25 éves az önálló Katona József Színház

1. „A Katona József Színház – 1983. január hó 1. napjától kezdődően – önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban – korlátozott számban – vidéken is tart előadásokat.
3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket.

6.

MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM

TÁJÉKOZTATÓ
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére
a Nemzeti Színházat és a Népszínházat érintű személyi és szervezeti változásról

Előterjesztő: Tóth Dezső

1982. március

A Budapesti pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezsőnek, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos Lászlónak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.

Fentiekkel összefüggésben olyan döntés is született, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; egy jogilag 1983. január 1-vel létesítendő új, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színház létesül, amelynek szervezeti, személyi és művészi előkészítésével a Minisztérium - jelenlegi munkakörük meghagyásával - Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét és vezető rendezőjét bízza meg. Az új színház a Katona József Színházban létesül.

A Nemzeti Színház új vezetői által kialakított koncepciót, programot, valamint az új színház koncepcióját és programját a Művelődési Minisztérium a közeljövőben az Agitációs és Propaganda Bizottság elé terjeszti.

A Művelődési Minisztérium kéri fentiek jóváhagyását.

Budapest, 1982. március 25.

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

7.

Kedves Óvári Elvtárs!

A színházi döntés végrehajtása kapcsán, tekintettel, hogy az egész ügyet legkésőbb e héten le kell zárni a szerződéskötések miatt, a rendkívül sok teendő, rendkívüli módon összesűrűsödött. (Három érintett pártbizottsággal való egyeztetés, a szakszervezettel való egyeztetés, az érintett személyekkel való beszélgetés, két ezzel kapcsolatos nagy értekezlet megtartása, illetve megszervezése, a procedúra különböző stádiumaiban három tájékoztató feljegyzés készítése, felmentések, kinevezések adminisztrálása stb.-

Holnap délelőtt már sorra kerülnek az ezzel kapcsolatosan megszervezett társulati ülések. Nyilván nem lehetséges, hogy egy ilyen intézkedés az Agit. Prop. Bizottság tájékoztatása, ill. jóváhagyása nélkül történjék. Ha ezt viszont nem kapjuk meg, minden felborul.

De mert az Agit. Prop. Bizottság tagjai közül Te, Aczél elvtárs,

elvtárs, Pozsgay elvtárs,  elvtársnő tud az ügyről és egyetért azzal, abban reménykedem, hogy valamilyen - ha nem is teljes körű - telefonos egyeztetés alapján lehetséges a jóváhagyást megkapni.
Nagyon kérlek, segíts ebben.

Annál is inkább, mert az ügy érdemleges részét: tehát a Nemzeti Színház koncepcióját, valamint az új színházét úgyis külön Agit. Prop. Bizottság elé fogjuk terjeszteni.

Közvetlen vagy közvetett értesítésedet nagyon várva,

Tisztelettel üdvözöl:

/Tóth Dezső/

Budapest, 1982. március 25.

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

8.

MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES

Farkasinszky Lajos elvtársnak
Budapest Főváros Tanácsa
Elnökhelyettese
Budapest

Kedves Farkasinszky Elvtárs!

A Budapesti Pártbizottság a közelmúltban a Nemzeti Színházban pártvizsgálatot folytatott le. A vizsgálatnak a Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság január 13-i ülésén történt lezárása nyomán, annak végrehajtásaként, a Művelődési Minisztérium javaslata alapján az MSZMP KB párthatáskör szerint illetékes titkára és osztályvezetője jóváhagyta Sziládi János elvtársnak, a Nemzeti Színház igazgatójának és Székely Gábor elvtársnak, a Nemzeti Színház főrendezőjének felmentését; illetve dr. Malonyai Dezső elvtársnak, a Népszínház igazgatójának a Nemzeti Színház igazgatójává és Vámos László elvtársnak, a Népszínház művészeti vezetőjének a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé történő kinevezését.

Fentiekkel összefüggésben olyan döntés is született, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; egy jogilag 1983. január 1-vel létesítendő új, a Fővárosi Tanács irányítása alá kerülő színház létesül, amelynek szervezeti, személyi és művészi előkészítésével a Minisztérium - jelenlegi munkakörük meghagyásával - Székely Gábort és Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét és vezető rendezőjét bízza meg. Az új színház a Katona József Színházban létesül.

Tekintettel arra, hogy a felmentések és kinevezések lebonyolítása a szerződéskötési lehetőségek március 31-ig történő biztosítása érdekében rendkívül gyorsan kellett, hogy megtörténjék, - nem volt lehetséges, hogy a Művelődési Minisztérium a Fővárosi Tanáccsal az új színház felügyeletét érintő kérdés szükségképpen hosszabb időt igénybevevő megvitatásában kezdjen. Ezért az új színháznak a Fővárosi Tanács felügyelete alá való helyezésének intenciójáról csupán szóban „félhivatalosan" adtam tájékoztatást Neked, illetve az átszervezéssel kapcsolatos megbeszélésen a Tanácsot képviselő Venczel István elvtársnak.

Most azonban írásban is tisztelettel tájékoztatlak arról, hogy a Művelődési Minisztériumnak szándékában áll a továbbiak során Veletek együtt megvizsgálni azt, hogy milyen feltételek mellett lehetséges az új színházi alakulatnak a felügyelet szempontjából a Fővárosi Tanács által történő átvétele.

Azt is megismétlem, hogy a felsőszintű döntés intenciói szerint az új színház vezetői, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor, a Nemzeti Színház jelenlegi főrendezője, illetve vezető rendezője. Így a Művelődési Minisztériumnak szükségképpen meg kellett bíznia kettejüket az új színház szervezeti, személyi és művészeti előkészítésével.

Nyilvánvaló, hogy az új színház felügyeleti átadásával kapcsolatos tárgyalási szándékunk, másfelől aközt, hogy az új színház előkészítésével nevezetteket mi bíztuk meg, ellentmondás van.

Tudom, hogy az átadással kapcsolatban számos, nem könnyen megoldható kérdés fog felmerülni. Arra kérlek, hogy a fent jelzett ellentmondás, illetve annak pillanatnyilag lehetséges feloldása a tárgyalások során ne legyen számotokra eleve kizáró ok.

Budapest, 1982. március 25.

 

Elvtársi üdvözlettel
Tóth Dezső

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

9.

SZÍNHÁZI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE
1068 BUDAPEST VI., GORKIJ FASOR 38.
TELEFON: 211-120, 429-944
Postacímünk: 1406 Bp. Pf. 7-8.

Budapest, 1982. március 23.

Tóth Dezső elvtársnak.
miniszterhelyettes

Művelődési Minisztérium
Budapest

Kedves Tóth Elvtárs!

A Nemzeti Színház, a Népszínház és a Katona József Színház vezetése változásában hozott személyi döntéseket az elnökség 1982. március 22-i ülésén tudomásul vette, azzal a megjegyzéssel, hogy a Népszínház létrehozásakor levont tanulságok ellenére, ismételten a döntés után kérték az elnökség hozzájárulását.

Az elnökség a nagyobb gondot az önálló Katona József Színház létrehozásának körülményeiben látja. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi állapotában, az épület nem biztosítja egy önálló színház működéséhez szükséges feltételeket. Semmiféle kiszolgáló (raktár, műhely stb.) helyiséggel nem rendelkezik, a minimális feltételei sem adottak egy önálló színház működésének.

A döntés indokoltságának elfogadása mellett meggondolásra ajánljuk, hogy a realizálás időpontját akkorra tegyük, amikor a színházi működés feltételei biztosíthatók. Ezek olyan alapvető élet és munkakörülményi feltételek, amelyektől elnökségünk nem tud eltekinteni.

A fenti legfőbb probléma mellett felvetődik a személyi és anyagi feltételek megteremtésének szükségessége is. Tóth elvtárs levelében is leírt, az idézett értekezleten is elhangzott szerződtetési forma jogszabály ellenes, ezért ahhoz elnökségünk hozzájárulását nem adhatja.

Megítélésünk szerint a döntés ily módon elhamarkodott, alapozatlan végrehajtása magában rejti az eleve kudarc lehetőségét, ami mind a társulatok tagjai, mind színházpolitikai szempontból igen káros következményekkel járhatnának.

Felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy ez a döntés, több mint 700 ember sorsát és 3 színház működését érinti, ezért igen áttekinthető, meggondolt végrehajtást igényel. A Népszínház létrehozásakor bekövetkezett sérülések, megpróbáltatások nem ismételhetők meg.

Kérem az elnökség nevében, hogy a végrehajtás módjáról, feltételeiről, időpontjáról folytassunk valamennyi érdekelt fél bevonásával további tárgyalásokat, annak tudatában, hogy mindannyiunk célja közös.

Elvtársi üdvözlettel:

 

Lampl Lajos
titkár

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

10.
Kivonat

A Művészeti Dolgozók Szövetségének a művészeti szakszervezeti szervek munkájáról, a dolgozók hangulatáról készített információs jelentésből (1982. március)

1.SZÍNHÁZI ÁTSZERVEZÉSEK, VEZETÉSI VÁLTOZÁSOK

Az információ készítés időpontjában döntés született a Nemzeti Színház és a Népszínház vezetését érintő káderkérdésekben. A változásokkal egyidejűleg szervezeti felépítésbeli módosításokra is sor került. A Nemzeti Színház Katona József Kamaraszínháza anyaszínházától különválik, önálló színház lesz, ezzel egyidejűleg a Népszínháztól elválasztják a Várszínházat, amely a Nemzeti Színház Kamaraszínháza lesz. A Népszínház pedig a Józsefvárosi Színház bázisán folytatja munkáját. (Tehát a Népszínház utazórészlege - a régi Déryné Színház - ismét önálló színházzá alakul.)

A szóban forgó döntés meghozatala a Színházi Dolgozók Szakszervezetének előzetes bevonása nélkül történt. (A Déryné Színház összevonásánál szintén ugyanilyen helyzet volt!) A legutóbbi SZDSZ elnökségi ülésen a testület tudomásul vette a Művelődési Minisztérium döntés-sorozatát azzal a megjegyzéssel, hogy a Népszínház létrehozásakor levont tanulságok ellenére ismételten a döntés után kérték a vezető testület hozzájárulását.

Az SZDSZ elnökségének véleménye szerint feltehetően gondot okoz majd, hogy az önálló Katona József Színház létrehozásának technikai körülményei nem biztosítottak, mert nem rendelkezik olyan kiszolgáló helyiségekkel, amelyek nélkülözhetetlenek egy önálló színház működéséhez.

Meggondolásra ajánlották továbbá, hogy a realizálás időpontját akkorra kell meghatározni, amikor a színházi működés feltételei biztosíthatók. Ezek olyan alapvető élet- és munkakörülményi feltételek, amelyektől az SZDSZ elnöksége nem tud és nem akar eltekinteni. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy csak olyan szerződtetési formákhoz adják hozzájárulásukat, amelyek nem jogszabályellenesek.

A testület aggódó megítélése szerint a DÖNTÉS feltételezhetően elhamarkodott, végrehajtása magában rejtheti a kudarc lehetőségét is, amely mind a társulati tagok, mind színházpolitikai szempontból igen káros következményekkel járhatnak. A Népszínház létrehozásakor bekövetkezett sérülések, megpróbáltatások nem ismételhetők meg.

A Színházi Dolgozók Szakszervezete felelősségét átérezve fokozottan figyelemmel kíséri a meggondolt végrehajtást igénylő döntést, amely több, mint 700 ember sorsát és három színház működését érintette. Pozitív közreműködés vállalásával arra törekszik, hogy az átszervezés lehetőségek szerint minél kisebb megrázkódtatással bonyolódjék le.

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.Tovább

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő