Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A magyarországi vörösterror zsidó származású áldozatai
A „Nemzet Vértanúinak 1918-1919" emlékmű felállítása
„Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték."
8.
Pekár Gyula levele a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának
Budapest, 1930. május 31.
1271/1930. sz.
Magyarországi Izraeliták Országos Irodája
Nagytekintetű Elnökségének
Budapest
Sas utca 9.
Nagytekintetű Elnökség.
Az 1918-1919-iki rémuralom idején, mintegy 480 mártír szenvedett vértanúhalált az alkotmány és az állami rend visszaállításáért. Az Országos Bizottság végrehajtja az első nemzetgyűlés első határozatát, melyet egyhangú helyesléssel vett tudomásul az 1929. március 21-iki képviselőház is, és a Parlament előtt a nemzet akaratából hatalmas emlékművön megörökíti a vértanúk dicsőséges nevét.
Az emlékmű megvalósítása 120 000 pengőbe kerül. Költség előirányzatunk szerint eddig befolyt 96 000 Pengő. Előirányzatunkban az osztó-igazság szemmel tartásával izraelita vallású polgártársainktól az izr. hitközségek útján az összeg 5 (öt) százalékát, vagyis 6000 P[engő]t irányoztunk elő.
Tisztelettel értesítjük a nagytekintetű Elnökséget, hogy a vértanúk névsorának verifikálása megtörtént, mely szerint a forradalmaknak 27 izr. vallású vértanúja van. Június 10-15 között lesz az Országos Bizottság ülése, amely a jelentéseket és az ünnepély előkészítését tárgyalja.
Ezzel kapcsolatban tisztelettel kérjük a Nagytekintetű Elnökséget, legyen kedves odahatni, hogy az izr. hitközségek útján, vagy bölcs belátásuk szerinti formában, az előirányzat szerint még hiányzó 5770 P. összegyűjtessék és a Pénzintézeti Központba kegyesen beküldessék, minthogy eddig a csatolt kimutatás szerint 270 pengő folyt be.
Fogadja a Nagytekintetű Elnökség megkülönböztetett tiszteletünk nyilvánítását.
Budapest, 1930. május 31.
Pekár Gyula
ny. miniszter, orsz. képviselö
az országos Bizottság
elnöke
Források jelzete: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Nemzet Vértanúinak 1918-1919 Emlékbizottság iratai, HU HJA V-3
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő