A "joviális öregúr" és a "kedves vidéki néni"

Nyikita Szergejevics Hruscsov és felesége látogatása a Magyar Optikai Műveknél

„Nagytakarítás, festés, mázolás de csak a megjelölt útvonalon […]. Kopott gépek, falak egyik oldala, vendégek felé eső oldal lett lefestve. Csak a szép és jó!” Nyikita Szergejevics Hruscsov és felesége 1964. április 8-án Magyar Optikai Műveknél tett látogatásáról egy kézzel írt forgatókönyv-változat és fotóalbum tanúskodik. Számos, a korra jellemző információt tudhatunk meg a lázas előkészületi munkák, majd a látogatás leírásából, a korra oly jellemző propagandisztikus fotók illusztrálásával.

Forrás  

A látogatás főbb eseményei

1. A főépület bejáratához fél tizenegy után érkeztek a vendégek: a szovjet küldöttség mellett Kádár János - a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, miniszterelnök - és felesége, Tamáska Mária, Gáspár Sándor a fővárosi pártbizottság első titkára, Komócsin Zoltán a Népszabadság főszerkesztője, akiket - üdvözlésképpen - egy-egy virágcsokorral ajándékoztak meg a vállalatnál dolgozó fiatal „munkáslányok". A fogadóbizottságot dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Posch Gyula vezérigazgató, valamint a kerületi és vállalati pártszervek és társadalmi szervezetek vezetői alkották.

A feljegyzés írója szerint Hruscsovot szeretettel várták a dolgozók, mert jó híre volt. Igaz utána rögtön meg is jegyezte 56-os dolgait nem tudtuk. Ez után, a hruscsovi enyhülés hatására a hétköznapokban megjelenő változásokra utalt, szinte csak címszavakban: XX. kongresszus - Sztálin - változás, Demagóg szónoklatok - lazultak, 1963 - útlevél, külföldi utak kocsival, Határok, sorompók felnyíltak, szabad mozgás..., Ezt csak mi idősek tudjuk értékelni. Hruscsovról pedig a következő rövid jellemzést írta: Modern öltözködés, kalap, Joviális -  kedves öregúr, humoros volt, Felesége: Nyina kedves vidéki néni.

2. Ünnepi ülés a vállalati pártbizottság tanácstermében: itt először a vezérigazgató tartott egy hosszabb köszöntőt, amiben a vállalat történetét, illetve a MOM gyártmányprofilját és saját fejlesztéseiket ismertette; másodikként a vállalati pártbizottság titkára következett, aki a gyárnak a szocialista versenymozgalomban elért eredményeiről beszélt, és beszámolt az első negyedéves tervfeladatok teljesítéséről. Ehhez a beszámolóhoz kapcsolódik az üzemlátogatás legkínosabb pillanata - amit a hivatalos összefoglalóból is megismerhetünk - ugyanis a párttitkár az exportadatoknál jelentkező 4%-os lemaradást - részben - egy meg nem nevezett külföldi ország késett beszállításával magyarázta. Hruscsov azonnal reagált: A tapintatos fogalmazásból arra következtetek, hogy valamelyik szovjet gyár maradt adós. (A feljegyzés szerint Hruscsov még egy ironikus megjegyzést is hozzá fűzött az előző mondatához: Nézzenek a miniszter elvtársra, piros, mintha sündisznót nyelt volna! Az igazgató menteni akarva a helyzetet, rögtön válaszolt Hruscsovnak: Valóban egy motorfélét nem szállítottak le időre, de már rendeztük is a problémát. Hruscsov azonban nem tágított a témától: Ne igyekezzen enyhíteni a felelősséget, hiszen ha valamelyik gyár nem szállít pontosan, azzal dezorganizálja egy másik üzem munkáját. Odahaza majd végére járunk a mulasztásnak.

Azt viszont csak a feljegyzés írójától tudjuk meg, hogy az ügy megemlítése „melléfogás" volt. Ugyanis az említett motorok időben megérkeztek a gyárba és nem volt lemaradás a tervezett exportadatoknál sem. A félretájékoztatott párttitkár, illetve a téves adatot közlő személy későbbi sorsáról nincs adatunk.

3. Az ülés végén kölcsönösen megajándékozták egymást a vendéglátók és a vendégek: Posch Gyula vezérigazgató a vállalati kultúrház üvegre csiszolt képmását és egy utazó ébresztőórát adott át a delegáció tagjainak, Hruscsov ezeken kívül még egy távcsövet is kapott, amit megköszönt és megjegyezte, hogy: Majd egy vadászat alkalmával ellenőrzőm a minőségét. Utána pedig ő nyújtott át egy szovjet gyártmányú fényképezőgépet a vezérigazgatónak, azzal hogy: Ennek a szovjet terméknek pedig a gyár igazgatója legyen a MEO-sa.

4. Üzemlátogatás a gyár finomforgácsoló részlegébe, finomoptikai műhelyébe és a geodéziai szerelőműhelybe: az üzemegységek gyártósorai és az új fejlesztésű termékek bemutatása közben Hruscsovnak ismét sikerült megmutatnia személyiségének kedélyes, ironikus oldalát. Ugyanis az egyik speciális alumíniumöntvény kifejlesztése kapcsán a műhelyben dolgozók lelkesen magyarázták, hogy a kísérleteket egy magyar mérnök szovjet feleségével együtt végezte, mire az SZKP első titkára megjegyezte: Lám, milyen gyümölcsöző lehet, az ilyen közvetlen szovjet-magyar együttműködés. Majd a látogatás végeztével a két pártvezető kézjegyével látta el a Szocialista munka műhelye címmel frissen kitüntetett finomforgácsoló részleg brigádnaplóját.

A látogatásra kijelölt műhelyekben és részlegekben végzett előkészületi munkák minőségéről a személyes beszámolóból kapunk a korra jellemző információt: Nagytakarítás, festés, mázolás, de csak a megjelölt útvonalon..., Kopott gépek, falak egyik oldala, vendégek felé eső oldal lett lefestve.; Csak a szép és jó!

5. Munkásgyűlés a vállalat udvarán: egy úttörő fiú orosz nyelvű köszöntője és Posch Gyula vezérigazgató megnyitó szavai után következtek a pártvezetők beszédei. Kádár a MOM vezetőségének és dolgozóinak munkájában megnyilvánuló szocialista öntudatot dicsérte, amely egyszerre tartja szem előtt a termelékenységi színvonal növelésének és a gazdaságosságnak az elveit; illetve a hosszú távú szovjet-magyar együttműködés fontosságáról beszélt. Végül biztosította a munkásokat arról, hogy a pártvezetés elsődleges célja a termelési eredmények eléréséhez szükséges társadalmi és gazdasági háttér fenntartása, a megfelelő munkakörülmények kialakítása. Hruscsov beszédében először a kapitalista és szocialista országokban élő munkások helyzetének és az ebből fakadó munkamorálnak a különbségét taglalta. Majd a szovjet-magyar gazdasági együttműködés sikerességét dicsérte, amelyet a Magyar Optikai Művek működése is jól példáz. Beszédének végén a MOM termékeinek minőségével kapcsolatban a nagy nyilvánosság előtt is hangoztatta azt a véleményét, hogy a megfelelő minőségű gyártmányok előállításának elengedhetetlen feltétele a kereskedelmi szerződések maradéktalan betartása, amely alól a szovjet vállalatok sem kivételek. Ígéretet tett arra, hogy felelősségre vonják a vállalattal szerződést kötött szovjet cég vezetőit, akik nem határidőre szállították le a szükséges alkatrészeket. A gyűlés záróakkordjaként átadták a vállalat kollektívájának a szovjet delegáció ajándékát - egy hófehér Lenin-mellszobrot. A látogatásról készült utolsó felvétel pedig már Hruscsov búcsúintegetése a tribünről.

A kéziratos feljegyzésben a nagygyűlés - már-már hisztérikus légkörű - előkészítéséről olvashatunk: a díszemelvényt az asztalos üzemben készítették 20 fő részére, amely a rajta majdan elhelyezkedő személyek biztonsága miatt 10x-es biztonsággal épült meg, sok köbméter faanyag felhasználásával. A túlbiztosítás ellenére is folyamatosan aggódtak a stabilitása miatt: istenem, nehogy összedőljön, ezért a látogatás napjára olyan masszív szerkezetet sikerült felépíteni, hogy még egy T30-as tank is rámehetett volna. A szerző még röviden utal arra is, hogy a több ezer fős gyűlésre kirendelt biztonsági emberek ebben az esetben nem az ablakokban helyezkedtek el, hanem a környező épületek lapos tetőit töltötték meg.

Az incidens nélkül lezajlott látogatás befejeztével a délután folyamán elhagyta a gyár területét a szovjet és a magyar párt- és kormányküldöttség, és a másnapi - Kisstadionban megtartott - magyar-szovjet barátsági nagygyűlés után utazott vissza a Szovjetunióba a hruscsovi delegáció.

MOL XXIX-F-291-a 190. doboz (Magyar Országos Levéltár, Magyar Optikai Művek Általános iratok 190. doboz).

Ezen a napon történt december 04.

1914

Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább

1944

A szovjet Vörös Hadsereg elfoglalja Miskolcot.Tovább

1956

Az asszonyok tüntetése a budapesti Hősök terén.Tovább

1978

Budapesten rendezték meg az I. Országos Gyermekkönyvhetet, amit az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi gyermekév keretében tartottak meg...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő