A királydráma utolsó felvonása

Tihanytól Madeiráig

IV. Károly visszatérési kísérletei - az azokat kísérő káosz, zűrzavar és sikertelenség ellenére is - a 20. század legizgalmasabb fejezetei közé tartoznak. 1921-ben szabályos hatalmi harc zajlott le Magyarországon, amelynek során a felek nem azonos feltételekkel és eltérő eszközökkel küzdöttek céljaik eléréséért. Ennek a párviadalnak - a szakirodalomban is általában csupán néhány mondatban elintézett - epilógusát levéltári dokumentumok segítségével mutatjuk be.

 

Források

1.

 
 
 

  Nagy Pál gyalogsági tábornok tájékoztatója a külügyminiszternek a király Tihanyba szállításáról és ottani őrzéséről

Budapest, 1921. október 25. 

Az irat jelzete: MNL OL K 64-1921-48-IV. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Politikai osztály reservált iratai. - Eredeti, géppel írt és aláírással ellátott tájékoztató.

 

2/a.

 
 

   A magyar kir. kormány nyilatkozattervezete IV. Károly lemondásáról

Tihany, 1921. október vége 

Az irat jelzete: MNL OL K 64-1921-48-IV. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Politikai osztály reservált iratai. - Eredeti, kézzel írt nyilatkozattervezet.

  

2/b.


Az uralkodó nyilatkozata a trónfosztás ellen tiltakozásáról és a királyt megillető jogai fenntartásáról

Tihany, 1921. október vége 

Az irat jelzete: MNL OL K 64-1921-48-IV. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Politikai osztály reservált iratai. - Eredeti, kézzel írt és aláírással ellátott nyilatkozat. 

 

3/a.

 
 
 
 
 
 
 
 
 

 Bethlen István miniszterelnök felterjesztése az uralkodóhoz

Budapest, 1921. október 29. 

Az irat jelzete: MNL OL K 64-1921-48-IV. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Politikai osztály reservált iratai. - A felterjesztés eredeti, géppel írt és aláírással ellátott.

  

3/b.

 

Titkos nyilatkozattervezet IV. Károly számára

Tihany, 1921. október vége 

Az irat jelzete: MNL OL K 64-1921-48-IV. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Politikai osztály reservált iratai. - A tervezet eredeti, géppel írt és aláírásokkal ellátott.

 

4.

 
 
 

 

   

Az 1921. évi XLVII. számú törvény a Habsburg-ház detronizálásáról

Budapest, 1921. november 6. 

Az irat jelzete: MNL OL N 45 Lad. H.-Ser. A.-Fasc. 3.-1921:XLVII. - Regnicolaris Levéltár, Archivum Regni, Ladula H. Privilegia recte articuli. - Aláírásokkal és pecséttel ellátott, nyomtatott törvényszöveg.

 

5.

 
 
 
 

A Budapesti Királyi Ügyészség vádirata a Rakovszky István és társai elleni bűnügyben

Budapest, 1921. december 17. 

Az irat jelzete: MNL OL K 64-1921-48-II. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Politikai osztály reservált iratai. - Géppel írt másolat.

 

 6.

 
 

Zita királyné nyilatkozata II. Ottó trónigényéről

Funchal (Madeira, Portugália), 1922. április 24.

Az irat jelzete: MNL OL K 589-I-A-4-1922. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Államfői hivatali levéltár, Kormányzói kabinetiroda, Kormányzó félhivatalos iratai. - Kézírásos, magyar nyelvű levél „Zita s. k." aláírással és viaszpecséttel hitelesítve.

 

 

 

  

  

  

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő