Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.Tovább
Olimpia Magyarországon?
1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.
Javaslat
| Adminisztratív Osztály Országos Testnevelési és Sport Bizottság | Szigorúan bizalmas! Készült 2 pld-ban. HK K/11/F/36/1955. |
Javaslat
a Titkársághoz
Budapest városa 1952-ben kérte a Nemzetközi Olympiai Bizottságtól az 1960-s olympiai játékok megrendezési jogát. A Nemzetközi Olympiai Bizottság ez év júniusában dönt Párizsban az Olympia játékok megrendezési jogának hovaítéléséről. A Nemzetközi Olympiai Bizottság ez év júniusában dönt Párizsban az Olympia megrendezési jogának hovaítéléséről. Tájékoztatásul szükségesnek tartjuk a Titkárság figyelmét felhívni a következőkre:
- A megrendezés esetén számolni kell különböz&oicrc; gazdasági kihatásokkal,
- be kell fejezni a Népstadion építését;
- meg kell építeni egy kb. 15.000 nézőt befogadó fedett sportcsarnokot;
- építeni kell egy nagyobb befogadóképességű uszodát;
- fel kell építeni az "Olympiai Falut", amely beilleszthető a városfejlesztési és lakáspolitikai programba;
- ezenkívül számolni kell olyan gazdasági problémákkal, mint szálloda, élelmezési, közlekedési, valutáris és egyéb ügyekkel;
- az Olympia megrendezése valutában igen komoly bevételt jelent;
- A Nemzetközi Olympiai Bizottság döntése előtt feltétlenül kéri, hogy a magyar kormány szavatossági nyilatkozatot adjon a NOB részére, amelyben kijelenti, hogy
- támogatja Budapest városát az Olympia sikeres megrendezésében;
- az olympiai játékokat nem használja fel semmiféle politikai célkitűzések eszközéül;
- Budapest Városi Tanács elnökének 1955. február hó15-ig ismételten levelet kell eljuttatni a Nemzetközi Olympiai Bizpottsághoz, amelyben megerősíti az előzőekben foglalt kérését és egyben meghívja a Nemzetközi Olympiai Bizottságot az olympiai játékokra.
Más államok kormányai többségében már megadták ezt a nyilatkozatot.
Javaslat
- A Titkárság hozzájárul ahhoz, hogy Budapest Városi Tanács elnöke megerősítő levelet küldjön a Nemzetközi Olympiai Bizottsághoz, amelyben kéri, hogy az 1960. évi olympiát Budapestnek ítéljék.
- A Minisztertanács, A Magyar Olympiai Bizottságon keresztül juttasson el a Nemzetközi Olympiai Bizottsághoz szavatossági nyilatkozatot, amelyben kinyilvánítja, hogy támogatja Budapest városát az 1960. évi Olympa megrendezésében és felelősséget vállal azért, hogy az olympiai játékokat nem használja fel semmiféle politikai célkitűzések eszközéül
- Az OTSB fejtsen ki propagandát az 1960-s Olympia érdekében, tárgyalja meg a Szovjetunióval és a baráti országok sportszervezeteivel.
- A Nemzetközi Olympiai Bizottság pozitív döntése esetén az OTSB tegyen el&oicrc;terjesztést a további teendőkre
MOL-M-KS-276-95/218. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége - Adminisztratív Osztály - Sport Alosztály - 218. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 05.
1914
1914
a német hadsereg megtámadja Liège városát, illetve a város körül felállított megerősített pozíciókat.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő