A kispesti SZDSZ vezető esete a munkásőr antennákkal

„Az elmúlt három hónapban [...] munkásőr laktanyák udvarán, beton alapokra helyezett acél antenna tartószerkezetet állítottak fel. [...]
Le kívánjuk szögezni, hogy jelen helyzetben, amikor az ország a demokratizálódás útjára lépett, és a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a munkásőrség teljes felszámolását, az MSZMP burkolt fegyveres hadseregének megszüntetését, teljesen oktalan és felelőtlen döntés újabb milliós nagyságrendű kiadásokkal terhelni a Nemzetet!"

Források

A kispesti SZDSZ szórólapjai a kerületet érintő kérdésekről

a.

Tájékoztató levél a budapesti parancsnok részére a kispesti SZDSZ szervezet Munkásőrség elleni támadásairól

MUNKÁSŐRSÉG BUDAPESTI PARANCSNOKSÁGA
Forró Dezső Parancsnok Elvtárs
Budapest

Tárgy: információ

Jelentem, hogy a kerületünkben az elmúlt hét során két alkalommal munkásőrséget is érintő szórólapokat juttattak el hozzánk, melyeket a Szabad Demokraták Szövetsége terjeszt.

Az egyik szórólapok főként a XIX. kerület 22. sz. tanácstag-választó körzet területén terjesztették - ezt egyik munkásőrünk juttatta el hozzánk 1989. 04. 21-én. (A benne foglaltakat Soós Kálmán elvtárnak 04. 22-én jelentettem.) a 22-es lakókörzet területén egységünkhöz tartozó munkásőr nem lakik.

A másik szórólapot ismeretlen személy vagy személyek 1989. 04. 22-én 16.00 és 17.00 óra közötti időben az egységparancsnokság bejáratára ragasztották fel, melyre egy szolgálaton kívüli munkásőrünk hívta fel az ügyelet figyelmét. A röplap leszedése után jelentették az ügyeletes parancsnoknak. (Az eseményről a Budapesti Parancsnokságot 04. 24-én szóban tájékoztattam.)

A kerületben - a mindkét szórólapon szereplő 04. 27-i SZDSZ-es programmal kapcsolatosan - plakátokat is ragasztottak ki, ezeken a munkásőrséget érintő megjegyzések nem szerepelnek.

A két szórólapot mellékelten csatolom.
Melléklet: 2 lap

(Markov András)

Egy pld. kettő lap -+ mell.
Kapja: 1. sz. pld. címzett + mell.
2. sz. pld. Irattár

b.

A kispesti SZDSZ szervezet vezetőjének beszámoló körlevele és felhívás a párt helyi programismertető gyűlésére

Tisztelt Lakótársak! (22. sz[ám]ú körzet)

Mint azt Önök már tudják, közel három éve kezdtem el azt a munkát, melyet most siker koronázott. A Báthory u-i régi kiskeresztmetszetű gázvezeték cseréjét kértem az Önök aláírásának összegyűjtésével is, a Fővárosi Gázművektől. Ebben a munkában, bár ezt többször kértük a terület tanácstagjától, D. J-tól, nem tett semmiféle lépést. Sőt, az elmúlt utolsó alkalommal megtartott beszámolóján ezzel kapcsolatos kérdésemre, válaszként egy több mint két éves levéllel próbált válaszolni.

Most levelemhez mellékelem a Fővárosi Gázművek ezzel kapcsolatos 

 és kérem, hogy akik a gázvezetékre rá kívánnak csatlakozni, téli tüzelőjük beszerzését ennek figyelembevételével tegyék meg. A gázvezeték cseréje senkire költségterhelést jelenteni nem fog. Rövidesen beszámolok Önöknek a Televízió adások vételét illetően milyen megoldás válik lehetségessé, hogy Önök azt élvezhető formában venni tudják Ezen kívül levelet intéztem a a kispesti munkásőr laktanya udvarán felállított antenna tartó acéltorony tárgyában, mely nem csak helyi probléma, hanem úgy állapítottam meg, hogy egyféle gyorsriasztást célzó Budapest összes kerületében létesített rádiótorony.

Levelemben megkérdeztem, milyen költséggel, mi célból, kinek a megbízásából költik az ország a költségvetés s egyben az Önök pénzét, akkor, amikor hazánk gazdasági helyzete a takarékosságra kell, hogy intsen minden, a döntésekért felelősséget vállaló kormányzati szervet. A munkásőrség megszüntetése minden felelősen gondolkodó állampolgár akarata kell, hogy legyen, hiszen tevékenységükkel egyáltalán nem töltenek be semmiféle fontosszerepet.

Fentieken túlmenően közlöm a 22-es körzetben élő Tisztelt lakótársakkal, hogy az elkövetkező napokban, mint a terület - lakóbizottságának elnöke és a Szabad Demokraták Szövetségének Kispesti szervezetének megbízottja, visszahívást kérő aláírásgyűjtést indítok más lakótársak segítségével D. J. tanácstagságát illetően.

D. J. az érvényes Tanácstörvény értelmében nem tett eleget közmegbízatásának. A Tanács titkárságán ellenőriztem 1986-tól kezdődően a tanácsüléseken való részvételét. Az azóta eltelt három év alatt a lehetséges 23 tanácsülésből öt alkalommal vett részt, volt olyan esztendő - 1987-ben - amikor egyetlen ülésen sem jelent meg. Ezért a megtekintett jkv.-ek alapján a Tanács vezetése szóbeli figyelmeztetésben rótta meg. Természetesen Önök és valamennyien mindezekről nem tudtunk, csak azt érzékelhettük, hogy lakókörzetünk problémáival nem foglalkozott az igazán arra illetékes!

Ezért kérem Önöket, amikor kézhez kapják a visszahívást követelő aláírásgyűjtő ívet, aláírásukkal támogassák kezdeményezésem, melyet már régen sok-sok lakó felvetett. Felhívom szíves figyelmüket, amennyiben közérdekű vagy egyéni problémájuk van, személyesen vagy levélben keressenek meg, és ígérem, a tőlem telhető legtöbbet el fogok követni az Önök érdekében.

Ezen kívül szeretném bejelenteni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kispesti Szervezete találkozni kíván a kerület választópolgáraival, hogy ismertethesse elkészült Programját, mely széles körben tárgyalja a politikai és gazdasági kérdéseket.

Az ezzel kapcsolatos találkozóról készülnek szórólapok és plakátok, melyet Önöknek is megküldök. A találkozó időpontja: 1989. április 27. csütörtök du. 17 órai kezdettel.

Helyszín: Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, XIX. ker., Marx u. 50. sz.

Baráti üdvözlettel:
Kőhalmi István
1191 Bp. B. u. xx. sz.
T[elefon]: xx

c.

Röplap a kispesti SZDSZ szervezet követeléseiről

DEMOKRATA BARÁTAINK!

Bebizonyosodott: a bolsevik típusú pártok - a maguk hirdette történelmi harcban - elvéreztek. Az „élcsapatok által „tudományosan" vezérelt pártállam-gazdaságok, melyek nem kíméltek EMBERT, energiát, anyagot, környezetet, kultúrát a fanatizmusukban nem kevesebbet tűztek ki célul, mint a természet átalakítását - ezek a gazdaságok az erőszakos társadalmasítások „jóvoltából" a '80-as évek közepére azokhoz az ősállat-monstrumokhoz váltak hasonlókká, melyek az adott időszakban létezhettek ugyan, de a körülmények változása - mivel alkalmazkodásra képtelennek bizonyultak - gyors kipusztulásukat eredményezte. Ezeknek a messianisztikus pártoknak az uralmuk alatt épített „szocialista" csődtömegre nincs se „tudományos", se „forradalmi" válaszuk.

IDEJÜK LEJÁRT!

Ha elfogadjuk, hogy nemes célokat csak nemes eszközökkel lehet elérni, úgy bátran kijelenthetjük: soha nem volt morális alapja a bolsevikok által vallott kommunisztikus eszménynek. Az utópia mögött egy szűk kisebbség hatalomőrülete húzódott meg. Az inkvizíció mára megkopott, de a módszerek „finomodása" senkit ne tévesszen meg, az „engedmények" nem a „forradalmi" ideológiából erednek, az ideológia kényszerül áldozni a HATALOMBAN MARADÁS oltárán. Ameddig a pártok a „proletár" diktatúra időszakában kialakított, a közélet minden területét kézbentartó szervezeti felépítésében nem történik alapvető változás, az ilyen „áldozatokat" a Szabad Demokraták Szövetsége csupán taktikázásnak tekinti.

KÖVETELJÜK:

AZ MSZMP OSZLASSA FEL A MUNKÁSŐRSÉGET, SZÜNTESSE MEG ALAPSZERVEIT EGYFELŐL A FEGYVERES TESTÜLETEKBEN, MÁSFELŐL A MUNKAHELYEKEN!

A nemzet sorsa, gyermekeink sorsa nem múlhat egy kiváltságos csoport által megszabott „ideológiai" korláton, vagy az általuk tett látszatengedményeken! Sorsunk jobbrafordulását, a nemzet és az egyén önrendelkezési jogának kivívását csak önmagunktól várhatjuk!

E jogunk biztosításához kíván a

S Z A B A D D E M O K R A T Á K S Z Ö V E T S É G E

programot adni.

MIT AKARUNK?

SZABAD VÁLASZTÁSOKON POLITIKAI ÁTTÖRÉST, MELY A GAZDASÁGOT A RÁRAKÓDOTT TÉVESZMÉK ALÓL FELSZABADÍTJA, AZT TETSZHALOTTSÁGÁBÓL FELÉLESZTI, EZÁLTAL ALAPOT TEREMTVE AZ EGYÉN FELEMELKEDÉSÉHEZ.

A program részletes ismertetésére, vitájára, közös továbbgondolására

EGYÜTTES KÉPVISELETÉRE

Hívunk minden érdeklődőt.

Helyszín: Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház XIX. Marx u. 50.
Időpont: 1989. április 27. csütörtök du. 17 óra.
(Terembérleti hozzájárulás: 30.- Ft)

A  K Ö Z T Á R S A S Á G  J Ó L É T E  L E G Y E N  A  L E G F Ő B B  T Ö R V É N Y!

Jelzet: MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1989/1. ő. e.

Ezen a napon történt június 23.

1915

I. világháború: Az első isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védekezik.Tovább

1940

Hitler látogatást tesz a német csapatok által megszállt Párizsban.Tovább

1941

Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.Tovább

1961

Életbe lép a nemzetközi Antarktisz-egyezmény, amely kiköti a kontinens semlegességét.Tovább

1983

II. János Pál pápa első külföldi látogatása során Varsóban tárgyal Lengyelország államfőjével, Jaruzelski tábornokkal, és Zakopanéban...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők