A rendszerváltozás Magyarországon és Lengyelországban

Ahogy a francia külügyminisztériumban látták...

„Franciaország nem mond le arról, hogy konszolidálja azokat a szálakat, amelyek bizonyos mértékben közte és Magyarország között kialakultak, s amelyek megfelelnek mindkét nép természetének és nemzeti érdekeinek. Reméli, hogy eljön az a nap, amikor a helyzet nem olyan lesz, mint ma, bizonyos korlátok leomlanak és a dolgok könnyebbek lesznek.”

Források 

A francia külügyminisztérium a lengyelországi és a magyarországi helyzetről
1989. október 13.

AL/MHM/cg1989. október 13.

A lengyelországi és a magyarországi helyzet összehasonlító elemzése

Lengyelország
Magyarország
Kommunista párt szerepe:
A hatalmi monopólium elvesztése
Változásokon megy át.Irányítja a változást.
(A júniusi választások kudarca: (Egyedüli szervezett erő.)
Nem veszített tagokat (2 millió tag).Nagy emberveszteség (700 000 tag, melyből 100 000 tagot vesztett 1989 január óta).
A párt jövője: az átalakulás kényszere
A kommunista párt plénuma (október eleje).MSZMP nem létezik tovább,
Vita a reformkommunisták és a konzervatívok között a  jövőjéről.
A kongresszus előzetes dátuma:
Nincs szétválás: ez egy életképes megoldás?
A reformisták között a vita nem zárt ajtók között zajlik.  a párt egységét akarja,  „tisztulást" szeretne. Az MSZP egy koalíciós kormány vezető ereje lesz?
A párt egységének a problémája.
A LEMP képes lesz arra, hogy a baloldali erőket egyesítse?
A LEMP ki akar dolgozni egy a hatalom visszaszerzésére vonatkozó stratégiát.
Cél: [Az MSZMP] reméli, hogy az első szabad választásokon 30-35%-ot kap. (Az elnökválasztás 1989. november 25-én, a parlamenti választások 1990 tavaszán
A nómenklatúra
A továbbra is meg akarja őrizni a kulcspozíciókat, különösen a gazdaság területén. Mostantól a szakszervezet védi az érdekeit (az adminisztráció blokádja).
Korlátozottabb lehetőségek Lengyelországhoz képest. A XIV. Kongresszus felveti az integrálásukat az MSZP-be [?].
Kormány:
A kormányban a kommunisták kisebbségben vannak. Két kulcspozíció maradt a LEMP kezében: belügy és védelem (ugyanaz a felállás, mint ami közvetlenül a háború után
A kormányt már ténylegesen az MSZP refomkommunistái irányítják   Pozsgay).
Meghatározó politikai erők:
Kommunista párt: lásd feljebb!
 egyre inkább heterogén egyesülés
  1. Szakszervezet (2,2 millió tag).
  2. Parlamenti csoport (a „vidéki" Szolidaritás tagok elégedetlensége).
  3. Miniszterelnök és kormánya.
Az egység problémája:  döntőbírói szerepe.
A jövő? -  szerint pártot alapítanak.
Nincs szervezett ellenzék (készítik a pártokról szóló 
A pártok osztódása: MDF, SZDSZ, FIDESZ, Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt.
Választások fontossága: a helyi választásokon az MDF 
Közeledés az MSZP elkötelezett reformkommunistái felé (MDF, Szociáldemokrata Párt).
A LEMP egykori szövetségeseinek közvetítő szerepe (szociáldemokraták, parasztpártiak) és csatlakozásuk a Szolidaritás parlamenti többségéhez.
A kommunista pártnak nincs szatellitpártja.
Az egyház: mérséklő szerepe (a kormány támogatása és ellensúly a Szolidaritás laikus baloldali szárnya között).
Az egyház még mindig marginális szerepet játszik, bár kezd bizonyos ellenzéki mozgalmakat támogatni.
A hivatalos szakszervezet 7 millió tagot számlál és túlzott ígéretet tesz.
A hivatalos szakszervezett 4,5 millió tagot számlál és elhatárolja magát a Párttól a Kerekasztal tárgyalások során.
A hadsereg: a kommunisták kezében tábornok és az elnök szerepe, aki a hadsereg főparancsnoka)
A hadsereg: hagyományosan patriotizmus jellemzi, kisebb nyomásgyakorló képessége van, mint Lengyelországban. (Arzenálja gyengébb, és Magyarország geostratégiai helyzete kevésbé érzékeny.)
A rendőrség:
A miniszter: Kiszczak tábornok (LEMP) a minisztertanács elnökhelyettese. Az 1981 után létrejött félkatonai szervezetek feloszlatása, de új „biztonsági" szervezetek
A munkásőrég (60 000 tag) már nem a Párthoz, hanem a kormányhoz tartozik. Néhányan, pl. Pozsgay úr a feloszlatásukat

Politikai reformok és a hatalmi ágak egyensúlya

A Kerekasztal tárgyalások során létrejött  (1989. április 5.) túlhaladottá vált: a részlegesen szabad törvényhozási választások eredményeként megalakult a
Szabad törvényhozási választások 1990 tavaszán. Nincs előre elkészített forgatókönyv, de a párt arra számít, hogy az elnöki választásokat megnyeri.
Erős elnöki hatalom létrehozása.
(Jaruzelski tábornok egy szavazattöbbséggel jutott hatalomra). Az államfő nagy létszámú kabinetet hozott létre (államminiszterek):
Elnökválasztások 1989 novemberében: [a tervek szerint] az elnököt közvetlenül választják meg, nagy és széles hatalommal ruházzák fel.
Egyensúly jött létre a Parlament és az államfő, a kormány és Walesa úr között.
A két választás között átmeneti időszak, amely az elnök, a kormány és a Kerekasztal háromszögére[!] épül (MSZP-kormány, ellenzék, társadalmi erők). Feladata, hogy kidolgozza a törvényeket a következő törvényhatósági választásokig.

Kapcsolatok Moszkvával:

Moszkva feltételekkel és korlátokkal fogadja el a lengyel példát.
Moszkva emlékeztet a „határokra": Lengyelország hűséges a szövetségesei iránt, nincs kormány a kommunisták nélkül.
A lengyelországi nem kommunista kormány és a részükre megállapított korlátok a magyar reformkommunisták számára referencia értékűek.
A LEMP-nek már nincs tovább monopóliuma.
A Moszkvával kialakítandó kapcsolatokban [meghatározó]: Michnik és Mazowieczki urak közelgő moszkvai látogatása.
Gorbacsov úr elsőként gratulált Nyers úrnak az MSZP élére történő megválasztása után.
Lengyel nacionalizmus:
Rakowski vigyáz arra, hogy ez ne veszélyeztesse Lengyelország és a Szovjetunió kapcsolatait. (Michnik úr kapcsolatai az ukrán Nemzeti mozgalommal.)
Magyar nacionalizmus:
Néhány reformkommunista (Pozsgay úr) óvatosan felhasználja. Bizonyos akciókban nagyon fontos elem. Az ellenzék egy részénél pártprogram alkotóeleme (MDF, kisgazdák).

Kijelentések és hűség a Varsói Szerződés iránt

Mazowiecki úr a hatalomra jutása (augusztus 24.) óta az új kormány külpolitikája az ország függetlenségét hangsúlyozza, de tiszteletben tartják az ország nemzetközi kötelezettségeit.
A lengyel „államérdek" fenntartása.
Nyers úr a kongresszus végén.
A magyar külpolitika: nagyobb manőverezési lehetőségek. (a német menekültek problémája, a határok megnyitása, semleges zóna létrehozásának terve Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia között)

Kapcsolatok a „testvérországokkal":

Lengyelország-Magyarország:
Közös akciók:
Semmilyen közös akció nincs a két ország között a reformok kibontakoztatása területén.
Lengyel előny: a LEMP elveszítette a hatalom monopóliumát.
Magyarok előrébb vannak a párt átalakításában. (A LEMP most szembesül a magyarhoz hasonló helyzettel.)
Igény, hogy ne alkalmazkodjanak egyéb országokhoz:
Bukás vagy siker lehetősége.
Konkurencia a Nyugat irányába.
Kapcsolat az egyéb „testvérországokkal".
A feszültségek:
Látens konfliktusok:
ellenségeskedés Románia irányába, gyanakvás Csehszlovákia és az NDK felé.
Nyílt konfliktusok:
Csehszlovákia
NDK
Románia
A „testvérországok" befolyásolásának szándéka
Varsó zavaros hozzáállása a kelet-német menekültek kérdéséhez.
Németh [miniszterelnök] úr utazása Berlinbe és Prágába.

Kapcsolatok Nyugat-Európával:

Nyitás a nyugat-európai intézmények felé:

Európa Tanács (a Parlamenti közgyűlés meghívott vendégei)
Európai Gazdasági Közösség: kereskedelmi és együttműködési megegyezések, lengyel és magyar 
„csatlakozási" elképzelések.
Európa Parlament

OECD ( útja Varsóba)Kapcsolatok a Nyugat-Európai Unióval (Horn úr 

Gazdaság:

Romokban; óriási probléma a Mazowieczki kormány számára, melynek hitelessége az ezen a területen rövid távon elért eredményektől függ (türelmetlen lakosság, társadalmi felfordulás kockázata).
Nehézségek: államadósság és a termelő eszközpark elöregedése, azonban mindez változások alatt és 15-20 év gazdasági reformelőzmények. Munkanélküliség növekedése, az életszínvonal csökkenése: a lakosság kiábrándultsága.

Nyugati segítség:

A változások levezénylése differenciált támogatás révén
Óriási, rosszul kommunikált segítség igénylése a lengyel kormányzat részéről.
Élelmiszersegély.
Pontosan megfogalmazott kérések.
Magyarország nem kért sürgősségi segélyt.

Segítség a gazdaság átalakítása érdekében
(az Általános Gazdasági Tanács október 3-ai határozatai alapján)

200 millió ECU 1990-től (a 12 [EU-tag] megegyezése alapján).
Belépés lehetősége a közösségi piacra.
A különleges mennyiségi korlátok megszüntetése.
Megvizsgálni a különleges kedvezmények megadásának a lehetőségét.
Képzés, környezetvédelem.
Befektetések: egyensúly a magyarországi és lengyelországi hitelezésben.

A lengyelek és a magyarok egyaránt szeretnék a magánszféra befektetéseit
1989-ban kb. 400 vegyes vállalat alapítása Lengyelországban, amelyből 177 az NSZK-ból, 17 Franciaországból érkezett.
Kb. 700 vegyes vállalatot hoztak létre Magyarországon, amelyek kb. 1/3-a NSZK-val, 1/3-a Ausztriával és 6 alapítás Franciaországgal történt.

Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6319. Tableau comparatif des situations polonaise et hongroise, le 13 octobre 1989. 1-5. l.

Ezen a napon történt június 20.

1919

Az Újvárosháza Váci utcai épületének tanácstermében összeült a KIMSZ első kongresszusa, amelyen szervezeti szabályzatot és prog-ramot...Tovább

1928

Puniša Račić merényletet hajt végre a belgrádi parlamentben Stjepan Radić és más HSS-vezető ellen.Tovább

1940

Olaszország megkezdi a Franciaország elleni sikertelen megszállási kísérletet.Tovább

1963

A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat...Tovább

1976

A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, Panenka 11-esből szerzett góljával.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő