A MCSSZ elfogadta Gerely Jolán tervezetét a leánycserkészetről, és kebelén belül Ideiglenes Leánycserkész Intéző Bizottságot hozott létre...Tovább
A magyarországi vörösterror zsidó származású áldozatai
A „Nemzet Vértanúinak 1918-1919" emlékmű felállítása
„Mellinger Endre 17 éves, felsőkereskedelmi iskolai tanuló az uccán volt 1919. május 4-én, amikor az elfogott ellenforradalmárokat a terroristák Szamuelly elé kísérték, s a terroristákra valami sértő megjegyzést tett, erre őt is elfogták, Szamuelly elé vitték, ott Szamuellyt is legazemberezte, gyilkosnak, stb. titulálta, mire az halálra ítélte, május 4-én a terroristák a temető árkában agyonlőtték."
3.
A Gyöngyösi Status Quo Izraelita Hitközség levele a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának
Gyöngyös, 1929. április 22.
Status quo izr. hitközség Gyöngyösön
59/h/1929. sz.
Nagyérdemű Országos Iroda!
Tisztelettel kérjük, méltóztassék Lichtenstern Dezső és Welt Ignác alábbi adatait a nemzet Vértanúinak Orsz. Emlékműbizottsága elé terjeszteni.
I. Lichtenstern Dezső, L. József városi díjnok fia, mint tart[alékos] hadnagy jött haza a leszereléskor. A forradalom kitörése napján a törvényes rend védelmére sietett, és a garázdálkodó katonákat akarta megfékezni, akik azonban a bátor katonatisztet leszúrták.
II. Welt Ignác a kommün hóhérainak áldozata volt. 1875-ben született Sátoraljaújhelyen. Fiatal éveiben az üveges mesterséget tanulta. Szorgalma és lelkiismeretessége által csakhamar kitűnt, és mint üzletvezető dolgozott egy nagyobb miskolci üvegkereskedésben. 1900-ban megnősült (neje szül. Krausz Gizella), majd Gyöngyösre költözködött, ahol önállósította magát. Szorgalmas, derék ember volt, aki csak családjának és a munkának élt. 1916-ban bevonult a miskolci 10. honvéd gyalogezredhez, ahol a leszerelésig teljesitett katonai szolgálatot. 1919. május 2-án üzleti ügyeiben az uccán járt, és éppen akkor ment el a városháza előtt, amikor Endrész József munkásvezér fegyverrel fenyegette a körülötte álló ellenforradalmi hangulatú polgárokat. Többen körülfogták Endrészt, köztük Welt Ignác is, aki lefegyverezte a fenyegető magatartást tanúsító kommunistát. Néhány nap múlva az ellenforradalmi megmozdulást leverték, és a városban megjelent idegen terroristák május 6-án éjjel Welt Ignácot lakásáról a városházára hurcolták, a forradalmi törvényszék elé állitották, amely őt halálra ítélte. Május 7-én, a főtéren kegyetlenül kivégezték.
Gyöngyös, 1929 ápr. 22.
Kiváló tisztelettel:
(olvashatatlan aláírás) (olvashatatlan aláírás)
titkár elnök
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 09.
1922
1970
Az ENSZ világifjúsági közgyűlése.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő