A Petőfi kör sajtóvitája után

Az biztos, hogy azok az elemek, akik elszemtelenedtek, akik azt hiszik, meg vagyunk ijedve, elvesztettük tájékozottságunkat, azok megpróbálnak velünk szemben állni. De aki velünk szembe áll és provokálni fog, az érezni fogja, hogy a magyar népi demokrácia rácsap. – hangsúlyozta Rákosi az MDP KV 1956. június 30-i ülésén. A politikai vezetés a Petőfi kör 1956. június 27-i sajtóvitáját egy összehangolt jobboldali támadás részének tekintette. Az itt közölt dokumentumok a sajtóvitát követően megrettent és elbizonytalanított politikai vezetés reakcióit, határozatait, belső vitáit mutatja be.

Levél Tánczos Gábornak

Kovács István elvtársnak

Kovács elvtárs!

Tegnap véletlenül kezünkbe került egy levél, amelyet Tánczos Gáborhoz, a Petőfi-kör titkárához intéztek.
A levélből úgy gondolom, világos egy szervezett frakció létezése. A levélben említett kongresszus a Debrecenben most folyó Élettani Konferencia, s lehetséges, hogy intézkedésre van szükség.
Amennyiben az ügy továbbgöngyölítése érdekében a levelet el kell juttatni a címzetthez, úgy ezt minden feltűnés nélkül lehetséges a mai nap folyamán.

                                               Gönyei Antal s.k.

*

Szigorúan bizalmas !
Készült: 14 példányban.
..... sz. példány.

Kedves Tánczos elvtárs!

Választ kértél az orvos vitára vonatkozóan. Véleményünk szerint nem fenyeget egy százaléknyi veszély sem, hogy a Petőfi-kör működését elítélő határozat születhessen. Ellenforradalmi hangú megnyilvánulásoknak sincs veszélye. Mégis esetleg problematikus a vita megtartása július végén, az időpont miatt. Meg kell néznünk, hogy az általunk mozgósított elvtársak milyen százalékban fognak Pesten tartózkodni. Ez most Debrecenben, ahol együtt vannak a számottevők, kiderül. Erről értesítést fogsz kapni tőlünk onnan.

Elejtették a kongresszusi megnyilvánulást a Sántha ügyben, vagy más hasonló kérdésben, mert a professzorok túlnyomó része megijedt és félő volna az ügy sikere. Valószínű elhárítanák azzal, hogy ez egy „tudományos és nem politikai testület" stb. Ezért más formát próbálnak. Ha a megyei pártbizottság hajlandó, akkor egy este Kossuth-köri vitát rendeznénk. Ha nem, akkor szűkebb-orvoskörben az orvos vita címén találkozást szerveznek a debreceniekkel. Körülbelül ezekkel indultak el, egy vonaton utaznak, sok függ majd az ottani helyzettől. Juhásszal többen beszéltek és az egész úton gyúrni fogják. Ingadozik, de már teljesen kiábrándult a vezetést illetően.

Pataky helyett javaslatot fognak küldeni, míg ő Csehszlovákiában van. Prágai a legradikálisabban és leghatározottabban képviseli a Petőfi kör vonalát. A sajtóvitán különben ők kezdték bekiáltani a Nagy Imrével kapcsolatos kérdéseket.

Az orvosegyetemi pártaktíván a határozat körüli vita során 1 közismert fődogmatikuson kívül (Paulik Györgyné valamennyien a legélesebben a Petőfi kör szellemében foglaltak állást. „Úgy látszott" a Pártbizottság titkárát is sikerült meggyőzni (rendkívül kétséges, de nem kizárt) dr. Farkast Istvánt.

Az elvtársak között elterjedt a hír arról, hogy megpróbáltak titeket önbírálatra bírni. Mindenki nagyon büszke rátok, hogy nem tettétek meg. Az a vélemény, hogy ezt még a Petőfi kör feladása esetén sem szabad, taktikából sem, mert nem használhatjuk az ő módszereiket. Ez feltehetően existenciális kérdés is néhányatok számára, és ha naivan hangzik is, de segítünk valamennyien, ha más megoldás nincs és elvesztitek az állásotokat.

Különben hangulatilag semmi meghátrálás nincs, figyeljétek a beérkező belépési nyilatkozatokat, a honvédorvosok nagy része is velünk van.

VII. 4.

                                                           Üdvözöl
                                                                       Kálmán Éva

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 61. cs. 813. ő. e. Másolat

Ezen a napon történt április 13.

1913

I. Ferenc József császár és magyar király „legkegyelmesebben” szen-tesítette a Lex Gerendayt, az Országos Testnevelési Alapról szóló tör-...Tovább

1941

A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal. Ezzel a SZU biztosította – a japán követ véleménye szerint – legalább 18...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő