A Minisztertanács határozatot hoz az MRTV szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról.Tovább
A Kulturális Kapcsolatok Intézete
A külfölddel valo kulturális kapcsolatainak ügyével eddig több különböző és állami szerv foglalkozott az e tárgykörben felmerülő feladatokat kellő tervszerűség és egységes rendszer nélkül bonyolították le. Ennek a hiánynak a megszüntetése érdekében tartom szükségesnek a fenti rendelettel életrehívandó Szervezet megszervezését.
A Kultúrkapcsolatok Intézete megalapítása
Az alapítandó intézményről legközelebb 1949. május 2-án, a MDP KV Titkárságának ülésén esett szó. Ekkor Rajk László külügyminiszter előterjesztésében került a Titkárság elé a Népközi Kultúrkapcsolatok Intézete (NÉKI) létrehozásának
. (Lásd az 5. számú forrást!) Határoztak arról is, hogy az Intézet1949. június 1-én kezdje meg működését. A javaslat bevezetőjében az intézmény létrehozásának gyorsaságát azzal indokolták, hogy „Központi politika irányítás híján ez a munka tervszerűtlen és ellenőrizhetetlen." Ez abból fakad, hogy a kulturális külkapcsolatokat három helyen is intézik {Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) X. ügyosztálya, a Külügyminisztérium (KÜM) tájékoztatási osztályán és az MDP Kultúrpolitikai és Külügyi osztályain}, és ez sok esetben szervezetlenséghez vezet.Az új tervezet valamelyes változásokat mutat az egy évvel korábban készülőhöz képest. Az előző tervezetben szereplő három osztályhoz itt további kettő jelent meg: a Tudományos és művészeti osztály, továbbá a tájékoztatási osztály.
A Népközi Kulturális Kapcsolatok Intézete (NÉKI) felépítése a terv szerint:
- Elnök
- Elnöki Tanács
- Igazgató
- Titkárság (ügyvezető titkár, protokoll; négy fordítóval és négy titkárnővel)
- Magyar-szovjet kapcsolatok osztálya
- Egyéb országokkal tartott kapcsolatok osztálya
- Tudományos és művészeti osztály
- Tájékoztatási osztály
- Dokumentációs osztály
- Gazdasági és költségvetési osztály
A Népközi Kulturális Kapcsolatok Intézetéről szóló előterjesztéshez a tervezett személyi és dologi kiadásokról készült kimutatást is csatolták. „A költségeket csak nagyon hozzávetőlegesen tudtuk megállapítani. Valószínű, hogy egy 10 000 000 forintos keret megfelelne a követelményeknek. Ehhez hozzá kell még tenni egy kb. 100 000 $-os valutakeretet a külföldi költségek fedezésére." A tervezett költségvetési kiadásokon kívül a javaslathoz csatoltak egy listát az alkalmazni szándékozott káderekről is.
A végső döntést az intézmény megalakításáról az MDP KV Titkársága 1949. május 30-ai ülésén hozták, (Lásd a 6. számú forrást!) amikor a Titkárság elé került a Minisztertanácsi rendelet tervezete. A rendelet-tervezet szerint az intézmény neve: Kultúrkapcsolatok Intézete. Az intézmény szervezeti felépítéséről és elhelyezéséről a dokumentum nem rendelkezett. Formálisan végül a Minisztertanács fogadta el a KKI megalapítását június 3-ai ülésén. (Lásd a 7. számú forrást!)
A KKI Elnöki Tanácsával kapcsolatban azonban jelentős változások történtek az intézet gondolatának felmerülése és végleges megalapítása között eltelt időben. Az 1949. május 2-ai tervezetben még a következők
: „Az Elnöki Tanácsban helyet foglalnak úgy a tudományos és művészeti élet, mint a Külügyminisztérium, kultuszminisztérium, Tudományos Tanács, MDP kultúrpolitikai és Külügyi Osztálya, Gazdasági Főtanács, stb. küldöttei. Az Elnöki Tanács havonta egyszer ülésezik és az igazgató által felterjesztett elvi kérdésekben hoz döntést."Az Intézet megalapításáról szóló 1949. május 30-ai előterjesztés már egészen másként
: Az Elnöki Tanács véleményező és tanácsadó szerv, 5-15 kinevezett tagból áll, akiket a társadalmi egyesületek és szervezetek vezetőinek, a magyar tudomány, művészet és közélet kiemelkedő képviselői sorából a külügyminiszter nevez ki. Az Intézet elnöksége hivatalból tagja az Elnöki Tanácsnak, az Intézet elnöke egyben az Elnöki Tanács Elnöke is." Láthatóan annyi történt, hogy a két ülés között eltelt időben a különböző társadalmi szervek által delegált, tehát előzetesen nem válogatott tagok helyét kinevezett, kinevezésük előtt alaposan megvizsgált és ellenőrzött tagok léptek.Az intézmény létrehozásával Magyarország összes kulturális külkapcsolata - a legfelső szint kivételével - egyetlen intézményben összpontosult.
Az intézményt a Külügyminisztérium alá rendelték, és az 5.§ értelmében a személyi és dologi kiadások fedezetéről a külügyminiszter költségvetésében gondoskodnak.
A KKI végleges megalapításával párhuzamosan megszüntették a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézetét.
Néhány hónap múlva ismét foglalkozott a Magyar Dolgozók Pártja Titkársága a Kultúrkapcsolatok
. A Kormány a kulturális kapcsolatok intézésére egy, a Külügyminisztérium alárendelt szervet állított fel. Az alapítás óta eltelt idő bebizonyította, hogy „A nemzetközi kulturális kapcsolatok helyes irányítása azonban csak - az eddigi tapasztalatok szerint - akkor valósítható meg, ha a magyar kultúrpolitikát irányító minisztérium és az említett intézet között a legszorosabb kapcsolat áll fenn." Ezért felügyeleti és költségvetési szempontból a Kultúrkapcsolatok Intézetét a Népművelési Minisztérium alá rendelték, a Külügyminisztérium az intézmény felett továbbra is társfelügyeletet gyakorolt (a kultúrattasékat továbbra is a külügyminiszter nevezte ki, a kultúregyezmények előkészítését a Népművelési Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a KKI-val közösen készítette elő).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő