25 éves az önálló Katona József Színház

1. „A Katona József Színház – 1983. január hó 1. napjától kezdődően – önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban – korlátozott számban – vidéken is tart előadásokat.
3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket.

Források

Jelentések, feljegyzések, tájékoztatók a Katona József Színház létrehozása körüli döntésekről

1.

MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES

Kedves

 Elvtárs,

mellékelt feljegyzésem fogalmazásának végefelé jelezted azt az aggodalmadat, hogy az értekezleten miért nem vettek részt

 és Meghívásuk mellőzésében részemről semmi nevén nevezhető „részrehajlás" nem motivált. Székely Gáborral az értekezletet megelőző napon beszéltem, alapintencióival megismerkedtem. Mindaz, amit elmondott, meggyőző volt számomra atekintetben, hogy az új színház alakításával kapcsolatos költségvetési, elhelyezési, létszám stb. problémák megoldására plauzibilis gyakorlati elképzeléseik vannak. Éppen ezen alapszik az a meggyőződésem - amit feljegyzésemben még aggodalmad tudomásul vétele előtt leírtam - , hogy t. i. az értekezleten elhangzott fenntartások jelentős hányada egy egyeztető eszmecsere során feloldható, illetve a miniszteri döntés révén a feloldás biztosítható. Ugyanakkor úgy véltem: nekem - többek közt éppen az új színház létrehozásának érdekében, működési feltételei biztosítása érdekében - azokkal a „képviseletekkel" kell leülnöm, akik az új színház létesítésének a bázisával rendelkeznek. Bevezetőm és zárszavam az elhangzottak ellenére azonos hangsúllyal nyomatékosította a döntés végrehajtásának elengedhetetlenségét, ami az adott összefüggésben az új színház megteremtését jelentette. Ilyen belső elhatározottság mellett teljesen feleslegesnek éreztem Székely Gáborék jelenlétét, mert attól egyebet, mint az eszmecsere terméketlen polarizálódását, nem várhattam. És ugyanezért ragaszkodtam az „újrafelosztási" tárgyalásokon történő teljes jogú részvételükhöz az értekezlet után is annak ellenére, hogy azonnali kinevezésük lehetetlenségéről személyesen meg vagyok győződve. - Etekintetben való tárgyilagosságomat úgy érzem, hogy a feljegyzésemben javasoltak tükrözik.

Budapest, 1982. március 18.

 

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

2.

MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES

Feljegyzés
Pozsgay Imre miniszter elvtárs részére

A Nemzeti Színház vezető-váltásával, az ezzel szorosan összefüggő további kérdésekkel (a Várszínház leválasztása, a Nemzeti Színház kamaraszínházává alakítása; a Várszínház és a jövendő Népszínház viszonyának alakulása, a Katona József önálló színházzá történő alakítása stb.) kapcsolatos döntés végrehajtása érdekében eddig a következőket tettem:

  • A helyzetről a Várszínház vezetőinek felmentésében hatáskörileg illetékes I. kerületi párttitkárral, Fehér Józsefné elvtársnővel telefonon beszéltem és bővebben tájékoztattam, majd a mellékelt, a felmentést indokló levelet küldtem el hozzá. Az ügyben e hó 21-én, hétfőn reggel 8 órakor - a sürgősségre való tekintettel - rendkívüli VB-ülést hív össze.
  • A Nemzeti Színház vezetőinek ügyében hatáskörileg illetékes VII. kerületi Pártbizottság titkárával, Nádasdi József elvtárssal ugyanilyen értelemben beszéltem, a mellékelt levelet, illetve beállítási javaslatokat küldtem el. Ígéretem van rá, hogy hétfő délig megkapjuk a Párt Végrehajtó Bizottság beleegyezését.
  • A Katona József Színház és vezetői szempontjából illetékes V. kerületi Pártbizottság titkárának, Szűcs Istvánné elvtársnőnek ugyanígy szóbeli tájékoztatását követően a
  • Személyes beszélgetést folytattam Székely Gáborral azért, hogy megismerjem intencióikat, igényeiket.
  • A mai napon lezajlott (alább részletezendő) autentikus személyiségek részéről elhangzott egybeeső ajánló vélemények alapján, elkötelezettség nélkül ugyan, de megkérdeztem  vállalja-e Józsefvárosi központban működő Várszínház nélküli Népszínház igazgatói teendőinek ellátását. Néhány napos gondolkodási időt kért, de benyomásaim szerint igent fog mondani.
  • A mai napon (18-án reggel ½ 9-re) a meghívóban is bizalmasnak jelölt, a döntés gyors végrehajtásának biztosítását célzó megbeszélést hívtam össze, amelyen részt vettek: Svéd Pál, Für Sándor, Bukovszky Rezső és Pápista Lászlóné.

Az értekezletet a döntés gyors végrehajtásának szemelőtt tartásával vezettem és zártam mindenekelőtt azért, hogy a Nemzeti Színház és a Katona József Színház új vezetői kellő időben (még a jövő héten) megkapják a szerződési joguk gyakorlásához elengedhetetlen kinevezésüket. Ennek érdekében

  • a várható pártjóváhagyások figyelembe vételével felkértem a Személyzeti Főosztályt a miniszter elvtárs által aláírandó felmentő és kinevező levelek március 15-i hatályú, a fizetéseket változatlanul hagyó előkészítésére;
  • ha tudom, még ma elküldöm a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Színházi Szakosztálya számára az egyetértés megszerzése céljából a személyi és szervezeti változásokra vonatkozó döntést (javaslatot);
  • az eszmecserén elhangzott meggondolások alapján felkértem Bukovszky Rezső elvtársat, hogy az új színház létesítéséhez szükséges, a miniszter elvtárs által aláírandó és a Pénzügyminisztérium egyetértését kérő levéltervezetet készítse el;
  • javasoltam, majd zárszavamban megerősítettem, hogy az összes érdekelt vezetők (vagy azok megbízottai) a szakszervezet, az MM szakembereinek bevonásával a költségvetési, dolog, személyi stb. „újrafelosztás" ügyében a legrövidebb időn belül üljenek össze és tegyenek a miniszter elvtárs számára javaslatot;
  • rögzítettük, hogy március 26-án pénteken délelőtt ½ 10 órakor a Nemzeti Színház, 11 órakor a Népszínház társulati ülést tart, amelyen a minisztérium képviselője a személyi és szerkezeti változtatásokról tájékoztatót tart. Javaslom, hogy a Nemzeti Színház társulati ülésén Pozsgay elvtárs vegyen részt, s amennyiben ezt vállalja, biztosítottam, hogy a Nemzeti Színház társulati ülésére (tekintettel az országgyűlésre) 27-én szombaton délelőtt ½ 10 órakor kerüljön sor. (Etekintetben kérem a miniszter elvtárs állásfoglalását.)

Ugyanakkor kötelességem jelezni az értekezleten elhangzott, a döntés végrehajthatóságát illetően korántsem megalapozatlan aggodalmakat, fenntartásokat, amelyek jóformán kivétel nélkül a Katona József Színház önálló színházzá átalakításával függtek össze. Nevezetesen:

  • a Katona József Színház azonnali jogi megalakulása (ami a kinevezéseknek előfeltétele) megköveteli az új intézmény létrehozásának a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetését. Ennek status- és költség-kihatások nélkül aligha lenne érdemi akadálya. Az új színház létesítése azonban (bekalkulálva a Népszínháznál felszabaduló, illetve átcsoportosítható 3-4 főt) a legszerényebb becslések szerint is, egy kb. 25-30 fős társulatot feltételezve 8-12 plusz, máshonnan nem elvehető statust igényelne. Az új színház igazgatói, főrendezői, gazdasági igazgatói, ügyvezető igazgatói igényeihez, valamint az előírásoktól meghatározott gazdasági részlegének, közönségszervezési stábjának létszámigényeihez - azok kielégítéséhez, vagy csökkentéséhez - a Nemzeti Színház (tekintve, hogy ott azonos nagyságrendű kamaraszínház-csere történik) semmivel sem tud hozzájárulni. Ez a kérdés - valamint az ezzel még összefüggő egyéb kérdések - valószínűtlenné teszik a Pénzügyminisztérium azonnali egyetértését, ily módon pedig egy jogilag nem létező intézmény élére nem tudunk vezetőket kinevezni.
  • A Katona József Színház vezetőinek a szerződéskötéshez egyébként sem lenne elegendő a kinevezés; a szerződés-ajánló levelekben fel kell tüntetni a bér összegét. Ez nyilvánvalóan feltételezi béralapjuk megállapítását, ez pedig a „vagyonelosztás" erre a kérdésre is kiterjedő azonnali perfektuálását. A résztvevők többsége kételkedett ennek néhány nap alatt kivihető lebonyolításában, tekintve, hogy a bérösszeg a vagyonelosztás jóformán összes többi tényezőjének tisztázásától függ.
  • Ami a Katona József Színház önálló működésének bázisát, a költségvetést illeti, az a Népszínház Várszínház-ra fordított költségvetési hányadának „átutalásával" nagyjából biztosítható. Nehezen áthidalhatónak, problémának mutatkozik azonban azoknak az alapvető tényezőknek a hiánya, amelyek a színház működőképességének feltételei. A díszletraktározás, a kosztümkészítés igényei nem, az adminisztrációs részlegek helyiségigényei csak részben, egyes vonatkozásokban csak a Fővárosi Tanács cselekvő egyetértése esetén biztosítható. Az e hiányok pótlására vonatkozó pluszköltségek jelzése pedig a Pénzügyminisztérium már említett egyetértéséhez szükségesek; ezek számszerű produkálása, illetve az ezzel kapcsolatban várható tárgyalások a pénzügyminisztériumi egyetértés szükségképpeni késlekedését jelenti, annak összes következményével együtt.
  • Egyéb nehézségek is felmerültek: a költségvetés megosztás a naptári év közben igen nehézkes; a Katona József Színházba átmenők kiemelt Nemzeti Színház-i bérszintjének változatlanul tartását mi indokolja, illetve azt kívánatos lenne a fővárosi színházakéval egy szintre hozni; ugyanakkor a szakszervezet álláspontja, hogy az átszervezés senki számára nem jelenthet az eddiginél kedvezőtlenebb egzisztenciális helyzetet; „Úriember-egyezménnyel" biztosítani lehetne, hogy a Nemzeti Színház és a Katona József Színház továbbra is műsoron tartandó darabjainál a színészek ne kölcsönösen „vendégszereplők" legyenek, (ami a Nemzeti Színház szempontjából több milliós plusz kiadást jelentene) ez viszont az érvényes munkajogi szerződési viszonyoknak mondana ellent stb.
  • E nehézségek többeket (Lampl Lajos, Venczel István, Vámos László) mások látható helyeslése mellett arra a kérdésre ösztönöznek: az új színház miért nem a Várszínházban alakul, ahol az önállóság minden feltétele megvan, ami nem érintené a Nemzeti Színház és a Katona József Színház szervezett viszonyát.

A jelzett nehézségeknek csupán egy hányada olyan, amely az új színház azonnali (jogi) létrehozását, az új vezetők szerződéskötési jogának gyakorlását ténylegesen korlátozza; nagy - és itt korántsem felsorolt - hányaduk olyan, amely az „újrafelosztási" tárgyalások során minden bizonnyal feloldható, vagy jelentősen enyhíthető. Egy bizonyos: a döntés maradéktalan végrehajtására törekedve is gyakorlatilag kivihetetlennek tartom a Katona József Színház azonnali, önálló színházzá alakítását, a vezetők azonnali kinevezését, szerződtetési jogaik azonnali érvénybeléptetését.

Javaslom a döntés olyanforma módosítását, hogy:

  • történjék meg azonnal - e hó 26-27-ig - a Népszínház megosztása, a Várszínház Nemzetihez csatolása; ennek és a két színház vezetőváltásának társulati üléseken történő bejelentése - de az új színház megalakulására vonatkozóan csak az alábbiak keretei közt történjék utalás; illetve a nyilvánosság tájékoztatása is ez utóbbi tekintetben hasonlóképp történjék;
  • Székely Gábor és Zsámbéki Gábor kapjanak 1982. augusztus 1-ig fizetett szabadságot azzal, hogy mint a kialakítandó önálló színház deszignált vezetői, teljes joggal részt vesznek a „vagyonfelosztási" tárgyalásokon; jogosultak arra, hogy személyes nexusaik alapján megindítsák a társulatszervezést, a következő évad műsorpolitikájának, egyáltalán színházuk művészeti arculatának kialakítását. A művelődési miniszter a „vagyonfelosztási" tárgyalások javaslatairól, az új színház koncepciójáról így megfelelő előkészítés után hozhat döntést;
  • Most március folyamán még felmentésük, illetve kinevezésük előtt Sziládi János, Székely Gábor, illetve Malonyai Dezső és Vámos László - mindegyik a maga nevében és színházában - egymásközti kollegiális megegyezés alapján - küldje ki a színészek részéről áprilisban megválaszolandó szerződési ajánlatát, illetve - az átlagostól nem eltérő arányban - e hó végéig jelezze, hogy kivel nem kíván új szerződést kötni. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a Katona József Színház jogi önállósulásának pillanatától (a munkavállalók beleegyezésével persze) egyszerű áthelyezéssel létrehozható az új színház társulata. A felmentések és kinevezések ennek megfelelően ez év április 1-i keltezésűek lennének. A javaslat elfogadása esetén stornírozni lehetne a pártbizottságoknak ezzel kapcsolatban megküldött információkat.

E javaslat mellett megjegyzem: a Művelődési Minisztérium - és a döntésben résztvevő pártszervek - presztízsének rovására megy egy - az előkészítés során nem szerepelt variáns (t. i. egy új színház létesítése) konzultáció nélkül történő határozattá emelése. Egy ilyen új variáns tárgyalások során felmerült lehetőségei kapcsán 24, vagy 48 órán belül ugyanígy lehetőség lett volna annak alsóbb szintű döntés-előkészítő véleményezésére. Más összefüggésekben már voltam bátor jelezni azt a véleményemet, hogy a minisztériumra háruló döntéskötelezettségnek nem ellenlábasa, hanem alátámasztója a döntéshozatal körültekintő előzetes információkon, konzultációkon alapuló előkészítése.

Budapest, 1982. március 18.

 

/Tóth Dezső/

3.

MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES

Feljegyzés

elvtárs részére

A Budapesti Pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak, a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezsőnek, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos Lászlónak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.

Ezzel összefüggésben olyan döntés született, hogy a Nemzeti Színház Katona József kamaraszínháza anyaszínházától elválik, önálló, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színházzá lesz; önállóságának gazdasági, jogi, személyi stb. feltételei megteremtésére a Művelődési Minisztérium kötelezett. A Katona József Színház önálló színház élére igazgatóként, illetve művészeti vezetőként Székely Gábor és Zsámbéki Gábor elvtársak kerülnek. Egyidejűleg a Népszínháztól leválasztandó Várszínház lesz a Nemzeti Színház kamaraszínháza; a Népszínház a Józsefvárosi Színház bázisán folytatja munkáját.

E február 19-én, pénteken nyilvánosságra került döntés végrehajtása során:

  • e helyzetről a Várszínház vezetőjének felmentésében hatáskörileg illetékes I. ker[ület]i párttitkárral, Fehér Józsefné elvtársnővel; a Nemzeti Színház vezetőinek ügyében hatáskörileg illetékes VII. ker[ület]i pártbizottság titkárával, Nádasdi József elvtárssal; a Katona József Színház és vezetői szempontjából illetékes V. ker[ület]i Pártbizottság titkárával, Szűcs Istvánné elvtársnővel telefonon beszéltem, majd ezt követően - kinek-kinek a megfelelő - felmentési, illetve beállítási javaslatokat küldtem el.
  • Ugyancsak előzetes személyes beszélgetést követően tájékoztató és hozzájárulást kérő levelet küldtem Lampl Lajos elvtársnak, a Színházi Dolgozók Szakszervezete titkárának.
  • Személyes beszélgetést folytattam Székely Gáborral azért, hogy megismerjem az új színházzal kapcsolatos intencióikat, igényüket.
  • Március 18-án reggel a meghívóban is bizalmasnak jelölt, a döntés gyors végrehajtásának megkezdését biztosító értekezletet hívtam össze, amelyen a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB, a Fővárosi Tanács, a Színházi Dolgozók Szakszervezete képviselői mellett részt vettek Malonyai Dezső, Vámos László (a Népszínház jelenlegi, a Nemzeti Színház kijelölt vezetői), valamint Vörös László, a Nemzeti Színház gazdasági igazgatója.
  • Március 22-én Drecin József miniszterhelyettes vezetésével a Minisztérium illetékes vezetőinek, valamint a Nemzeti Színház és a Népszínház jelenlegi vezetőinek részvételével a rendelkezésre álló anyagi és személyi erők optimális átcsoportosítását, annak lehetőségét vizsgáló megbeszélés zajlott le.
  • Fentiekkel egyidejűleg személyes beszélgetést folytattam Sziládi Jánossal elhelyezése ügyében, valamint Miszlay Istvánnal, a József Attila Színház volt igazgatójával, atekintetben, hogy elvállalná-e a Népszínház igazgatói posztját.

Fentiek röviden összesíthető eredménye a helyzet jelenlegi állása:

  • Az új önálló színház (jogilag) azonnali létesítése nem lehetséges; ezért a miniszter Székely Gábort és Zsámbéki Gábort a jogilag 1983. január 1-vel megalakítandó önálló Katona József Színház élére nevezi ki igazgatóként, illetve művészeti vezetőként és megbízza őket az új színház kialakításának feladatával. Így lehetségessé válik, hogy március 31-ig szerződési joggal bírjanak, hogy a „vagyon-felosztás" tárgyalásain leendő színházuk érdekeit képviselhessék; egyáltalán, hogy ehhez a bonyolult művelethez a megfelelő idő rendelkezésre álljon. Ez alatt az idő alatt tisztázható az a pillanatnyilag nyitva hagyott kérdés, hogy a Katona József Színházat hogyan, milyen feltételek mellett veheti át a Fővárosi Tanács.
  • Március 26-án tartja a Nemzeti Színház társulati ülését, amelyen a Művelődési Minisztérium képviselője tájékoztatást ad, bejelenti a felmentéseket, illetve kinevezéseket.
  • Ugyanaznap zajlik le a Népszínház társulati ülése, hasonló módon, azzal, hogy a főrendező és a gazdasági igazgató személyének változatlansága mellett a miniszter a Népszínház igazgatójává 3 év meghatározott időtartamra Miszlay Istvánt nevezte ki.
  • Malonyai Dezső és Vámos László, mint a Népszínház jelenlegi vezetői biztosítják a Várszínház előadásaira építő Józsefvárosi Színház ezévadi működésének zavartalanságát, folyamatosságát, a kinevezett új igazgató, Miszlay István pedig képviseli a Népszínház érdekeit az anyagi és szellemi erők átcsoportosításának munkája során.
  • Malonyai Dezső és Vámos László mint a Nemzeti Színház vezetői, Székely Gáborral és Zsámbéki Gáborral történt megállapodás alapján, valamint a Nemzeti Színház általános érdekeit szem előtt tartva biztosítják a Katona József Színház és a Nemzeti Színház ezévadi, tervek szerint történő zavartalan együttműködését, valamint azt, hogy a Katona József Színház gyakorlatilag az 1982/83-as évad elején megkezdje működését.

Fentiekhez hozzátartozik: az érintett kerületi pártbizottságok titkárai, a Színházi Dolgozók Szakszervezete - bár a személyi és szervezeti döntéseket jóváhagyta - szóban, de írásban is nehezményezte, hogy hatásköri illetékességük, illetve közvetlen érdekeltségük ellenére a személyi és szervezeti változásokról a meghozott döntés előtt velük senki érdemben nem konzultált. A Színházművészeti Szövetség elnökségével sem folyt konzultáció, ezt azonban Vámos László főtitkári tisztsége mintegy „elfedte".

Ha nem is mentség, de magyarázat, hogy a meghozott döntés végrehajtását a szerződéskötési lehetőség március 31-i határideje kivételesen sürgőssé tette. Hogy a felsőszintű döntés, az azokkal kapcsolatos tárgyalások közben miért nem nyílt mód a tervek előzetes véleményeztetésére, azt - mert ezeken a tárgyalásokon nem vettem részt - nem tudom.

Budapest, 1982. március 23.

 

/Tóth Dezső/

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

4.

MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES

Feljegyzés
Pozsgay Imre miniszter elvtárs részére

Parlamenti kötelezettségeid okán utólagos jóváhagyásra mellékelem az Agitációs és Propaganda Bizottság részére továbbított tájékoztatómat, valamint

 elvtárshoz írt levelem másolatát. Óvári elvtárstól megkaptam az Agitációs és Propaganda Bizottság jóváhagyását.

Mellékelem

 elvtárshoz írt levelemet, amelyben igyekeztem stilárisan áthidalni azt az ellentmondást, ami aközt van, hogy a döntés szerint a Katona József Színháznak tanácsi irányításúnak kell, illetve kellene lennie, másfelől, hogy szükségképpen a Művelődési Miniszter nevezi ki a színház előkészítőit, vezetőit.

Mellékelem visszavárólag a Színházi Dolgozók Szakszervezete ügyben hozzám eljuttatott levelét.
Megjegyzem, hogy mert részben a sürgősség kényszere okán, részben mert nem tudtuk, hogy melyik pártbizottság lehet az illetékes, Miszlay István kinevezését vissza kellett vonjam, a kommünikéből töröltettem. Az I. kerületi Pártbizottság titkára tiltakozott ugyanis, egyidejűleg azonban semmi akadályát nem látja, hogy a Párt VB április 8.-i ülése Miszlay István kinevezését jóváhagyja.

Mellékelem még Császtvay elvtársnak írt, a kommüniké publikálásával kapcsolatos, igazolójelentést kérő

Budapest, 1982. március 26.

 

/Tóth Dezső/

5.

MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES

Másolat

Feljegyzés

 elvtárs részére

Információm szerint az Esti Hírlap március 26.-i száma lehozta a Nemzeti, illetve a Népszínházzal kapcsolatos kommünikét, nem beszélve arról, hogy állítólag a számok egy része említi Miszlay István kinevezését, más része nem - kérem annak kivizsgálását, hogyan hozhatta az Esti Hírlap a kommünikét, amikor Császtvay elvtárshoz írt, március 25-én kelt feljegyzésemben kifejezetten a következű szerepel: „A napi sajtó (az Esti Hírlapot is beleértve) csak a március 27-i, szombati számokban közölheti" a kommünikét.

Kérem a felelős megállapítását; amennyiben a Művelődési Minisztériumon belüli felelősségről van szó, javaslatot a fegyelmi büntetésre.

Budapest, 1982. március 26.

 

/Tóth Dezső/

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

* * *

SAJTÓ ÉS TÁJÉKOZTATÁSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

FELJEGYZÉS
Tóth Dezső miniszterhelyettes elvtársnak

A március 26-án kelt feljegyzésére vonatkozóan jelentem:

•1.       A tájékoztatásban nagyfokú zavart idézett elő, hogy a szóban forgó eredeti feljegyzés azt tartalmazta: „a kommüniké csak változatlan szöveggel jelenhet meg", s ennek megfelelően embargózta és pro domozta kérésünkre a hírt a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, ugyanakkor - mikor mindez már megtörtént, s a Magyar Távirati Iroda ennek megfelelően kiadta a hírt - péntek délelőtt külön utasításra változtatni kellett a szövegen. Az ekkor szükséges intézkedést a Tájékoztatási Hivatal pillanatok alatt megtette, s az Esti Hírlap szövegét a nyomdában henger alatt javították.

•2.       Az az utasítás, hogy az Esti Hírlap csak március 27-én (szombaton) közölheti a hírt, tájékoztatási feszültséget és feloldhatatlanul visszás helyzetet idézett elő. Miután a reggeli lapok közölnek 27-én egy hírt, azt semmiféle utasítás nem írhatja elő, hogy az Esti Hírlap is közölje. Ilyen utánközlésre az Esti Hírlap történetében eddig nem adatott példa. Arról nem is szólva, hogy a hír - a kifejezetten leírt utasítás értelmében - 12 óráig volt embargós, ezért az Esti Hírlapnak senki nem tilthatja meg, hogy a hírt 12 óra 7 perckor a rádióban hallva ne közölje. Hiszen nyilvánosságra hozott hírről van szó, ezt egyetlen kormányszerv sem vonhatja hírzárlat alá, annál inkább, mivel az Esti Hírlap a déli hírek után egy óra hosszával kerül utcára. Mindezek ellenére külön kérésemre az Esti Hírlap rovatvezetője megígérte, hogy ha közlik az anyagot, a legkésőbb záró oldalon helyezik el, ezért bármi történik, utóbb még valamit javíthatnak rajta. E megoldást Bajnok Zsolt államtitkárral, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökével is megbeszéltem és így elhárítottuk azt, hogy egy rádióban már közölt hír közreadásából az Esti Hírlapot kizárjuk.

Felelősségem tudatában jelentem, hogy az eredeti tájékoztatási tervből következő visszás helyzetet [-] mérlegelve s ez alapján döntve [-] feloldottam, ezt a sajtó irányító szervekkel megbeszéltem, amikor pedig a csak változtathatatlan szöveggel közre adandó kommünikénk szövege az utolsó pillanatban megváltozott, - míg én a Parlamentben tartózkodtam a közművelődési törvény vitáján - a vezetésem alatt álló részleg példás fegyelmezettséggel, gyorsasággal és helyes mérlegelő készséggel önállóan döntött, s a Tájékoztatási Hivatal segítségét kérve a szöveg módosítása ügyében - mint az Esti Hírlap korrigált számai mutatják - nem eredménytelenül intézkedett.

Budapest, 1982. március 29.

 

Császtvay István

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.Tovább

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő