A Belügyminisztérium feladatai az 1956 utáni első választások lebonyolításában

„Az 1958. novemberi országgyűlési és tanácsválasztások jelentős feladatok elé állítják a Belügyminisztérium szerveit is. Ebben az időben számolni kell az imperialista hírszerző szervek, valamint egyéb ellenforradalmi elemek aktivizálódásával, fokozott propaganda tevékenységével, huligán és egyéb alvilági elemek zavart keltő cselekményeivel. Ezenkívül a Belügyminisztérium szerveinek el kell látni a választással kapcsolatos rendészeti és biztosítási szolgálatot is.”

Források

Feladatterv

Belügyminisztérium
Szám:
 10-21/20/1958.

"SZIGORÚAN TITKOS!"
Csak vezetők részére!

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK
20. sz. Parancsa

Budapest, 1958. augusztus 30-án

Az 1958. novemberi országgyűlési és tanácsválasztások jelentős feladatok elé állítják a Belügyminisztérium szerveit is. Ebben az időben számolni kell az imperialista hírszerző szervek, valamint egyéb ellenforradalmi elemek aktivizálódásával, fokozott propaganda tevékenységével, huligán és egyéb alvilági elemek zavart keltő cselekményeivel. Ezenkívül a Belügyminisztérium szerveinek el kell látni a választással kapcsolatos rendészeti és biztosítási szolgálatot is.

E feladatok eredményes megoldása jól irányított, szervezett és gyors munkát követel meg a Belügyminisztérium valamennyi szervétől.

A választások zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében

m e g p a r a n c s o l o m:

Politikai Nyomozó Főosztály vonalán:

1. Jelen parancsom megjelenésétől a választás befejezéséig a politikai nyomozó szerveknek fokozott figyelemmel kell kísérni minden ellenséges megnyilvánulást, az ellenség hangulatát és esetleges csoportosulásait. Fokozni kell a kémgyanús és más ellenséges tevékenységgel gyanúsított elemek feldolgozását, konkrét ügyekben a feldolgozó munka ütemét.

a. Össze kell gyűjteni mindazokat az anyagokat, amelyek a belső ellenség csoportosulásaira, kémügyeire vonatkoznak /személyi-csoport, előzetes ellenőrző dossziék/ és ezekről összefoglalót kell készíteni.

b. Azokra vonatkozólag, akik ellenőrzött adatok szerint fegyvert rejtegetnek, ellenforradalmi agitációra, terrorcselekmények, diverzió elkövetésére készülnek, röpcédulát terjesztenek, valamint ellenséges csoportokat szerveznek vagy azoknak hangadói, őrizetbe vételi javaslatot kell készíteni.

c. Összefoglaló jelentést kell készíteni a meglévő adatok alapján azokról a laza, osztályidegen elemekből álló csoportosulásokról, amelyek magánlakásban vagy nyilvános helyeken összejárnak és ellenforradalmi propagandát fejtenek ki. A jelentésben javaslatot kell tenni a csoport felbomlasztására teendő kombinált intézkedésekre /internálás, rendőri felügyelet, figyelmeztetés/.

d. Különös figyelmet kell fordítani: - az ellenforradalom alatt újjáalakult, vagy megalakult fasiszta, vagy jobboldali pártok funkcionáriusaira, - az ellenforradalmi szervezetek hangadó tagjaira, és ellenforradalmi fegyveres csoportok vezetőire és tagjaira, - volt horthysta katonatisztek, csendőrök, kulákok és egyéb ellenforradalmi elemek tevékenységére, - azokra a személyekre, akik az ellenforradalom alatt vezető szerepet töltöttek be különböző forradalmi bizottságokban, - ellenforradalmi cselekményeik miatt internáltakra, - ellenséges propagandát kifejtő személyekre, - azokra a büntetett előéletű huligánokra, akik részéről zavarkeltés várható. Az ilyen személyek eltávolítása érdekében indoklással ellátott javaslatot kell készíteni közbiztonsági őrizet-, rendőri felügyelet alá helyezésre és kitiltásra. A kitiltást minden esetben rendőri felügyelet alá helyezéssel kell egybekötni.

e. Az összefoglalókat, javaslatokat 1958. szeptember 13-ig a Politikai Nyomozó Főosztály vezetőjének kell jóváhagyásra felterjeszteni. A felterjesztéseket a politikai nyomozó főosztály szeptember 20-ig bírálja el, hogy az akciókat szeptember 30-ig végre lehessen hajtani.

2. Fokozni kell a hálózati munkát és ennek érdekében az alább intézkedéseket kell tenni:

a. Azokban az ügyekben, ahol még őrizetbe vételt végrehajtani nem lehet, fokozni kell az ügynöki bizalmas nyomozást. Ezekben az ügyekben az operatív beosztottak sűrítsék találkozóikat. Különös gonddal kell ellenőrizni a papok, az egyházhoz közelálló személyeket, volt szerzetesek tevékenységét, a hazatért disszidenseket, a hírszerzőgyanús személyeket.

b. Ipari vonalon az ügynökséget az aktív ellenséges személyek és csoportok figyelemmel kísérésére kell irányítani. Ki kell oktatni az ügynökséget, hogy végezzenek felderítést társadalmi köreikben is és az üzem azon részeiben is, ahol munkát nem végeznek, azonban felderítésre lehetőségük van. Kísérjék figyelemmel az ellenséges személyek magatartását, tevékenységét, a dolgozók hangulatát. Különösen fokozni kell a hálózati munkát a diverzió szempontjából érzékeny üzemekben és kommunális vállatokban. A kifejezetten ellenséges elemek eltávolítását meg kell gyorsítani.

c. Meg kell erősíteni a hálózati munkát, az osztrák területekre járó hajósok, vasutasok között /a vasútnál elsősorban a GYESEV területén/, hogy ezzel is elősegítsük az imperialista hírszerző szervek részére alkalmas, nyílt csatornák lezárását.

d. Mezőgazdasági vonalon elsősorban a falusi osztályellenség /kulákság, horthysta volt vezető köztisztviselők és erőszakszervek hivatásos beosztottai stb./, valamint a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó osztályellenség vagy más ellenséges beállítottságú személyek figyelemmel kísérését kell megszervezni.

e. Fel kell készülni a belső reakció, valamint az imperialista hírszerző szervek és az emigráns csoportok röpiratterjesztő és névtelen, fenyegető tevékenységére, falfirkálásra.

f. Meg kell gyorsítani az illegális röpiratok előállításával, terjesztésével kapcsolatos ügyek feldolgozását, és meg kell szervezni a levélellenőrzés vonalán a provokációs tartalmú, névtelen levelek, röpiratok ellenőrzését és kivonását.

g. A II/1. osztály a választások előkészítésének és lefolyásának időszakában hálózati úton különös figyelmet fordítson a beosztottak hangulatára, az előforduló esetleges ellenséges megnyilvánulásokra. Fontosabb értesülésekről a magasabb egység parancsnokát értesíteni kell.

h. Fokozott intézkedéseket kell tenni a beutazó kapitalista állampolgárok operatív ellenőrzése érdekében. Szeptember 15-e után beutazni szándékozó kapitalista állampolgárok közül azoknál, akiknél alapos gyanú van kémtevékenység folytatására, a beutazást meg kell akadályozni. Amennyiben a beutazás megakadályozása jelentős gazdasági vagy politikai érdekekbe ütközik, a beutazó személyt szoros operatív ellenőrzés alá kell vonni.

i. Biztosítani kell az amnesztiával hazatérő személyek részletes kihallgatását, különös tekintettel a választással kapcsolatban kapott esetleges megbízatásuk felderítésére.

j. A II/3. osztály gondoskodjon, hogy idejében értesüléseket szerezzünk az ellenséges hírszerző szerveknek a választás megzavarására irányuló terveiktől /diverziós csoportok bedobása, ügynökök beküldése, léggömbakciók szervezése stb./.

Szeptember 15-től az ORFK, valamennyi központi politikai nyomozó osztály, valamint a megyei /budapesti/ főkapitányságok kötelesek a BM Tájékoztatási Osztályának összefoglaló jelentéseket küldeni. Rendkívüli esetekben a jelentéseket azonnal, távmondati úton kell továbbítani. A tájékoztató jelentésekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket e parancs-melléklet tartalmazza.

Rendőri vonalon

Operatív feladatok:

3. Biztosítani kell, hogy az ügynökség az ellenséges tevékenységről, izgatásról, rémhírterjesztésről, röpcédulázásról, a közellátással kapcsolatos jelenségekről és a közhangulatról rendszeres, gyors tájékoztatást adjon. Az ügynöki jelentéseket gyorsan továbbítani kell a politikai nyomozó szervekhez. A feladat végrehajtását azonnal meg kell kezdeni és folytatni kell a választások bejezéséig. A választások napjának nyilvánosságra hozásától kezdve az ügynökséggel sűrített találkozókat kell tartani, a meghatározott feladatok gyorsabb végrehajtása érdekében.

4. Fokozott felderítő tevékenységet kell folytatni az ellenséges, bűnöző gócok, az osztályidegen, deklasszált, huligán elemek és szokásos bűnözők között. Ezt a munkát meg kell kezdeni.

5. A folyamatban lévő operatív ügyek feldolgozását meg kell gyorsítani, büntető vagy közigazgatási eljárásokat kell kezdeményezni.

6. A nyomozói portyaszolgálatot főleg városokban és fertőzött területeken kell alkalmazni.

7. Városokban, fertőzött helyeken akciókat, közbiztonsági ellenőrzéseket kell szervezni az ellenséges és bűnöző kategóriák ellen.

8. A szokásos bűnözők, prostituáltak, huligánok, tőkés-, földbirtokos-, arisztokrata elemek, volt csendőrök, horthysta tisztek, költekező életmódot folytató, közveszélyes munkakerülők, gazdasági kártevők, üzérek, spekulánsok közül a legveszélyesebbek ellen büntető eljárást, közbiztonsági őrizetbe vételt, rendőri felügyelet alá helyezést és kitiltást kell alkalmazni. A kitiltást minden esetben rendőri felügyelettel kell alkalmazni. Az erre vonatkozó javaslatokat szeptember 13-ig fel kell terjeszteni az Országos Rendőrfőkapitánysághoz, ahol azt szeptember hó 20-ig el kell bírálni, hogy az akció szeptember 30-ig végrehajtható legyen.

9. Fokozott harcot kell folytatni az üzérkedés és spekuláció ellen, főleg mezőgazdasági vonalon. Ennek érdekében ellenőrzéseket kell tartani a gazdasági szervekkel közösen a fertőzött területeken. Ezt a munkát már most meg kell kezdeni.

Közrendvédelmi feladatok

10. A választások napjának nyilvánosságra hozatalától kezdve, az ország egész területén, főleg Budapesten és a városokban, fokozott járőrszolgálatot kell szervezni, be kell vezetni főleg éjszaka a fokozott igazoltatásokat.

11. El kell igazítani az állományt, hogy a huligánokkal, szokásos bűnözőkkel és a rendbontókkal szemben a leghatározottabban lépjenek fel, bátran alkalmazzák a részükre biztosított kényszerítő eszközöket.

12. Meg kell akadályozni a hirdetmények és plakátok szaggatását, a fokozott járőrszolgálatot fel kell használni a röpcédulázás, falfirkálás és rémhírterjesztés elleni harcra.

13. Fokozott figyelmet fordítsanak a nyugati LT. és idegen rendszámú gépkocsikra és utasaikra, tevékenységükről gyors jelentést kell adni a politikai nyomozó szervek felé.

14. Biztosítani kell a személyi- és áruszállítás ellenőrzését. A járműellenőrzéseken keresztül is meg kell előzni az üzérkedést, illegális röpcédulák, fegyverek és egyéb anyagok szállítását.

15. Biztosítani kell a választási összeírások zavartalan végrehajtását. Meg kell akadályozni, hogy az összeíró biztosokkal szemben ellenséges elemek támadást intézzenek.

16. A központi megyei, járási területeken állandó őrzés alá kell vonni azokat a nyomdákat, ahol a választásokkal kapcsolatos nyomtatványokat, szavazócédulákat készítik.

17. Meg kell szervezni a választási nyomtatványok és szavazócédulák kiszállításának rendőri őrzését és kísérését a központi nyomdától egészen a községekig bezárólag.

18. Meg kell szervezni a szavazóhelységek, valamint a választási irodák rendőri őrzését a választások előtti napokon. Biztosítani kell, hogy a szavazóhelyiségekben vagy azok környékén ellenséges feliratok ne legyenek.

19. A választások napján állandó rendőri őrzést kell biztosítani valamennyi választási irodához és szavazóhelyiséghez. Az ide vezényelt rendőrök részére külön, részletes eligazítást kell tartani.

20. Meg kell szervezni az urnák, valamint a választási iratok járási és megyei székhelyekre való szállítását, biztosítani kell ezek rendőri kíséretét.

21. Az állománynak ellenőrizni kell a szeszárusítási tilalomról szóló rendelet végrehajtását.

22. A központi megyei és járási választási nagygyűléseket közlekedésrendészeti és közrendvédelmi szempontból, a munkásőrség bevonásával kel biztosítani.

23. Biztosítani kell a jelölő-gyűlések rendjét, elsősorban a munkásőrség helyi egységeinek bevonásával.

24. Fel kell mérni, hogy a rendőrségnek országosan összesen mennyi egyenruházott rendőrre van szüksége. Figyelembe kell venni a tervezésnél a szavazóhelyiségek, választási irodák, objektumok őrzését, a választási iratok és szavazócédulák ki- és visszaszállítását, a fokozott járőrszolgálatot, valamint azt, hogy a veszélyesebb területeken megfelelő tartalékot kell képezni. Igénybe kell venni a feladatokra a rendőriskolákat. A feladatokat össze kell hangolni a BM karhatalmi szerveivel és a munkásőrséggel, szükség esetén a budapesti és megyei főkapitányságok rendőri létszámát a központból meg kell erősíteni.

25. Az iparőrség részére a rendőrség készültségével egyidőben készültséget kell elrendelni. Az iparőr parancsnokoknak eligazítást kell tartani, meg kell követelni, hogy fokozottan védjék az objektumokat. Az iparőrség felett fokozott ellenőrzést kell gyakorolni.

Igazgatásrendészeti feladatok

26. A folyamatban lévő ref. kitiltási és közbiztonsági őrizet alá helyezési ügyek befejezését meg kell gyorsítani, az újonnan keletkezett ilyen ügyeket gyorsan fel kell dolgozni.

27. Robbanó és mérgező anyag, lőszer, fegyverraktárak, fegyver- és lőszerárusítási üzletek, fegyver- és sokszorosítógép-javító műhelyek, sokszorosítógépeket működtető objektumok felelős vezetői részére külön eligazítást kell tartani. November 14-től a választások befejezéséig ezen raktárakat le kell pecsételni.

28. A választás hetében a választások befejezéséig meg kell tiltani a vadászatot és a lövészetek tartását. Nem szabad engedélyezni fegyver, lőszer, robbanóanyag, valamint erőshatású mérgek kiszállítását, behozatalát és átszállítását.

29. A választói névjegyzékek elkészítéséhez szeptember 23-ig a helyi tanácsi szervek rendelkezésére kell bocsátani a ref. alá helyezettek, közbiztonsági őrizet alá helyezettek, közügyek gyakorlásától eltiltottak névsorát és a személyi adatait annak érdekében, hogy azokat ne vegyék fel a választói névjegyzékre. A választás előtti napokon ezt az értesítést meg kell ismételni, illetve pótolni kell.

30. A választás előtti napokban a tanácsi szervekkel közölni kell a rendőrségnél előzetes letartóztatásban, valamint őrizetben lévők neveit és adatait, a választói névjegyzékről való törlés végett.

Közös feladatok

31.  Az egész személyi állomány /rendőri és politikai nyomozó/, de különösen a parancsnokok és azok a beosztottak, akik a választások közvetlen biztosításában részt vesznek, meg kell ismerjék a választásokkal kapcsolatos feladatokat, jogszabályokat. Ennek érdekében eligazításokat kell tartani.

32. A megyei főkapitányok lépjenek érintkezésbe a helyi pártbizottságok első titkáraival, a tanácsi szervek vezetőivel és adjanak részükre a területükön felmerülő kérdésekről tájékoztatást, nyújtsanak munkájukhoz maximális segítséget. Biztosítani kell, hogy ez ne csak a megyében, hanem valamennyi szinten a BM szervek részéről megtörténjen.

33. A belügyi szervek mérjék fel október 1-ig, hogy a választások időszakában milyen esetleges rendkívüli összeköttetési eszközökre van szükségük, és ezt az illetékes országos parancsnokságok útján a BM Hírosztállyal közöljék.

34. Ellenőrzés alá kell vonni a választással kapcsolatos nyomtatványok elkészítését. Budapesten és más megyékben ellenőriztetni kell a nyomtatványok kiadott szöveg szerinti kinyomását, elosztását stb.

35. A rendőri szervek szeptember 15-től a választások befejezéséig szabadítást az internáló táborból ne rendeljenek el.

36. A választások befejezéséig rendőri felügyelet és kitiltások alóli felmentés nem adható.

37. A választás napjának nyilvánosságra hozatalától kezdve a választás befejezéséig a rendőrhatósági felügyelet állókat, kitiltottakat, politikailag megbízhatatlan személyeket, hazatért disszidenseket, szokásos bűnözőket, ágyrajárókat, tömegszállásokat, lőszer-, robbanóanyag- és fegyverraktárakat, a sokszorosítógépeket használatban tartókat és a nyomdákat fokozott, nyílt és titkos ellenőrzés alá kell vonni.

Ügynökség útján ellenőrzés alá kell vonni mindazokat a nyilvános helyeket /eszpresszó, mulató stb./, ahol ellenséges csoportosulások találhatók és ahol ellenforradalmi propagandaterjesztés folyik.
E munkába be kell vonni a közrendvédelmi állomány egyéni kapcsolatait is.

38. A jelentősebb ipari, kereskedelmi objektumok belső biztosítását a politikai nyomozó szervekkel közösen meg kell szervezni. A belső biztosításba be kell vonni a rendészeti szerveket, munkásőröket, társadalmi aktívákat. Biztosítani kell, hogy a választások hetében és a választások napján az objektumokban felelős vezetők ügyeletet tartsanak. Meg kell akadályozni az objektumokon belüli diverziós cselekményeket és gyújtogatásokat.

39. A rendőri és politikai nyomozó szervek fordítsanak nagy figyelmet a november 7-i központi és helyi ünnepségek biztosítására.

Október 23-án és november 4-én az ország egész területén fokozott szolgálatot kell teljesíteni, elsősorban a közbiztonsági szolgálat vonalán.

40. A fontos objektumokat, pártházakat, tanácsi szerveket, a Hazafias Népfront épületeit, valamint az emlékműveket, hidakat stb. november 14-től fokozottan védeni kell a diverziós cselekmények ellen.

41. Biztosítani kell, hogy valamennyi beosztott a választás napján leszavazzon, ezért a beosztottakat egyenként szavazásra el kell engedni, szükség esetén részükre biztosítani kell, hogy ott szavazhassanak, ahol szolgálatot teljesítenek.

Határőrség vonalán:

42. A határőrszervek erősítsék meg a határőrizetet. A határőrség parancsnoksága biztosítsa az illegális határátlépők azonnali kihallgatását, különös tekintettel a választásokra. Fordítsanak figyelmet az esetleg beküldött ballonok felderítésére, megsemmisítésére, valamint a határon átmenő közlekedési eszközök ellenőrzésére.

a. Hívják fel az állomány figyelmét az éber szolgálat ellátására, a technikai eszközök fokozott alkalmazására a határőrizetben.

b. Fokozott mértékben szervezzék meg az együttműködést a polgári lakossággal. Nyújtsanak segítséget a területi szerveknek a választást előkészítő politikai felvilágosító munkában.

c. A határőrség operatív szervei különös gonddal figyeljék a határmenti ellenséges elemek tevékenységét. Sűrítsék találkozóikat az ügynöki hálózattal, rendszeresen értékeljék az ügynöki jelentéseket és ezek tapasztalatait közöljék az illetékes szervekkel.

Karhatalmi vonalon:

43. A Belügyminisztérium Karhatalmi Parancsnoksága az Országos Rendőrfőkapitánysággal és a megyei /budapesti/ főkapitányságokkal közösen tervezzék meg a karhatalom felhasználását, a választás előkészítése és lefolytatása idejére. A választást megelőző időszakban a karhatalom 2/3-át tartalékban kell tartani és 1/3-át fel kell használni közös járőrszolgálatra. A Karhatalmi Parancsnokság gondoskodjon a karhatalmi őrségi egységek harckészültségének magas színvonalra való emeléséről.

A karhatalom őrségi egységei az előkészítés ideje alatt fokozott éberséggel lássák el az objektumok őrzését. Az objektumok őrzéstechnikai és műszaki berendezései terén meglévő hiányosságokat a lehetőséghez mérten szüntessék meg. A választás idejére dolgozzák ki az objektumok megerősített szolgálatának tervét.

Büntetésvégrehajtási vonalon:

44. A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoka tegye meg a szükséges intézkedéseket a személyi állománya szolgálatának megszervezésére. Különös gondot fordítson arra, hogy a választások tartama alatt a letartóztatottak között semmiféle zavarkeltés ne fordulhasson elő. Tartson távol minden olyan megnyilvánulást, amely előidézője lehet a rend és a fegyelem megbontásának.

Tűzrendészeti vonalon:

45. A Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága és szervei a választások zavartalan lefolytatásának elősegítése érdekében a fontosabb ipari üzemek tűzrendészeti helyzetét vizsgálják felül és tegyenek intézkedéseket, hogy a megelőző tűzrendészeti szabályok betartása biztosítva legyen. Hasonlóképpen intézkedjenek a mezőgazdaság szocialista szektorának tűzvédelme érdekében is. Gondoskodjanak arról, hogy valamennyi tűzoltószer, felszerelés üzemképes állapotban legyen.

Egyéb feladatok:

46. A vezető elvtársak szervezzék meg a választások időszakára a különböző belügyi, honvédségi és munkásőr-alakulatokkal az együttműködést.

47. Fel kell mérni a választásokkal kapcsolatos anyagi, pénzügyi, élelmezési, fegyver, gépjármű és egyéb technikai szükségleteket és azokat az anyagi és pénzügyi szervekkel szeptember 30-ig közölni kell. A szükséges anyagi eszközöket és pénzügyi fedezetet az anyagi és pénzügyi szervek biztosítsák.

48. A választással kapcsolatos koordinációs feladatokat a Kormány Titkársággal és más országos hatáskörű szervekkel a BM Titkársága látja el.

A Belügyminisztérium személyi állománya részére 1958. november 15-én 13 óra 30 perctől 17-én 8 óra 30 percig teljes készültséget rendelek el.

Elvárom, hogy a Belügyminisztérium valamennyi vezetője és beosztottja a fenti parancsom végrehajtása érdekében a legnagyobb odaadással és áldozatkészséggel dolgozzon.

Jelen parancsomat a beosztottak előtt - rájuk vonatkozó mértékben - kell ismertetni.

FÖLDES LÁSZLÓ s. k.
miniszter első helyettese

Kapják

Miniszterhelyettes elvtársak,
Politikai Nyomozó főosztály vezetője, helyettese, osztályvezetői
ORFK Vezetőjének helyettesei
BM Tanulmányi Osztály vezetője
Megyei /budapesti/ rendőrfőkapitányok

A választások zavartalan lefolyásának biztosítása érdekében a főosztályok feladatai.

A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 20. sz. parancsa.

BM Központi Irattár Parancsgyűjtemény 53/1958. sz. doboz.

Ezen a napon történt szeptember 19.

1938

A müncheni konferencia napja. Csehszlovákia bevonása és megkérdezése nélkül Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini eldöntik, hogy...Tovább

1991

Megtalálták "Ötzi"-t, egy több ezer éves mumifikálódott similauni férfit, az Alpok Ötz-völgyi gleccserében, Ausztria és Dél-Tirol...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő