
Budapest, 1982. június 15.
| Pozsgay Imre |
Jelzet: MOL XXVI-I-8-1982 57. d. (Magyar Országos Levéltár - Nemzeti Színház iratai - igazgatósági iratok, színház átszervezési iratok)
14.
MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM | Szigorúan bizalmas! |
TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére
az 1982/83-as színházi évadról, a színházak 1983/84. évadi előzetes műsortervéről és az 1983. évi nyári színházi műsorról
Előterjesztő: Tóth Dezső miniszterhelyettes
Budapest, 1983. június
[...]
1982-ben évadkezdés előtt sor került több színházunk átszervezésére, vezetésének megújítására.
A Nemzeti Színház új kötelezettségekkel indult neki az évadnak: magyar drámai hagyomány ápolását, a klasszikusok és félklasszikusok műveinek bemutatását, az új magyar művek rendszeresebb színrevitelét vállalva. Programjának valóra váltása természetszerőleg több időt igényel. Nehezen bontakozik ki a színház vezetése körül egy olyan művészi mag, amely egyaránt vonz rendezőt, tervezőt, színészt. A közönség „visszahúzódása" megszűnt, érdeklődése a színház iránt fokozatosan erősödött.
A Katona József Színház a műsorpolitikában és a színpadi megfogalmazásban egyaránt elemző, az emberi és társadalmi problémákat lemeztelenítő, analitikus színházat valósított meg, jellemzően magas színvonalon, kiemelkedő színészi, rendezői teljesítményekkel, kevés tévedéssel. Működési feltételei, a társulat munkakörülményei elég rosszak. A lehetséges mielőbbi megoldás érdekében már történtek lépések.
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 41. cs. 385. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Agitációs és Propaganda Bizottság - 1983.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő