A Belügyminisztérium feladatai az 1956 utáni első választások lebonyolításában

„Az 1958. novemberi országgyűlési és tanácsválasztások jelentős feladatok elé állítják a Belügyminisztérium szerveit is. Ebben az időben számolni kell az imperialista hírszerző szervek, valamint egyéb ellenforradalmi elemek aktivizálódásával, fokozott propaganda tevékenységével, huligán és egyéb alvilági elemek zavart keltő cselekményeivel. Ezenkívül a Belügyminisztérium szerveinek el kell látni a választással kapcsolatos rendészeti és biztosítási szolgálatot is.”

Melléklet

Belügyminisztérium

"SZIGORÚAN TITKOS!"
Melléklet a Belügyminiszter
20. sz. parancsához.

Az 1958. év hátralévő időszakára eső nagyobb politikai eseményekkel és évfordulókkal kapcsolatos jelentési kötelezettségekről:

Utasítom Vezető Elvtársat, hogy a fenti eseményekkel kapcsolatban a következő rendszer szerint jelentsen:

A szeptember 16-án kezdődő ENSZ közgyűléssel kapcsolatban:

Jelentését naponta 15 óráig a B.M. II. Főosztály Tájékoztató Osztályának - nemleges esetben is - terjessze fel.

Szeptember 15-től visszavonásig naponta jelentsen:

a. az ellenséges kategóriák köreiben tapasztalat hangulatról, az ENSZ közgyűlés tényével, napirendjével, az ott elhangzott felszólalásokkal kapcsolatos véleményükről stb.,
b. az ENSZ közgyűlésen tárgyaltakkal összefüggő ellenséges tevékenységről /rémhírterjesztés, röpcédulázás, falfirkálás, fenyegetőzés stb./.

Az 1958. évi országgyűlési, illetve tanácsválasztásokkal kapcsolatban:

Szeptember 15-től november 1-ig naponta jelentse:

a. a választás nyilvánosságra hozatala milyen hangulatot váltott ki a hatáskörébe tartozó területen és objektumokban lévő ellenséges kategóriák között?
b. a választási névjegyzék összeállításánál a szavazásból kizárt személyek magatartásáról, tevékenységéről. Milyen intézkedéseket foganatosítottak egyesekkel szemben /a személyek teljes nacionáléjával/, különös tekintettel arra, hogy október 23-a is ebbe az időszakba esik.

Az ellenforradalom kitörésének és leverésének évfordulóján:

Október 16-án 15 óráig összefoglalva jelentse az ellenforradalom megünneplésére, esetleg sztrájkra, tüntetésre gyászünnepségre vagy fegyveres akció előkészítésére utaló jelzéseket.

Október 22-től 24-ig, illetve november 3-tól 5-ig naponta jelentse /a választással kapcsolatos közlendőivel egyidőben/:

a. az évforduló esetleges megünneplésének tervéről, gyászmegnyilvánulásáról, sztrájk vagy tüntetés tervéről, szervezéséről, esetleges sztrájkról, tüntetésről, ellenséges célzatú összejövetelekről stb.
b. Ellenséges propagandatevékenységről, pl.: előadások /iskolákban, egyéb helyeken/, prédikációk, gyászmisék, Kossuth-címer vagy Kossuth-címeres zászló kitűzése, hősök sírjának, emlékművének megrongálása, röpcédulák, falfirkálások, izgatások stb.
c. az évfordulóval kapcsolatos hangulatról,
d. az évfordulóval kapcsolatos preventív intézkedésekről és azok hatásáról, visszhangjáról.

A választások előkészítéséről és lefolyásáról:

November 1-jétől 14-ig naponta jelentsen:

a választási előkészületeket zavaró ellenséges megnyilvánulásokról, ellenséges cselekményekről, a területén és az objektumaikban lévő ellenséges elemek hangulatáról stb.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóján:

November 6-tól 8-ig naponta jelentsen:

a. a hangulatról, ellenséges tervekről, az ünnepségek lefolyásának esetleges megzavarásáról, illetve zavartalanságáról is,

b. esetleges szovjetellenes jelszavakról vagy más szovjetellenes akciókról - ellenséges - szovjetellenes, kommunistaellenes cselekményekről.

A választások ideje alatt:

November 15-én 12 órától a választás befejezéséig 2 óránként jelentsen:

a. a választás menetéről,
b. a vezető elvtársak szavazásának biztosításáról,
c. esetleges rendzavarásokról és az ellenséges kategóriák hangulatáról.

A választások befejezése után:

November 17-től 22-ig naponta jelentsen:

a területükhöz tartozó objektumokban az ellenséges személyek részéről tapasztalható megnyilvánulásokról, rémhírekről stb.

Heti összefoglaló jelentéseket készítsen és szombatonként 12 óráig terjessze fel az alábbiak szerint:

Szeptember 1-jétől 15-ig:

a. milyen ellenséges előkészületekről szereztek tudomást, azok megszakítására hozott intézkedések,
b. a területükhöz tartozó objektumokban lévő ellenséges személyek megnyilvánulásairól, terveiről, rémhírekről stb.

Szeptember 15-től november 22-ig:

értékelje a területén felmerült ellenséges cselekményeket, az azokban hozott intézkedéseket, készítsen róluk adatszerű kimutatást. /Hány személyt és milyen okból vettek őrizetbe, szabotázskísérlet, röpcédulázás, izgatás stb. miatt. Az őrizetbe vett személyek teljes nacionáléját tüntesse fel. Külön mutassa ki, hány főt vettek őrizetbe preventív okból és milyen adatok alapján. Az összes őrizetbe vett személy közül hány főt adtak át az ügyészségnek, hány főt helyeztek közbiztonsági őrizetbe, bocsátottak szabadon stb./

Rendkívüli eseményt - a megtett intézkedésekkel együtt - azonnal, soron kívül telefonon, illetve géptávírón /vagy futár útján/ jelentsen.

A napi, illetve összefoglaló jelentések felterjesztésének módja:

1. futár útján,
2. géptávírón,
3. telefonon az alábbi felsorolt számokon:

"K" vonal: 31-16
vezetői vonal: 136
városi vonal: 111-673
házi vonal: 52-59
interurbán: 134.

Vezető Elvtársat teszem felelőssé a jelentőszolgálat megszervezéséért és a jelentésében szereplő adatok valódiságáért.

Melléklet a Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 20. sz. parancsához.

BM Központi Irattár Parancsgyűjtemény 53/1958. sz. doboz.

 

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.Tovább

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő