A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
A Belügyminisztérium feladatai az 1956 utáni első választások lebonyolításában
„Az 1958. novemberi országgyűlési és tanácsválasztások jelentős feladatok elé állítják a Belügyminisztérium szerveit is. Ebben az időben számolni kell az imperialista hírszerző szervek, valamint egyéb ellenforradalmi elemek aktivizálódásával, fokozott propaganda tevékenységével, huligán és egyéb alvilági elemek zavart keltő cselekményeivel. Ezenkívül a Belügyminisztérium szerveinek el kell látni a választással kapcsolatos rendészeti és biztosítási szolgálatot is.”
Melléklet
Belügyminisztérium | "SZIGORÚAN TITKOS!" |
Az 1958. év hátralévő időszakára eső nagyobb politikai eseményekkel és évfordulókkal kapcsolatos jelentési kötelezettségekről:
Utasítom Vezető Elvtársat, hogy a fenti eseményekkel kapcsolatban a következő rendszer szerint jelentsen:
A szeptember 16-án kezdődő ENSZ közgyűléssel kapcsolatban:
Jelentését naponta 15 óráig a B.M. II. Főosztály Tájékoztató Osztályának - nemleges esetben is - terjessze fel.
Szeptember 15-től visszavonásig naponta jelentsen:
a. az ellenséges kategóriák köreiben tapasztalat hangulatról, az ENSZ közgyűlés tényével, napirendjével, az ott elhangzott felszólalásokkal kapcsolatos véleményükről stb.,
b. az ENSZ közgyűlésen tárgyaltakkal összefüggő ellenséges tevékenységről /rémhírterjesztés, röpcédulázás, falfirkálás, fenyegetőzés stb./.
Az 1958. évi országgyűlési, illetve tanácsválasztásokkal kapcsolatban:
Szeptember 15-től november 1-ig naponta jelentse:
a. a választás nyilvánosságra hozatala milyen hangulatot váltott ki a hatáskörébe tartozó területen és objektumokban lévő ellenséges kategóriák között?
b. a választási névjegyzék összeállításánál a szavazásból kizárt személyek magatartásáról, tevékenységéről. Milyen intézkedéseket foganatosítottak egyesekkel szemben /a személyek teljes nacionáléjával/, különös tekintettel arra, hogy október 23-a is ebbe az időszakba esik.
Az ellenforradalom kitörésének és leverésének évfordulóján:
Október 16-án 15 óráig összefoglalva jelentse az ellenforradalom megünneplésére, esetleg sztrájkra, tüntetésre gyászünnepségre vagy fegyveres akció előkészítésére utaló jelzéseket.
Október 22-től 24-ig, illetve november 3-tól 5-ig naponta jelentse /a választással kapcsolatos közlendőivel egyidőben/:
a. az évforduló esetleges megünneplésének tervéről, gyászmegnyilvánulásáról, sztrájk vagy tüntetés tervéről, szervezéséről, esetleges sztrájkról, tüntetésről, ellenséges célzatú összejövetelekről stb.
b. Ellenséges propagandatevékenységről, pl.: előadások /iskolákban, egyéb helyeken/, prédikációk, gyászmisék, Kossuth-címer vagy Kossuth-címeres zászló kitűzése, hősök sírjának, emlékművének megrongálása, röpcédulák, falfirkálások, izgatások stb.
c. az évfordulóval kapcsolatos hangulatról,
d. az évfordulóval kapcsolatos preventív intézkedésekről és azok hatásáról, visszhangjáról.
A választások előkészítéséről és lefolyásáról:
November 1-jétől 14-ig naponta jelentsen:
a választási előkészületeket zavaró ellenséges megnyilvánulásokról, ellenséges cselekményekről, a területén és az objektumaikban lévő ellenséges elemek hangulatáról stb.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóján:
November 6-tól 8-ig naponta jelentsen:
a. a hangulatról, ellenséges tervekről, az ünnepségek lefolyásának esetleges megzavarásáról, illetve zavartalanságáról is,
b. esetleges szovjetellenes jelszavakról vagy más szovjetellenes akciókról - ellenséges - szovjetellenes, kommunistaellenes cselekményekről.
A választások ideje alatt:
November 15-én 12 órától a választás befejezéséig 2 óránként jelentsen:
a. a választás menetéről,
b. a vezető elvtársak szavazásának biztosításáról,
c. esetleges rendzavarásokról és az ellenséges kategóriák hangulatáról.
A választások befejezése után:
November 17-től 22-ig naponta jelentsen:
a területükhöz tartozó objektumokban az ellenséges személyek részéről tapasztalható megnyilvánulásokról, rémhírekről stb.
Heti összefoglaló jelentéseket készítsen és szombatonként 12 óráig terjessze fel az alábbiak szerint:
Szeptember 1-jétől 15-ig:
a. milyen ellenséges előkészületekről szereztek tudomást, azok megszakítására hozott intézkedések,
b. a területükhöz tartozó objektumokban lévő ellenséges személyek megnyilvánulásairól, terveiről, rémhírekről stb.
Szeptember 15-től november 22-ig:
értékelje a területén felmerült ellenséges cselekményeket, az azokban hozott intézkedéseket, készítsen róluk adatszerű kimutatást. /Hány személyt és milyen okból vettek őrizetbe, szabotázskísérlet, röpcédulázás, izgatás stb. miatt. Az őrizetbe vett személyek teljes nacionáléját tüntesse fel. Külön mutassa ki, hány főt vettek őrizetbe preventív okból és milyen adatok alapján. Az összes őrizetbe vett személy közül hány főt adtak át az ügyészségnek, hány főt helyeztek közbiztonsági őrizetbe, bocsátottak szabadon stb./
Rendkívüli eseményt - a megtett intézkedésekkel együtt - azonnal, soron kívül telefonon, illetve géptávírón /vagy futár útján/ jelentsen.
A napi, illetve összefoglaló jelentések felterjesztésének módja:
1. futár útján,
2. géptávírón,
3. telefonon az alábbi felsorolt számokon:
"K" vonal: 31-16
vezetői vonal: 136
városi vonal: 111-673
házi vonal: 52-59
interurbán: 134.
Vezető Elvtársat teszem felelőssé a jelentőszolgálat megszervezéséért és a jelentésében szereplő adatok valódiságáért.
Melléklet a Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 20. sz. parancsához.
BM Központi Irattár Parancsgyűjtemény 53/1958. sz. doboz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő