A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
Olimpia Magyarországon?
1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.
Beruházások
Terv és Beruházási Osztálytól
Olympiával kapcsolatos elhelyezések beruházási összege
Az eddigi Olympiai játékok tapasztalata és kiforrott szokásokn alapján kb. 50.000 fő külföldi vendég elszállásolását tartjuk szükségesnek előirányozni.
Ebből turista jellegű kb. 45.000 fő; szálloda-szerű elhelyezést kíván 5.000 fő.
A turista-jellegű elszállásolás megvalósításához a következő beruházásokat kell előirányozni:
Általános- és középiskolák tantermeiben és egyéb létesítményeiben elhelyezhető
Nagybudapest területén kb. 20.00 fő
Felső iskolákban, egyetemeken kb. 16.00 fő
Internátusokban és diákszállókban kb. 7-9.000 fő
Általános és középiskolákban gondoskodunk részben az épületek belső tatarozásáról, festéséről, mázolásáról, másrészt a meglévő higiéniai csoportokat új mosdó, zuhanyozó és WC-csoportok felszerelésével kibővítjük, továbbá jó minőségű turista-elszállásoláshoz ágyakat, ágyfelszereléseket, fehérneműt, szekrényeket, székeket irányozunk elő. Hasonlóképpen kiegészítjük az egyetemi elszállásolásra szolgáló helyiségeket és diákotthonokat a fenti igényekre, mely 45.000 főre vonatkoztatva 163,000.000 Ft
A fenti összeg tartalmazza a turista-szerű elszállásoláson kívül az étkezések lebonyolításához szükséges központi konyhákat, azok felszerelését, az éttermek felszerelését kellő számú bútorzattal és mozgó eszközzel /asztalneműk, éteszközök, edények/.
A szálloda-jellegű elszállásolásnál szükségesnek tartjuk, hogy budapesti meglévő szállodák ezen időpontban kitataroztassanak /festés, mázolás, korszerűsítés, takarítás/.
A fenteken kívül a meglévő, de még helyre nem állított, háborús sérülést szenvedett szállodák újjáépítése megtörténjen.
Szükségesnek tartjuk, hogy a jelenleg más célra lefoglalt szálloda-épületek szállodává való visszaállítása megtörténjen.
A fentieken kívül szükségesnek mutatkozik 3 db nagy befogadóképességű szállodának a megépítése.
A szálloda-jellegű elszállásolás következtében előálló beruházások költségét jelen összeállításunkban nem irányoztuk elő.
Közlekedési eszközök beruházásai
Vizsgálatunk kizárólag a sportolók gyors szállítására és mozgatására terjed ki. Ez szükségessé teszi, hogy a Fővárosi Autóbusz Művek ezen időpontra kizárólag a aportolók részére 150 db, nagy befogadóképességű, kifogástalan állapotban lévő autóbuszt biztosítson.
Budapest, 1955. február 8.
| Hornyák Endre főmérnök | Fritsi Tibor osztályvezető |
MOL-M-KS-276-95/218. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége - Adminisztratív Osztály - Sport Alosztály - 218. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő