I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Rabmunka a szabadban
A közölt feljegyzés az általunk ismert első dokumentuma annak a törekvésnek, amely a börtönügy átalakítását és a rabmunkáltatásnak a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe illesztését tűzte ki célul. „Csehszlovákiában az elítéltek túlnyomó többsége – ideértve a politikai bűntetteseket is – üzemekben és bányákban dolgozik 200–500 főnyi csoportokban. Ez a rendszer évek óta jól bevált, a szökés minimális és tapasztalataik szerint az átnevelés sokkal eredményesebb, mint a börtönökben berendezett műhelyekben végzett munka során.”
Forrás
Javaslat a csehszlovákiai börtönmunka rendszerének magyarországi bevezetésére
IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR
2/1949. Hsz.
Magyar Dolgozók Pártja Szervező Bizottsága,
Kovács István elvtársnak
Budapest
Kedves Kovács Elvtárs!
A Prágában járt küldöttségünk kiegészítő feljegyzéseit csatoltan megküldöm.
Budapest, 1949. július 19.
Elvtársi üdvözlettel:
/Dr. Hajdu Gyula/
*
Tárgy: A csehszlovákiai börtönügyi viszonyokról
szerzett információk.
Feljegyzés
Megtekintettem Prága egyetlen nagy börtönét, a Pankrác börtönt, ahol ez idő szerint kb. 800 vizsgálati fogoly van, kiknek túlnyomó része politikai bűntettes. Ez a börtön teljesen a mi
börtönünknek felel meg, ugyanaz a rendszere is. Távolról sincs azonban olyan zsúfoltság, mint nálunk. A foglyok ellátása élelmezési és elszállásolási szempontból sokkal jobbnak látszik, mint nálunk. A vizsgálati foglyok túlnyomó része különböző igen jól felszerelt műhelyekben dolgozik.Alkalmam volt megbeszélést folytatni Dr. Gloss elvtárssal, a prágai igazságügy-minisztérium börtönügyi osztályának vezetőjével. A tőle beszerzett legértékesebb információm az, hogy Csehszlovákiában az elítéltek túlnyomó többsége - ideértve a politikai bűntetteseket is - üzemekben és bányákban dolgozik 200-500 főnyi csoportokban. Ez a rendszer évek óta jól bevált, a szökés minimális és tapasztalataik szerint az átnevelés sokkal eredményesebb, mint a börtönökben berendezett műhelyekben végzett munka során. Azt, hogy mely üzemekben és bányákban hányan dolgozzanak, és milyen munkát végezzenek, a tervgazdálkodási és munkaerő-gazdálkodási szervek irányítják, az igazságügy-minisztérium börtönügyi osztályával karöltve a létrejött keretszerződés alapján.
A régi börtöntiszteket a fontos helyekről leváltották, csak adminisztratív, főleg gazdasági ügyeket intézhetnek, a fegyőrök javarészét is kicserélték. Jelenleg 5 hónapos fegyőrképző iskolájuk működik Szlovákiában, és ott képezik ki az új kádereket.
A csehszlovák elvtársakkal folytatott beszélgetések alapján javasolom, hogy börtönügyi osztályunk vezetője menjen ki egy kb. 2 hetes tanulmányútra, amelynek kapcsán a helyszínen tanulmányozhatná a csehszlovák börtönöket, az üzemekben és bányákban folyó munkáltatást és a fegyőri iskolát. A csehszlovákok is ideküldenék utána az ő börtönügyi vezetőjüket tanulmányútra.
Budapest, 1949. évi július hó 19. napján.
A kísérőlevél (első példány) és a kiegészítő feljegyzések közölt darabja (másodlat) levéltári lelőhelye: MOL M-KS 276. f. 65. cs. 324. ő. e.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő