I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Fő a megbízhatóság
Drahos Lajos, a varsói nagykövet
Drahos Lajos, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete Fülig Jimmyt megszégyenítő hejesírással írta első jelentéseit, amit az alábbi részlet is bizonyít: „Jelentem hogy junius 25, ikén 1 orakor fogadott Bierut elnök, A protokol szabájoknak megfeleönek, zsaketben diszszázad elött, a protokol fönök vezetésével minden ceremonia hibátlanul lett végrehajtva, aprototokol fönök Bathol nagy mrgelégedésére és e elismerésére.”
Források
Feljegyzés
| szig.biz. (79) | Varsó 1951 július 1. Tárgy, bemutatkozo látogatás Bierut elnöknél. |
Jelentem hogy junius 25, ikén 1 órakor fogadott Bierut elnök, a protokol szabájoknak megfeleönek, zsaketben diszszázad elött, a protokol fönök vezetésével minden ceremonia hibátlanul lett végrehajtva, aprototokol fönök Bathol nagy megelégedésére és e elismerésére.
A magánkihalgatás a külügy miniszter jelenlétébentörtént. Bonta elvtárs tolmácsolt.
Nagy örömömre szolgál mondotta Bierut elnök, a Magyar Népi demokrácia követét itt üdvözölhetem.
Volt már ön Lengyelországban?
Lengyel országban most vagyok elöször, válaszoltam, Ellenben az elnökurat, tudományos munkájábol ismerem, és egy Magyar munkásnak a legnagyobb öröm hogy az elnökuratszeméjesn is meg ismerheti. Nagyon megkapo az a hatalmas épitkezés amit itt látok mongyottam.Naprol napra észelhetö hogy fogynak annak aromoknak száma amejet a fasiszták okoztak. Ugy látom hyogy az épitkezés gyorsabban halad mint nálunk.
Az eredmények azt mutatják ,mondotta Bierut elnök,hogy nagyon szépek magyar országo is. Külömbségcsak az,hogy lengyelországban a pusztitások sokkal nagyobak voltak mint magyarországon és nemcsak varsoban, hanem más lengyel nagy városokban és favakban szintén nagy pusztitások voltak. Igy nekünk, mon dotta Berut elnök, a városok felépitésével egyidöben kellett tervezni a gyárak épitését, ugyan ekkor magyar országon job ban rálehetett menni a gyárak épitésére.
Mijen kilátások vannak a termésre, kérdezte Bierut elnök? A termés mondottam az idén nagyon jonak mutatkozik. Vannak hejek ahol a buza 2 méterre is megnöt,eges hejeken, nem nagyon számot tevö területeken, az essö már sok, az ár viz is kárt okozott.
Nálunk most kenyér jegy van. De remélem ez az én véleményem, kenyér jegyre nem lesz szükség.
Bierut elnök azt mondta hogy lengyelországbann az ipar meg növekegyésével a városok ipar telepek fogyasztása megnövekedett, és a kisparaszti földekenn a termelök nem tudják ják kielégiteni a szükségletett.
Nálunk mondottam még a kulákok sok szabotázs cselekményt követ el. Azt hiszem, hogyha a szövetkezeti rendszerünk jobban meg erösödik akkor a szabotálások csökkeni fognak.
Az lehet mondotta Birut elnök, de ezzel az osztályharc nem szünik meg amej elöl kitérni nem lehet.
Most fojik a nagy per az összeesküvök ellen, magyarországon, mondotam.
Igen mondotta Bierut elnök, az egyház egy nagy nemzetközi szervezet, amej még igenerös. Es lengyel országban is a legnagyobb ellenfél.
Oda fordult Ksesefkihez,és azt mondta. Néha egészen jol jön egy ijen per.
Azután Rákosi elvtárs hogyléte felöl érdeklödöt.
A mi Rákosi elvtársunk jol van, mondottam. Sokat dolgozik. Igen, mondotta Bierut elnök, sok jo és eredményes munka.
Kérem önt adja át üdvözletemet Rákosi elvtásnak. A disz örség sorfala mellett,vonultunk ki
Amikor haza értünk, a protokol fönöktöl elbucsuztunk, azt mondam elvtársaimnak, látják hogy megtiszteli a lengyelnép a magyarnépet, nagyon jo munkát kell végeznünk hogyezt a megbecsülést továbbra is kiérdemeljü és megtartsuk.
| aláírás /Drahos Lajos/ Varsoi Magyar követ |
Magyar Külügyminisztériumnak
B u d a p e s t
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő