A klerikális reakció és az ÁEH

„A megyei egyházügyi hivatalok munkájában az elmúlt másfél év alatt eléggé háttérbe szorult a klerikális reakció leleplezése. A tanács és más szervek által egyes papok ellenséges magatartásáról, tevékenységéről közölt jelzéseket nem vizsgálták ki (pl. Veszprémben), s nem éltek a rendelkezésre álló jogkörrel. Komárom megyében pl. az egyházügyi megbízott több esetben túl későn közölte a megyei pártbizottsággal az eseményeket, sőt olyan is előfordult, hogy el sem küldte a kért anyagot, vagy fontos tényeket nem közölt a pártbizottsággal.”

Forrás 

MDP Központi Vezetőség
Párt- és Tömegszervezetek Osztálya

Szigorúan bizalmas!
Készült 5 példányban.

Feljegyzés a megyei egyházügyi hivatalok és egyházügyi megbízottak munkájáról.

Készült: a Fejér, Győr, Komárom, Vas, Veszprém megyei Pártbizottságok feljegyzései és a Baranya, Somogy, Zala megyei Pártbizottságok telefonjelentései alapján.

A megyei egyházügyi hivatalok kapcsolata az elmúlt időben bizonyos mértékben javult a megyei párt- és tanácsszervekkel. A megyei pártbizottságokat rendszeresen tájékoztatják az egyes papok ellenséges tevékenységéről, az egyházi rendezvényekről és esetenként segítséget is adnak azok ellensúlyozásához. Az utóbbi időben - különösen a K.V. márciusi határozata után - jobban törekednek az egyházi kötelességek érvényre juttatásáért (pl. a koronagyűléseken és a püspöki körlevelekben). Több megyében - pl. Somogy, Vas, Veszprém és Komárom megyében - a megyei pártbizottságokkal a papok áthelyezését - esetenként pedig felelősségre vonásukat - megbeszélik. Fejér megyében pl. a megyei egyházügyi hivatal (március és április hónapban) több pap reakciós tevékenységére adatokat gyűjtött, s leleplezte a püspöki titkárt, aki a megbízottat megkerülve titkos levelezést folytatott az USA-ba.

Ezek ellenére a megyei egyházügyi hivatalok - különösen pedig a megbízottak - tevékenységében az alábbi hibák tapasztalhatók:

A megyei párt, tanács és tömegszervek, valamint a megyei egyházügyi hivatalok közötti kapcsolat nem kielégítő. Ez a kapcsolat ezideig főleg a megyei pártszervektől kért véleményben, az azoknak adott havi jelentésekben, vagy az egyes papok magatartásáról való információadásban merült ki.

Több megyében a megyei pártbizottságok az egyházügyi megbízottak munkájával elégedetlenek, mivel állásfoglalásaikban nem elég következetesek és sok esetben - különösen az elmúlt másfél évben - túlzott mértékben támogatták az egyház jogtalan kéréseit. Nem egy esetben az egyházügyi megbízott és vezető egyházi személyek között elvtelen kapcsolat van kialakulóban. Pl. Veszprém megyében Prazsák elvtárs egyházügyi megbízott Badalik püspöknek disznóöléskor kóstolót vitt és kutyát szerzett számára. Vas megyében Balázs elvtárs munkáját hanyagul végzi, túl sokat tárgyal olyan egyházi személyekkel, akik nem is az ő hatáskörébe tartoznak és ezek igyekeznek befolyásuk alá vonni. A Győr megyei megbízottak opportunista munkájára jellemző, hogy az állami szervek részéről elkövetett túlzásokra rendkívül érzékenyen reagáltak, azonban nem ez történt, amikor a papok túlkapásairól és egyezmény-megsértő magatartásokról volt szó.

Több helyen - így pl. Veszprémben Moravecz elvtárs és Komárom megyében Hevesi János elvtárs - az egyházügyi megbízottak igyekeznek becsületesen ellátni munkájukat, azonban politikai felkészültségük és általános műveltségük alacsony és így nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatot.

Az utóbbi időben több helyen az egyházügyi megbízottak munkájában visszaesés tapasztalható. Nem követelik meg maradéktalanul az egyház részéről az egyezmény betartását, gyakori esetben "népszerűségüket" féltve túlságosan diplomatikusan akarnak eljárni s emiatt gyakran csak az eseményeket regisztrálják (pl. Győr, Komárom, Vas, és Veszprém megyében stb.) ahelyett, hogy az állam és az egyház közötti egyezményeknek teljes mértékben érvényt szereznének. Az elmúlt másfél évben - pl. Fejér és Veszprém megyében - több esetben jogtalan egyházi követeléseket támogattak, (pl. épületek visszajuttatása stb.) elvi engedményeket láttak a vallás kérdésében (pl. Veszprém megyében) s engedékeny, liberális magatartást tanúsítottak. Vas- és Győr megyében jelentősebb adminisztratív intézkedést az elmúlt másfél évben nem tettek az egyezményt megsértő papokkal szemben (ehhez az Állami Egyházügyi Hivatal sem járult hozzá), bár a megyei pártbizottságok több esetben felhívták figyelmüket az egyezmény nyilvánvaló megsértésére (pl. illegális hittanóra, templomépítésre való gyűjtés stb.)

A megyei egyházügyi hivatalok munkájában az elmúlt másfél év alatt eléggé háttérbe szorult a klerikális reakció leleplezése. A tanács és más szervek által egyes papok ellenséges magatartásáról, tevékenységéről közölt jelzéseket nem vizsgálták ki (pl. Veszprémben), s nem éltek a rendelkezésre álló jogkörrel. Komárom megyében pl. az egyházügyi megbízott több esetben túl későn közölte a megyei pártbizottsággal az eseményeket, sőt olyan is előfordult, hogy el sem küldte a kért anyagot, vagy fontos tényeket nem közölt a pártbizottsággal. Pl: az alsógallai plébános templomi előadás szervezését, vagy hogy a bársonyosi plébános cowboy és kalandor regényeket kölcsönzött az iskolás gyerekeknek.

A megyei egyházügyi hivataloknál dolgozó elvtársak keveset járnak ki területre. Információikat nagyobb részben - pl. Komárom, Vas és Veszprém megyékben - a többé-kevésbé demokratikus magatartású papoktól szerzik be. Ezek iránt túlzott bizalommal vannak, s emiatt a megyei egyházügyi hivatalok jelentései sok esetben egyoldalúak és az egyházi befolyásról adott kép nem egészen helytálló. A gyenge kapcsolat miatt nem tudnak időben az eseményekről (pl. Vas megyében nem tudtak a megyei pártbizottságnak felvilágosítást adni a június 5-i celli búcsúról és nem ismerik a hittan beiratkozással kapcsolatos papi tevékenységet). A megyei egyházügyi megbízottak főleg a körlevelek tartalmát és kiadását ellenőrzik, (pl. Vas megyében ) azonban nem kísérik figyelemmel azoknak további sorsát.

Az állami egyházügyi hivatal részéről rendkívül kevés helyszíni segítséget adnak a megyei egyházügyi hivataloknak (pl. Fejér és Veszprém megyében). Nem kielégítő az egyházügyi megbízottakkal való foglalkozás, nem kapnak alapos tájékoztatást az egyházpolitikai kérdésekről. Pl. a püspök olvassa az Osservatore Romanót - a Vatikán lapját - ugyanakkor az Állami Egyházügyi Hivatal nem küldi azt meg az egyházügyi megbízottaknak, holott ezeket kiválóan fel tudnák használni.

A megyei pártbizottságok - különösen pedig a megyei tanácsok - sem adtak meg minden segítséget az egyházügyi hivatalok munkájához, nem követelték meg a tartalmasabb elvi kapcsolat kialakítását. Nehezíti a megyei pártbizottságok ellenőrző tevékenységét (pl. Fejér és Vas megyében) az, hogy nem tudják milyen utasítást kapnak az Állami Egyházügyi Hivataltól a megyei hivatalok.

A megyei egyházügyi hivatalok munkájában levő hibák hozzájárultak az egyes papok túlkapásaihoz és a klerikális reakció befolyás&aac ute;nak növekedéséhez. Baranya megyében a papság nagy része vonakodik végrehajtani az egyezményt; Komárom megyében a békepapok a hitélet fokozására törekednek stb.

Budapest, 1955. június 14.

Jelzet: MOL M-KS-276-54/372.ő.e. 39-41.o. A Magyar Országos Levéltár (MOL) "M" szekciójába sorolt, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető Szerveinek (KS) 276. fondjához tartozó anyagának 54. csoportja, mely a párt titkársági üléseinek anyagát tartalmazza. A fenti forrás az MDP Titkársága 1955. július 11-i ülésének jegyzőkönyve, a Párt-és Tömegszervezetek Osztályának jelentése.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt július 05.

1914

II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő