A Petőfi kör sajtóvitája után

Az biztos, hogy azok az elemek, akik elszemtelenedtek, akik azt hiszik, meg vagyunk ijedve, elvesztettük tájékozottságunkat, azok megpróbálnak velünk szemben állni. De aki velünk szembe áll és provokálni fog, az érezni fogja, hogy a magyar népi demokrácia rácsap. – hangsúlyozta Rákosi az MDP KV 1956. június 30-i ülésén. A politikai vezetés a Petőfi kör 1956. június 27-i sajtóvitáját egy összehangolt jobboldali támadás részének tekintette. Az itt közölt dokumentumok a sajtóvitát követően megrettent és elbizonytalanított politikai vezetés reakcióit, határozatait, belső vitáit mutatja be.

Az MDP politikai Bizottságának 1956. július 28-i határozata  

 

 

Szigorúan bizalmas!
Készült 6 példányban.

 

Jegyzőkönyv
a Politikai Bizottság 1956. június 28-i üléséről

 

Jelen vannak: Apró Antal, Ács Lajos, Gerő Ernő, Hegedüs András, Kovács István, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula és Vég Béla elvtársak.

 

 

 

 

 

 

 

1.) Beszámoló a moszkvai tanácskozásról és a politikai helyzetből adódó közvetlen tennivalók.
Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs.
Hozzászóltak: Kovács István, Apró Antal, Gerő Ernő, Hegedüs András, Szalai Béla, Ács Lajos, Vég Béla és Piros László elvtársak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.) Javaslat a Mongol Népköztársaság 35. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre magyar kormány delegáció küldésére. (Hegedüs András elvtárs javaslata.)

 

 

3.) Javaslat a Francia Kommunista Párt Kongresszusára utazó delegációra.

(Vég Béla elvtárs szóbeli javaslata.)

 

 

 

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a delegáció beszámolóját és jóváhagyja a delegáció tevékenységét.

Szombaton délelőtt tájékoztatni kell a Központi Vezetőség tagjait a moszkvai tanácskozásról, valamint a Petőfi-kör e heti vitájáról, illetve a Politikai Bizottságnak e vitával kapcsolatos álláspontjáról. A tájékoztatót Rákosi Mátyás elvtárs tartsa és azon szólaljon fel Gerő Ernő és Hegedüs András elvtárs is.

A felélénkülő jobboldali támadással szembeni fellépés első lépéseként, ügyelve azonban arra, hogy ez ne jelentse a bírálat és a szabad vita visszaverését, egy rövid határozatot kell kidolgozni, mely politikailag elítéli ezen csoport fellépését, mint párt és népi demokrácia ellenes szervezkedést és egyes vezetőivel kapcsolatban (pl. Déri, Tardos) megfelelő következtetéseket von le, illetve intézkedéseket foganatosít.

Rövid, elvi határozatot kell kidolgozni, mely elítéli Nagy Imre születésnapjával kapcsolatban szervezett politikai demonstrációt és annak résztvevőit. Fel kell szólítani a születésnapi rendezvényen részt vett párttag, vezető funkcionáriusokat, hogy írásban közöljék a párttal, miért vettek részt ezen a rendezvényen és azon rajta kívül kik voltak jelen.

Elvi-politikai vitát kell folytatni az alábbi alapvető kérdésekben megnyilvánuló helytelen nézetekkel szemben:

a.) Az értéktörvény szerepe a szocializmusban.
b.) A terv szerepe a szocialista építésben. [kézírással kiegészített]
c.) Az állam szerepe a szocializmust építő társadalomban.
d.) A proletár nemzetköziség kérdése.

A sajtóban, mindenekelőtt a Szabad Népben és a rádióban az utóbbi időben kialakult helytelen, a marxizmus-leninizmusnak a szocialista sajtó munkájára vonatkozó elveitől idegen gyakorlat felszámolása érdekében rövid határozatot kell kidolgozni, mely élesen elítéli a jelenlegi helytelen és káros gyakorlatot, s röviden meghatározza a sajtó és rádió szerepét, feladatát a jelenlegi helyzetben. E határozat alapján a különböző szervezetek, saját lapjaik (pl. a SZOT a Népszava, a Hazafias Népfront pedig a Magyar Nemzet stb.) munkájával kapcsolatban hasonló határozatot hozzanak.

A DISZ Intéző Bizottság adjon írásos jelentést, arról miként alakult ki a Petőfi-kör vitáival kapcsolatban előállt helyzet és a tanulságok alapján mit kívánnak tenni a jövőben. [kézírással kiegészített] A jelentést a Pol. Biz.-nak és a DISZ Intézőbizottságának közös bizottsága tárgyalja meg. A DISZ Intéző Bizottság adjon ki utasítást arra vonatkozóan, hogy a szerdán éjjel felfüggesztett újságíró vitát nem lehet folytatni.

A Petőfi-kör legutóbbi vitájáról - az elhangzott észrevételek figyelembevételével - a Szabad Nép vasárnapi számában egy igen komoly cikkek kell írni. A cikket, melyet a Szabad Nép Szerkesztőbizottságának egyik tagja írjon - péntek estig el kell juttatni a Politikai Bizottság tagjainak.

Szűkkörben beszélni kell egyes olyan vezető elvtársakkal, akik a jugoszláv kérdésben helytelen álláspontot foglalnak el.

A K. V. apparátus egyes munkatársainak helytelen, pártszerűtlen magatartásával kapcsolatban felmerült bejelentéseket a lehető legrövidebb időn belül a Titkárság alaposan vizsgálja ki és e konkrét ügyekben az esetek súlyosságának megfelelő kemény határozatokat hozzon, melyeket fel kell olvasni a K. V. osztályain. E határozatokat fel kell használni az apparátusba kialakult káros helyzet gyors felszámolására és biztosítani kell, hogy az apparátus a vezető szervek határozatai szellemében, azok következetes megvalósításáért harcoljanak.

A Politikai Bizottság megbízza Rákosi Mátyás és Ács Lajos, valamint Kovács István és Egri Gyula elvtársakat, hogy beszéljenek Nógrádi Sándor, illetve Köböl József elvtárssal és ennek során nyíltan vessék fel előttük a velük kapcsolatban felmerült kérdéseket.

A Politikai Bizottság megbízza Hegedüs András és Vég Béla elvtársat, hogy az elhangzott észrevételek figyelembevételével a jövő hét folyamán készítsék el a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének írandó levél tervezetét. A K. V. tagjaival a szombati tájékoztató értekezleten közölni kell, hogy milyen levelet szándékozunk írni a Jugoszláv  Pártnak.

A Politikai helyzetről elhangzott eszmecsere során felmerült kérdésekről, a kialakult egységes álláspont alapján Hegedüs András elvtárs beszéljen a miniszter elvtársakkal.

A Központi Vezetőség legközelebbi ülését július 16-ra kell összehívni. Az ülés jó előkészítése érdekében az alábbi intézkedéseket kell tenni:
A jövő hét folyamán még egyszer meg kell vizsgálni [kézírás], hogy kiket célszerű beválasztani a Központi Vezetőségbe.

A napirend első pontjával kapcsolatos határozati javaslatot hétfőig el kell készíteni és meg kell küldeni a Politikai Bizottság tagjainak.
Felelős: Ács Lajos elvtárs.

Az első napirend beszámolóját legkésőbb július 10-ig meg kell küldeni a Politikai Bizottság tagjainak.
Felelős: Rákosi Mátyás elvtárs.

A második ötéves terv irányelveivel foglalkozó napirend beszámolóját július 7-ig meg kell küldeni a Politikai Bizottság tagjainak.
Felelős: Gerő Ernő elvtárs.

A Farkas Mihály elvtárs ügyének kivizsgálására kiküldött bizottság jelentését július 4-ig meg kell küldeni a Politikai Bizottság tagjainak.
Felelős: Kovács István elvtárs.

A Központi Vezetőségi ülés jó előkészítése érdekében a Politikai Bizottság Rákosi Mátyás és Gerő Ernő elvtársat a jövő hét folyamán minden más természetű munka alól felmenti.

Az Irodalmi Bizottság a jövő hétre dolgozzon ki javaslatot, hogy milyen intézkedések szükségesek a júliusban tartandó íróközgyűlés megfelelő előkészítésével kapcsolatban.

 

 

A Politikai Bizottság a javaslatot nem fogadja el. Üdvöző táviratot kell küldeni az évforduló alkalmából.

 

 

A Politikai Bizottság tekintettel arra, hogy a Kongresszussal egy időben a Központi Vezetőség ülést tart, úgy határoz, hogy delegációt nem küld, csak táviratban üdvözli a francia testvérpárt kongresszusát. 

K. m. f.

 

Rákosi
K. V. titkára.-

Jelzet: MOL 276. f. 53/293. ő. e. Eredeti, Rákosi Mátyás által aláírt példány.

Ezen a napon történt december 07.

1916

Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább

1917

Az Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.Tovább

1926

Az Electrolux szabadalmaztatja a gázzal működő hűtőszekrényt.Tovább

1929

Új alkotmányt hirdetnek ki Ausztriában.Tovább

1930

Horthy Miklós kormányzó felavatta a margitszigeti Nemzeti Sport-uszodát.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Sport, társadalom, politika a 20. században

„A béke vagy te, Sport! / a népeket egymáshoz fűző szép szalag: /és testvérré lesznek mind általad, / önuralomban, rendben és erőben” ‒ írta Pierre de Coubertin báró 1912-ben az Óda a sporthoz című versében. Coubertin a modern olimpiai eszme egyik legkiválóbb képviselője volt: mélyen hitt abban, hogy a sport, a tisztességes versengés önbizalmat ad, erkölcsös jellemet formál, megnemesíti az embereket, és hozzájárul a népek megbékéléséhez. Az ókori olimpiák példája nyomán azt szerette volna, ha a játékok idejére szünetelnének a háborúk, és béke honolna a földön. Meg volt győződve arról, hogy az emberiség harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen a világbéke, és ezt leginkább a sport segítségével lehet megvalósítani. Szép és tiszta elgondolása azonban illúziónak bizonyult. Ha ugyanis visszatekintünk a 20. század történelmére, azt látjuk, hogy a politikai, gazdasági, ideológiai megfontolások a legtöbb esetben felülírták az olimpiai eszmét. A két pusztító erejű világháború, az 1945 utáni évtizedek nagyhatalmi szembenállása, vagy a harmadik világban lezajlott számos helyi fegyveres konfliktus mind azt bizonyítja, hogy az elmúlt évszázadban a politikusok többsége az együttműködés, a megbékélés helyett inkább a nyers érdekérvényesítés eszközeit választotta.

Magyarországon a sport a 19. század végén, a 20. század elején vált egyre népszerűbbé: az úszás, az evezés, a korcsolyázás, az atlétika, a kerékpározás mellett elsősorban a labdarúgás. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben alakult meg, ekkor indult el az első hazai bajnokság is. Az első kettőt az ország legrégebbi futballcsapata, az 1897-ben létrejött BTC (Budapesti Torna Club) nyerte, ezt követően több mint két évtizedig az FTC (Ferencvárosi Torna Club) és az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) versenyzett az első helyért. Rivalizálásuk ‒ sokszoros áttételen keresztül ‒ a magyar társadalom keresztény‒zsidó ellentétét is kifejezte. A két világháború közötti időszakban a sport tömeges méretű időtöltéssé vált, a versenysportok terén pedig Magyarország nagyhatalom lett. Ugyanakkor a testnevelés ‒ amelyet már 1921-ben kötelezővé tettek az iskolákban ‒ egyre nyíltabban kapcsolódott össze a militarista szellemű neveléssel. 1947 és 1951 között szovjet mintára a sportot is állami ellenőrzés alá vonták. Mivel továbbra is a labdarúgás volt az egyik legnépszerűbb sportág, az 1950-es években leginkább ezt politizálták át. Az Aranycsapat kiugró nemzetközi sikereiből a hatalom is igyekezett profitálni, és a sikereket saját diadalaként könyvelte el. A diktatúra nyomásának enyhülésével a politika a sportból is kezdett visszavonulni. E folyamat azonban korántsem volt teljes, ezt az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottja is bizonyítja. A Magyar Olimpiai Bizottság ugyanis kénytelen volt elfogadni a pártvezetés azon „ajánlatát”, hogy a Szovjetunió iránti szolidaritásból a magyar sportolók se vegyenek részt ezen az olimpián. A politikának ez a durva és közvetlen beavatkozása komoly törést okozott a magyar sportban, ami a későbbi eredményekben is megmutatkozott.

Az ArchívNet idei 4‒5. összevont számának fő témája tehát: „Sport, társadalom, politika a 20. században”. A témaválasztás azért is aktuális, mert a világjárvány miatt 2020 helyett az idén rendezték meg a labdarúgó-Európa-bajnokságot és a XXXII. nyári olimpiai játékokat. Összeállításunkban tizenegy írást közlünk, ezek közül hét kapcsolódik szorosan a témához. Sipos-Onyestyák Nikoletta a politika és a sport kapcsolatát vizsgálja az ún. kis-hidegháború korszakában, külön-külön részletezve a moszkvai, a Los Angeles-i és a szöuli olimpiát. Koós Levente egy 1963-as labdarúgó-mérkőzés kapcsán elemzi a Kádár-korszak legproblémásabb egyesületének számító FTC és a diktatúra irányítóinak viszonyrendszerét. Kántás Balázs és Szerényi Ildikó az egykor világhírű, de mára elfeledett sakkfeladvány-szerző, Neukomm Gyula eseménydús életét eleveníti fel személyes dokumentumok segítségével. Kiss András írása arról szól, miként kapcsolódott össze a két világháború között a testedzés a militarista neveléssel, és milyen szerepet játszottak ebben a vállalatok. Sáfár Gyula az 1950-es évek, míg Szabó Csaba Gábor a Kádár-korszak tömegsportját taglalja a Békés megyei spartakiádok, illetve a Komáromi Állami Gazdaság sportkörei vizsgálata alapján. Bubik Gyöngyi és Garadnai Zoltán a százéves korában nemrég elhunyt Fülöp edinburgh-i herceg és Magyarország sportkapcsolatairól ír annak kapcsán, hogy a herceg a múlt század hetvenes éveiben sportemberként többször megfordult Magyarországon, részt vett a Magyar Lovassport Szövetség által szervezett bajnokságokon, és a nemzetközi versenyeken is a magyar csapat riválisának számított. Négy további forrásközlést is olvashatunk. Völgyesi Zoltán a gyermekvasút építését és az ehhez kapcsolódó korabeli kommunista propagandát mutatja be. Csikós Gábor és Ö. Kovács József Varga Zsuzsanna közelmúltban megjelent, a magyar mezőgazdaság szocialista korszakát kelet-európai kontextusban tárgyaló angol nyelvű könyve kapcsán készít mérleget a jelenkortörténeti források feltárásának és értelmezésének módszertani kérdéseiről. Összeállításunk zárásaként Veres Emese-Gyöngyvér a székelyföldi evangélikus missziós egyház történetéről ír, Somorjai Ádám OSB pedig Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius utolsó magyarországi jelentéseit közli és beszámol a nuncius 1945-ös távozásáról is.

Budapest, 2021. november 26.

L. Balogh Béni

főszerkesztő