Politika

Olimpia Magyarországon?

1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.

Javaslat

Adminisztratív Osztály
Országos Testnevelési
és Sport Bizottság		Szigorúan bizalmas!
Készült 2 pld-ban. HK
K/11/F/36/1955.

Javaslat

a Titkársághoz

Budapest városa 1952-ben kérte a Nemzetközi Olympiai Bizottságtól az 1960-s olympiai játékok megrendezési jogát. A Nemzetközi Olympiai Bizottság ez év júniusában dönt Párizsban az Olympia  játékok  megrendezési jogának hovaítéléséről. A Nemzetközi Olympiai Bizottság ez év júniusában dönt Párizsban az Olympia megrendezési jogának hovaítéléséről. Tájékoztatásul szükségesnek tartjuk a Titkárság figyelmét felhívni a következőkre:

  1. A megrendezés esetén számolni kell különböz&oicrc; gazdasági kihatásokkal,
    1. be kell fejezni a Népstadion építését;
    2. meg kell építeni egy kb. 15.000 nézőt befogadó fedett sportcsarnokot;
    3. építeni kell egy nagyobb befogadóképességű uszodát;
    4. fel kell építeni az "Olympiai Falut", amely beilleszthető a városfejlesztési és lakáspolitikai programba;
    5. ezenkívül számolni kell olyan gazdasági problémákkal, mint szálloda, élelmezési, közlekedési, valutáris és egyéb ügyekkel;
    6. az Olympia megrendezése valutában igen komoly bevételt jelent;
  2. A Nemzetközi Olympiai Bizottság döntése előtt feltétlenül kéri, hogy a magyar kormány szavatossági nyilatkozatot adjon a NOB részére, amelyben kijelenti, hogy
    1. támogatja Budapest városát az Olympia sikeres megrendezésében;
    2. az olympiai játékokat nem használja fel semmiféle politikai célkitűzések eszközéül;
    3. Budapest Városi Tanács elnökének 1955. február hó15-ig ismételten levelet kell eljuttatni a Nemzetközi Olympiai Bizpottsághoz, amelyben megerősíti az előzőekben foglalt kérését és egyben meghívja a Nemzetközi Olympiai Bizottságot az olympiai játékokra.

Más államok kormányai többségében már megadták ezt a nyilatkozatot.

Javaslat

  1. A Titkárság hozzájárul ahhoz, hogy Budapest Városi Tanács elnöke megerősítő levelet küldjön a Nemzetközi Olympiai Bizottsághoz, amelyben kéri, hogy az 1960. évi olympiát Budapestnek ítéljék.
  2. A Minisztertanács, A Magyar Olympiai Bizottságon keresztül juttasson el a Nemzetközi Olympiai Bizottsághoz szavatossági nyilatkozatot, amelyben kinyilvánítja, hogy támogatja Budapest városát az 1960. évi Olympa megrendezésében és felelősséget vállal azért, hogy az olympiai játékokat nem használja fel semmiféle politikai célkitűzések eszközéül
  3. Az OTSB fejtsen ki propagandát az 1960-s Olympia érdekében, tárgyalja meg a Szovjetunióval és a baráti országok sportszervezeteivel.
  4. A Nemzetközi Olympiai Bizottság pozitív döntése esetén az OTSB tegyen el&oicrc;terjesztést a további teendőkre

MOL-M-KS-276-95/218. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége - Adminisztratív Osztály - Sport Alosztály - 218. őrzési egység)

Kulcsszavak

Magyar Dolgozók Pártja
OTSB
NOB

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Oldalak:

Ezen a napon történt július 14.

1956

Átadják a Keleti-főcsatornát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő