A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Válság a KGST-ben
1956-1958
„A KGST munkája legfőbb hiányosságának tartjuk, hogy eddig nem történt meg az együttműködés közgazdaságtudományi megalapozása. A szóban forgó országok a fejlettség különböző fokán álló, természeti gazdasági adottságaikban különböző, önálló országok, amelyeknek érdekei az egyes termelési ágak fejlesztésében nem mindig megegyezők. Mindegyik ország elsősorban azokat a termelési ágakat, gyártmányfajtákat igyekszik fejleszteni, amelyek látszólag a legtöbb gazdasági eredményt adják, viszonylag kisebb és amellett gyorsan megtérülő beruházásokat igényelnek."
Az 1956. október 30-ai nyilatkozat hatása
Mindez annak ellenére történt, hogy október 30-án napvilágot látott a szovjet kormány
, amelyben az is szerepelt, hogy a Szovjetunió kész megvitatni a többi szocialista ország kormányával azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják „a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak további fejlesztését és erősítését avégett, hogy kiküszöbölje a gazdasági kapcsolatokban a nemzeti szuverenitás, a kölcsönös előnyök és egyenjogúság elve megsértésének bármiféle lehetőségét." A nyilatkozat érvényessége - mint ismeretes - Magyarországra vonatkozóan egy napig tartott, október 31-én Moszkva a katonai beavatkozás mellett döntött, amit négy nap múlva végre is hajtott. Más országokkal - éppen a magyar fiaskó miatt - Hruscsovéknak látványos megállapodásokat kellett kötni, hogy szavahihetőségüket bizonyítsák. 1956 novemberében a szövegbe foglalt ígéretnek megfelelően a Szovjetunió tárgyalásokat kezdett Lengyelországgal, Csehszlovákiával, az NDK-val, Romániával (illetve egészen más helyzetben Magyarországgal is).1956. november 18-án Ny. Sz. Hruscsov és Władysław Gomułka közös nyilatkozatot írt alá, amely nyomatékosította az egyenrangú kapcsolat jelentőségét, leszögezte az október 30-ai nyilatkozat érvényét és nemzetközi jelentőségét. A legfelsőbb szintű találkozón a gazdasági kérdések is
kerültek, az úgymond rendezetlen ügyeket illetően a szovjetek lemondtak a lengyel tartozásról az 1946-1953 közötti szénszállítások értéke elismerésének fejében, megállapodtak a vasúti szállítások és egyéb pénzügyi elszámolásokról. Moszkva jelentős áru- és rubelhitelt ígért, aminek fejében az országban maradhattak katonai egységei, de azok jogait és mozgását szabályozták.Ami a részleteket illeti, az 1945. szeptember 16-án megkötött egyezmény kötelezettséget jelentett Lengyelország számára, hogy világpiac alatti áron szállítson szenet. Ugyanezt a mennyiséget 1947-ben a felére csökkentették, de az egyezmény ilyen formában csak 1953 novemberében szűnt meg. Most a kompenzáció fél milliárd dollár volt, ennyivel csökkentették a lengyel adósságot. Hasonlóan elfogadta a Szovjetunió a tranzit szállításokkal, és a szovjet hadsereg szállításával kapcsolatos panaszt. Egyben a szovjetek jelentős mennyiségű gabona
és 1958-1960 között 700 millió rubel hosszú lejáratú hitel nyújtására kötelezték el magukat, aminek kiegyenlítése 1963-1965 között történhetett. A szovjetek törölték az 1947-es leszerelési kölcsönből fakadó 110 millió rubel tartozást. A hozzájuk került háborús javak ellentételezése is szerepelt a megállapodásban.A románok 1957-ben 450 000 tonna búzát és 60 000 tonna takarmányt kaptak, amit 1959-től kellett törleszteni. A szovjet-román közös tulajdonú SOVROM Társaság visszavásárlásából egyfelől elengedtek négy milliárd 300 millió lejt, valamint lemondtak a haszonrészesedéséről. Lényegesen megemelték az áruszállítást, pl. kokszból 380 000 tonnával, vasércből 570 000 tonnával világpiaci áron, viszont az uránércet, ennél magasabb áron vette a Szovjetunió. 270 millió rubel hitelt kaptak öt vegyipari üzem építéséhez szükséges tervek és berendezések beszerzésére. Ezt fejelték meg továbbá négy éves hitel-visszafizetési haladékkal.
A csehszlovákokkal éppen a legkényesebb kérdésben, a szénexport-szénimport ügyben nem sikerült dűlőre jutni, így Prága visszafogta exportját a KGST országokba. Viszont itt is finanszírozták az urántermelést és kutatást, és az uránt 20%-kal a világpiaci ár fölött vették meg. Ez a megállapodás nagyon kedvező volt Csehszlovákiának, mert magyar számítások szerint, ha az összes támogatást összeadták, akkor ez a vásárlás 4-5-szöröse volt a világpiaci árnak. Itt is szó volt az ipari kooperáció megindításáról, és ezzel kapcsolatos beruházási segítségről.
Az NDK-val folytatott tárgyalások eredményeként a szovjet áruszállítások az egy évvel korábbihoz képest 30%-kal nőhettek. (Koksz, nyersolaj, hengerelt áru, fűrészáru, élelmiszer, stb.) Ide 340 millió rubel szabad devizahitel jutott, s itt is
a gépipari kooperáció konkrét kidolgozása.Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő