Ignotus szerkesztésében megjelenik a Nyugat című irodalmi folyóirat első számaTovább
A magyarországi vörösterror zsidó származású áldozatai
A „Nemzet Vértanúinak 1918-1919" emlékmű felállítása
„Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték."
3.
A Gyöngyösi Status Quo Izraelita Hitközség levele a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának
Gyöngyös, 1929. április 22.
Status quo izr. hitközség Gyöngyösön
59/h/1929. sz.
Nagyérdemű Országos Iroda!
Tisztelettel kérjük, méltóztassék Lichtenstern Dezső és Welt Ignác alábbi adatait a nemzet Vértanúinak Orsz. Emlékműbizottsága elé terjeszteni.
I. Lichtenstern Dezső, L. József városi díjnok fia, mint tart[alékos] hadnagy jött haza a leszereléskor. A forradalom kitörése napján a törvényes rend védelmére sietett, és a garázdálkodó katonákat akarta megfékezni, akik azonban a bátor katonatisztet leszúrták.
II. Welt Ignác a kommün hóhérainak áldozata volt. 1875-ben született Sátoraljaújhelyen. Fiatal éveiben az üveges mesterséget tanulta. Szorgalma és lelkiismeretessége által csakhamar kitűnt, és mint üzletvezető dolgozott egy nagyobb miskolci üvegkereskedésben. 1900-ban megnősült (neje szül. Krausz Gizella), majd Gyöngyösre költözködött, ahol önállósította magát. Szorgalmas, derék ember volt, aki csak családjának és a munkának élt. 1916-ban bevonult a miskolci 10. honvéd gyalogezredhez, ahol a leszerelésig teljesitett katonai szolgálatot. 1919. május 2-án üzleti ügyeiben az uccán járt, és éppen akkor ment el a városháza előtt, amikor Endrész József munkásvezér fegyverrel fenyegette a körülötte álló ellenforradalmi hangulatú polgárokat. Többen körülfogták Endrészt, köztük Welt Ignác is, aki lefegyverezte a fenyegető magatartást tanúsító kommunistát. Néhány nap múlva az ellenforradalmi megmozdulást leverték, és a városban megjelent idegen terroristák május 6-án éjjel Welt Ignácot lakásáról a városházára hurcolták, a forradalmi törvényszék elé állitották, amely őt halálra ítélte. Május 7-én, a főtéren kegyetlenül kivégezték.
Gyöngyös, 1929 ápr. 22.
Kiváló tisztelettel:
(olvashatatlan aláírás) (olvashatatlan aláírás)
titkár elnök
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 01.
1908
1920
Legálisan jelenhetett meg Az Ifjúmunkás c. lap. Utolsó számát 1925-ben nyomták.Tovább
1921
Megkezdte működését a BSZK RT, a BKV elődje. 1968-ban ugyanezen a napon alakult meg a BKV.Tovább
1924
Megjelent a Magyar Rádió Újság, az első magyar rádiószaklap.Tovább
1927
A korona helyett hazánk új fizetőeszköze a pengőTovább
- 1 / 6
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő