Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes végrendelete
„Vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország Kormányzóhelyettese, budapesti /Királyi Várpalota/ lakos elhatároztam, hogy személyesen is részt veszek a harcban, amely magyar hazám és nemzeti létünk fennmaradását hivatott minden megsemmisítő idegen törekvéssel szemben biztosítani.
Mielőtt a harctérre indulnék, a mai napon, az alulírott helyen és időben, összes vagyonom felől, halálom esetére, – a következő végrendeletet teszem”
Forrás
VÉGRENDELET
Vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország Kormányzóhelyettese, budapesti /: Királyi Várpalota:/ lakos elhatároztam, hogy személyesen is részt veszek a harcban, amely magyar hazám és nemzeti létünk fennmaradását hivatott minden megsemmisítő idegen törekvéssel szemben biztosítani.
Mielőtt a harctérre indulnék, a mai napon, az alulírott helyen és időben, összes vagyonom felől, halálom esetére, - a következő végrendeletet teszem:
1. A kenderesi 3893 sz. tkvi. Betétben felvett és megboldogult nővéremtől örökölt ingatlanokat, valamint a katymári 3993. és 3994. sz. tkvi. betétben felvett és nagybátyámtól örökölt ingatlanokat fiam, ifj. nagybányai Horthy István örökölje.
2. A katymári 3604, 3931, 3932, 3961 és 3962. sz. tkvi. betétben felvett és nagybátyámtól örökölt ingatlanok tekintetében végrendelkezési jogom utóöröklési joggal korlátozva van, ennélfogva ez ingatlanok tekintetében a bácsalmási királyi járásbíróság 1938. évi január hó 10. napján kelt Pk. 7803/9/1937. sz. hagyatékátadó végzés kiegészítő részét képező hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv örökösödési részének első pontja szerint örökösömül elsőszülött fiamat, ifj. Horthy Istvánt rendelem azzal, hogy utána ezen ingatlanokat első fiúszülöttségi jogon való öröklési rend szerint fiú utódai, ezek nem létében, pedig a fentebb megjelölt okiratban megszabott öröklési rend szerint tovább megnevezett örökösök örököljék.
3. A fentebb 1./ és 2./ pontban megjelölt ingatlanokkal kapcsolatos terhek, pl. a bácsalmási kir. adóhivatalnál fennálló örökösödési illetéktartozás, a katymári ingatlanok után ugyanott fennálló vagyonváltság - föld tartozás, az Országos Földhitelintézet-i fontkölcsönből fennálló tartozás, valamint édesatyámmal szemben nagybátyám eltemettetéséből fennálló tartozásom, azt az örököst terheli, aki az 1./ és a 2./ pontban említett ingatlanokat örökli.
4. Azonban ugyancsak őt illetik mindazok a követelések is, amelyek az 1./ és 2./ pontban említett ingatlanokkal és azok hasznosításával kapcsolatban engem megillettek, vagy a jövőben megilletnek. Ideértem pl. a Magyar Bank és Kereskedelmi r.t.-nál katymári gazdasági számlámon mindenkor fennálló követelésemet is. A Magyar Országos Földhitelintézetnél letétben lévő s nagybátyámtól örökölt 1000, azaz Egyezer font névértékű, a Magyar Földhitelintézeti "A" sor 7 1%-os záloglevelemet és annak szelvényeit szintén fiam örökölje, akit egyébként minden néven nevezendő ingó és ingatlan vagyonomra és követeléseimre nézve általános örökösömül jelölök ki, amennyiben valamely vagyonomról külön, vagy másképpen nem rendelkeznék.
5. A Naphegy u. 27. sz.a. és a Lisznyay u.24. sz. a. lévő bérházaimat a halálom napján fennálló terhekkel együtt, de mindennemű haszonélvezeti jogtól mentesen mme. Yvonne Yola Lettelier Henriquet, 105 rue Charles Lafitte, Neuilly-sur- Seine-i lakosra hagyom. Nevezettet terhelik mindazok a tartozások is, amelyek a fenti házak építkezésével kapcsolatban halálom napján még fennállnak. Idetartozik tehát, jelenleg édesanyámmal szemben fennálló 50000 pengős tartozásom, valamint azok az összegek, amelyeket az építkezéssel kapcsolatban az egyes vállalkozóktól visszatartottunk, és amelyek még majd kifizetendők lesznek, valamint a Magyar Bank és Kereskedelmi r.t.-nál a rendes számlámon jelenleg 77000 pengőben fennálló tartozásom is. Ez ingatlanok tekintetében akként rendelkezem, hogy azok a terhektől eltekintve a megnevezett örökösömnek haszonélvezeti jogtól mentesen adassanak át, mint ahogyan azt az 5./ a / pontban külön is elrendeltem.
6. Feleségem haszonélvezeti jogát a következőképpen szabályozom:
a. a Lisznyay u. 24. és a Naphegy u. 24. sz. ingatlanok tekintetében őt haszonélvezeti jog nem illeti.
b. Az 1./ és 2./ pontban felsorolt ingatlanok tekintetében őt az özvegyi haszonélvezeti jog életben lévő fiammal szemben csak az állásához és vagyonához mért illő eltartásra illesse, amit a katymári birtok központi igazgatási költségekkel terhelt tiszta jövedelmének 50%, azaz ötven százalékában határozok meg olyképpen, hogy e birtokkal kapcsolatos, s példakép a 3./ pontban felsorolt terhek rendes törlesztése is a tiszta jövedelemből fedezendő, s csak az ezután megmaradt jövedelem ötven /50%/ százaléka fizetendő ki haszonélvezeti jog, illetőleg illő lakás és eltartás címén.
c. Amennyiben fiam az özvegyi haszonélvezeti jog megszűnte előtt utódok nélkül elhaláloznék és az említett öröklési rend szerint az ingatlanok testvérem illetőleg az ő utóörököseire szállnának, az esetben azt kívánom, hogy feleségemet az özvegyi haszonélvezet az egész katymári birtokra illesse, a terheket azonban törleszteni tartozik.
7. A kenderesi ún. kakati ingatlanaim tekintetében az örökösödésre nézve a vitézi telekről szóló alapítólevél rendelkezései az irányadók. Feleségemet az ingatlanokra haszonélvezeti jog szintén nem illeti, minthogy azt általában az ő társadalmi állásához mért illő lakás és eltartásra korlátozom, amit pedig a katymári birtok tiszta jövedelmének 50%-a biztosít.
8. Repülőgépemet sógoromnak, gróf Károlyi Gyulának hagyom emlékül.
9. Jogtanácsosomnak, nádudvari dr. Kiss Elemér ny. kir. törvényszéki bíró, budapesti ügyvédnek, aki vagyonomat eddig is kezelte és aki ingó és ingatlan javaim tekintetében teljes jogkörrel járt el, vagyonom kezelésére külön felhatalmazást adtam, amely halálom utánra is érvényes mindaddig, míg örököseim a hagyatékot jogerősen át nem veszik. Minthogy nevezett jogtanácsosom összes ügyeimet is már évek óta rendben kezelte, azt ismeri, azért azt kívánom, hogy fiam illetőleg természetes és törvényes gyámja, fiam vagyona és annak kezelése tekintetében a jövőben is nevezett jogtanácsosommal egyetértésben és az ő bevonásával intézkedjék. Végrendeleti végrehajtómul sógoromat, ifjú gróf Károlyi Gyulát jelölöm meg, aki a végrendelet végrehajtásánál vagyonomat teljes jogkörrel kezelő jogtanácsosommal együtt jár el.
10. Fiam nevelése tekintetében kívánom, hogy szüleim illetőleg a végrendeleti végrehajtó tanácsi, netáni elhatározási figyelembe vétessenek.
Kelt Budapesten, 1942. évi június 6. napján.
| Horthy István |
Mi alulírott végrendeleti tanúk bizonyítjuk, miszerint az általunk személyesen ismert főméltóságú vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország Kormányzóhelyettese, budapesti /Királyi Várpalota/ lakos végrendelkező, együttes és folytonos jelenlétünkben kijelentette, miként ezen okirat az ő végrendeletét tartalmazza és azt előttünk aláírta.
Kelt Budapesten, 1942. évi június 6. napján.
Dr. (K)Eszláry István?
mint felkért végrendeleti tanú
Dr. Mekcsey Béla
mint felkért végrendeleti tanú
Littka István
mint felkért végrendeleti tanú
Rohonczy István fhdny.
mint felkért végrendeleti tanú
vitéz nagybányai Horthy István végrendelete és a Kivonat a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvből. Budapest Főváros Levéltára, VII. 6. b I-III. kerületi Járásbíróság V. 152/1943.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő