Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Földvári Rudolf Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MDP-titkár levelezése Gerő Ernővel
(1956. augusztus)
Gerő Ernő 1956. július 18-tól a három hónapon át tevékenykedett a Magyar Dolgozók Pártja első titkáraként. A korszak több feldolgozása, s itt közölt levelei is arról tanúskodnak, hogy mennyire nem volt tisztában az ország tényleges helyzetével. Földvári Rudolf, az 1954 májusában Miskolcra „száműzött”, és a demokratizálási folyamatot támogató Borsod-Abaúj-Zemplén megyei első titkár levelei tükrözik a változások túl gyors üteme miatti kételyeit, és félelmeit a Rákosi-féle pártvezetés várható kemény ellenintézkedései miatt.
Helyreigazítás kérése
1956. augusztus 14.
19/1/298/FR/CsR.
Magyar Dolgozók Pártja
Központi Vezetősége
Gerő Ernő első titkár elvtársnak
Budapest
Kedves Gerő elvtárs!
A Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága megbízása alapján hívom fel figyelmét a következőkre:
- Az állami, gazdasági szervekben dolgozó [szervek] személyzeti munkájának egyszerusítését, lényeges megjavítását ma akadályozza, hogy a minisztériumok, országos szervek erre még nem adtak konkrét utasításokat a személyzeti osztálynak.
Javasoljuk: hogy ez a lehetőségekhez képest gyorsan történjék meg, mert a személyzeti osztályvezetők nem mernek enélkül bátran változtatni régi módszereiken. - A káder- és személyzeti munkában elkövetett eddigi hibák következetes orvoslása azt is megköveteli, hogy számos kádert anyagilag is kártalanítsunk. Erre jelenleg anyagi alap nem áll az illetékes állami és gazdasági vezetők rendelkezésére. Ezért is tapasztalható az ilyen hibák következetes kijavításától való húzódozás, ami politikailag káros hangulatot szül.
Javasoljuk: hogy a szükséges anyagi fedezetet biztosítsa ehhez a Minisztertanács. - A megyében sok munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi, funkcionárius lassúnak, vontatottnak tartja az állami, gazdasági munka egyszerusítését, a túlzott centralizmusból fakadó hibák felszámolását. Nem a Minisztertanács határozatait bíráljuk, hanem a végrehajtás lassúságát, huzavonáját. A Megyei Párt Végrehajtó Bizottságnak is az a véleménye, hogy még azokat az intézkedéseket sem teszik meg a felsőbb állami szervek, amelyeket megtehetnének. Nem folyik megfelelően a vállalatok leadása, a hivatali munka felülről induló egyszerusítése stb.
Javasoljuk: a munka meggyorsítását a lehetőségeknek megfelelően, s ha lehet, olyan nyilatkozatok közzétételét (a kormány tagjaitól), amelyek pozitívan reagálnak az alulról jövő helyes kritikákra. - Sok az olyan jogos panasz is, hogy az állami munka egyszerusítése leszukül csak a vezetők feladatává, s ebbe nem igen vonják be a lakosságot, a dolgozókat. Ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket megtesszük, de valószínu, felső intézkedésekre is szükség van a lakosság bevonása érdekében.
A "Magyar Nemzet" elmúlt vasárnap száma arról írt, hogy megjelent egy intézkedés, miszerint "?a kenyérgabona kivételével az összes többi növények kötelező kivetését megszüntette". Ezt többen a begyujtési kivetések megszüntetésére értik, ami zavarja [a] begyujtési szervek munkáját.
Javasoljuk: a "Magyar Nemzet" közöljön egy helyreigazító cikket.
Földvári Rudolf
első titkár
B.-A.-Z.m.Lt. XXXIII-5. 1. 69. fond. 127. őe. (= A megyei első titkár levelezése.) 41. sz. (másolat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő