Első útján jéghegynek ütközik a Titanic utasszállító luxushajó 23:40 perckor, 150 kilométerrel Új-Fundland partjai előtt. Másnap hajnalra...Tovább
Útban a szabadság felé?
Egy NDK-s turista menekülési kísérlete a Berlini Fal megépítése után
Számos NDK-ból érkező turista Magyarországon át Jugoszlávia és Ausztria irányába próbált továbbutazni. Az itt közölt magánlevél születését meghatározó fontos körülmény az általános katonai szolgálat bevezetése volt. A szűkre szabott határok és a radikálisan korlátozott mozgásszabadság mellett érthető tehát, hogy ez a frissen bevezetett intézkedés tovább rontotta az alábbi sorok írójának kedélyállapotát. A levélíró azon kívánsága, hogy levele ne jusson illetéktelen kezekbe, nem teljesült. A levélellenőrzés során a borítékot felnyitották…
Forrás
BM II. Főosztály
Elemző-, Értékelő Alosztály
Szigorúan titkos!
| F e l j e g y z é s |
Budapest, 1962. augusztus 8.-án
Tárgy: Rita B. [?]DBR. címre küldött levél fordítása.Kedves Rita!
Életem legszomorúbb levelét írom most Neked. Itt ülök kb. 3 hónapi élelemmel és ruhaneművel a budapesti főpályaudvaron és ismét haza kell utaznom. Terveim nem sikerültek. Volt egy magyar vízumom és egy csehszlovák átutazóvízumon. Prágában jártam az osztrák követségen és szereztem Csehszlovákiából Magyarországra egy osztrák átutazóvízumot. Idáig minden rendben ment. Ausztriába azonban mégsem juthattam el. Kétszer is próbálkoztam a Csehszlovákiából való átjutással, de az átkozott szamarak nem engedtek. Ekkor ismét Magyarországra utaztam, de a magyarok sem engedtek Ausztria felé utazni. Budapesten a francia és a német követségen is jártam, eredmény nélkül. Egy hete úton vagyok alvás, csaknem evés és pénz nélkül. Teljesen elgyengülve a visszautazásra kell felkészülnöm.
Mindezt olyan nyíltan írom neked, mintha feltételezném, hogy e levél nem kerül illetéktelen kezekbe. És ha igen, ez már nekem teljesen mindegy. Elsősorban is megbántam, hogy múlt évben visszautaztam. Tervem, ami most nem sikerült, már akkor megvolt. Csak azért nem írtam meg Neked, mivel nálunk bizonytalan, hogy nem bontanak-e fel egy levelet.
/a levél oldalára írt szöveg/: Ne lepődj meg a hamis feladón, tudod, hogy az engem fed.
Születésnapodra meg akartalak lepni, viszont akartam látni rokonaimat. A Mont Blancra akartam utazni. Ez minden. El sem tudod képzelni, milyen hangulatban vagyok.
Tudod, hogy mindig optimista voltam, de most teljesen kétségbe vagyok esve. Amint most hazamegyek, 4 hónapos katonai szolgálat vár rám. /tartalékos tanfolyam a főiskola alapján/. Mindezt el akartam kerülni. Ennélfogva nem hívhatlak fel telefonon születésnapod alkalmával, levelet sem írhatok Neked egyúttal. Mindez tilos a 4 hónapos katonai szolgálat alatt /VIII. 3.-án kell bevonulnom/. Írsz nekem addig is egyszer? Mindenek előtt, ha levelemet megkaptad. Ha a következő hónapokban esetleg levél érkezne hozzád May János ill. M. Runge részére, úgy kérem azt megőrizni, az nekem szól. Talán a következő években átvehetem, remélem. Most minden lehetőség megélhetésem szempontjából jól jön. Persze az akarás még nem minden. Most be kell soraimat fejeznem, vonatom nemsokára indul. Remélhetőleg ezúttal nem szállítanak le a vonatról, mint valami súlyos bűnözőt /mint a Prága-Bécs és a Budapest-Bécs-i gyorson történt/.
Szíves üdvözletét küldi /Giselának is, ha egyszer találkozol vele/
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő