A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
Olimpia Magyarországon?
1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.
Javaslat
| Adminisztratív Osztály Országos Testnevelési és Sport Bizottság | Szigorúan bizalmas! Készült 2 pld-ban. HK K/11/F/36/1955. |
Javaslat
a Titkársághoz
Budapest városa 1952-ben kérte a Nemzetközi Olympiai Bizottságtól az 1960-s olympiai játékok megrendezési jogát. A Nemzetközi Olympiai Bizottság ez év júniusában dönt Párizsban az Olympia játékok megrendezési jogának hovaítéléséről. A Nemzetközi Olympiai Bizottság ez év júniusában dönt Párizsban az Olympia megrendezési jogának hovaítéléséről. Tájékoztatásul szükségesnek tartjuk a Titkárság figyelmét felhívni a következőkre:
- A megrendezés esetén számolni kell különböz&oicrc; gazdasági kihatásokkal,
- be kell fejezni a Népstadion építését;
- meg kell építeni egy kb. 15.000 nézőt befogadó fedett sportcsarnokot;
- építeni kell egy nagyobb befogadóképességű uszodát;
- fel kell építeni az "Olympiai Falut", amely beilleszthető a városfejlesztési és lakáspolitikai programba;
- ezenkívül számolni kell olyan gazdasági problémákkal, mint szálloda, élelmezési, közlekedési, valutáris és egyéb ügyekkel;
- az Olympia megrendezése valutában igen komoly bevételt jelent;
- A Nemzetközi Olympiai Bizottság döntése előtt feltétlenül kéri, hogy a magyar kormány szavatossági nyilatkozatot adjon a NOB részére, amelyben kijelenti, hogy
- támogatja Budapest városát az Olympia sikeres megrendezésében;
- az olympiai játékokat nem használja fel semmiféle politikai célkitűzések eszközéül;
- Budapest Városi Tanács elnökének 1955. február hó15-ig ismételten levelet kell eljuttatni a Nemzetközi Olympiai Bizpottsághoz, amelyben megerősíti az előzőekben foglalt kérését és egyben meghívja a Nemzetközi Olympiai Bizottságot az olympiai játékokra.
Más államok kormányai többségében már megadták ezt a nyilatkozatot.
Javaslat
- A Titkárság hozzájárul ahhoz, hogy Budapest Városi Tanács elnöke megerősítő levelet küldjön a Nemzetközi Olympiai Bizottsághoz, amelyben kéri, hogy az 1960. évi olympiát Budapestnek ítéljék.
- A Minisztertanács, A Magyar Olympiai Bizottságon keresztül juttasson el a Nemzetközi Olympiai Bizottsághoz szavatossági nyilatkozatot, amelyben kinyilvánítja, hogy támogatja Budapest városát az 1960. évi Olympa megrendezésében és felelősséget vállal azért, hogy az olympiai játékokat nem használja fel semmiféle politikai célkitűzések eszközéül
- Az OTSB fejtsen ki propagandát az 1960-s Olympia érdekében, tárgyalja meg a Szovjetunióval és a baráti országok sportszervezeteivel.
- A Nemzetközi Olympiai Bizottság pozitív döntése esetén az OTSB tegyen el&oicrc;terjesztést a további teendőkre
MOL-M-KS-276-95/218. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége - Adminisztratív Osztály - Sport Alosztály - 218. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1903
1937
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
1944
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
1944
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
1944
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő