Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább
Badalik Bertalan püspöki jogkörének megvonása és internálása
„Hejcéről 1957. augusztus 16-án 8 órakor indultunk vissza Budapestre. Az egész akció során semmiféle rendellenesség nem mutatkozott, azt a megbeszélés alapján hajtottuk végre. Megállapítható, hogy Badalik Bertalan a vártnál komolyabban és meggondoltabban viselkedett, nem mutatott túlzott idegességet, és az egész magatartásából az a következtetés vonható le, hogy mártírnak tekinti magát, belenyugodott azon intézkedésbe, amelyet az állam személye iránt foganatosított.”
Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előterjesztése az Elnöki Tanácshoz Badalik Bertalan püspöki jogkörének megvonásáról
ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL
ELNÖK
Szigorúan titkos!
0039/1957/Eln.
26 drb. melléklet.
Dobi István elvtársnak
az Elnöki Tanács elnökének
Budapest
Kedves Dobi Elvtárs!
Telefonbeszélgetésünk értelmében mellékelten küldöm az Elnöki Tanácshoz az előterjesztést Badalik Bertalan veszprémi püspökre vonatkozólag. Tegnap a Politikai Bizottság elhatározta, hogy azonnali hatállyal vonják meg Badalik Bertalan püspöki jogkörét.
Kérem a mellékelt előterjesztésnek röpszavazás útján való elfogadását. A holnapi napon kellene végrehajtani a határozatot.
Budapest, 1957. augusztus 14.
Elvtársi üdvözlettel
[Horváth János]
***
MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Szigorúan titkos!
Budapest, V., Szalay u. 10. 0039/1957/Eln.
Készült: 25 példányban.
Előadó: Horváth János.
Előterjesztés
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához
Badalik Bertalan Veszprém-egyházmegyei róm. kat. püspök püspöki hatás-
körben való működési engedélyének megvonásáról.
I.
Az 1957. évi 22. számú tvr. 1.§. /2/ bekezdésében foglaltak alapján, tekintettel arra, hogy Badalik Bertalan Veszprém-egyházmegyei róm[ai] kat[olikus] püspök tevékenységével és magatartásával az állam és a róm[ai] kat[olikus] egyház közötti viszony békés rendezésének előzetes és többszöri figyelmeztetések ellenére is a Katolikus Püspöki Karon belül a legfőbb akadályozója, szükséges, hogy az Elnöki Tanács nevezettől a püspöki hatáskörben és jogkörben való működési hozzájárulást megvonja.
II.
Badalik Bertalan róm[ai] kat[olikus] püspök magatartása már évek óta komoly kifogás alá esik állami szempontból. A Katolikus Püspöki Karon belül mindenkor a legszélsőségesebb reakciós álláspontot foglalta el, mind egyházpolitikai, mind hitéleti kérdésekben és ilyen álláspontok elfogadására presszionálta püspöktársait is, ami annál inkább is sikerrel járt, mert a Vatikánnal való illegális kapcsolatai a püspöki kar előtt is ismertek voltak.
1956. október előtt a miniszterelnök, Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke több ízben foglalkozott Badalik Bertalan püspökkel, határozottan figyelmeztetve őt helytelen, tarthatatlan magatartására.
Az ellenforradalom alatt és közvetlen utána Badalik Bertalan püspök azonnal megindította támadásait a haladó papok ellen, elmozdította őket beosztásaikból és helyükbe a legreakciósabb, többnyire börtönviselt egyházi személyeket állított. A püspöki karon belül még határozottabban ellene volt minden olyan megnyilvánulásnak, amely az ellenforradalom által megromlott viszonyt az állam és a katolikus egyház között konszolidálni látszott.
Az elmúlt év októbere óta a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának vezetői sok esetben foglalkoztak Badalik püspökkel, megkísérelve őt jobb belátásra vagy legalább is politikai passzivitásra bírni. Ez eredménytelen volt, sőt Badalik püspök jelenleg is arra törekszik, hogy a Katolikus Püspöki Kart egyre inkább a saját erkölcsi és politikai befolyása alá vonja. Ennek érdekében jelenleg is felhasználja a Vatikánnal fenntartott illegális kapcsolatait.
III.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1951. évi 20. sz. tvr. 1.§. /1/ bekezdése alapján Badalik Bertalan veszprémi róm[ai] kat[olikus] püspöknek püspöki jogköre gyakorlásához adott hozzájárulást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. sz. tvr. 1.§. /2/ bekezdése alapján visszavonja.
IV.
Kérem a fenti határozat elfogadását.
A határozatnak a művelődésügyi miniszterrel és az Egyházügyi Hivatal elnökével való közlését kérem. Az Elnöki Tanács bízza meg az Egyházügyi Hivatal vezetőjét, hogy a határozat III. pontját Grősz József kalocsai érsekkel és Badalik Bertalan püspökkel közölje.
Budapest, 1957. augusztus 14.
Horváth János s. k.
Művelődésügyi Minisztérium
Egyházügyi Hivatalának
elnöke
A kiadmány hiteléül:
[Varga Ilona]
MOL XIX-A-21-d-0039/957 (1. d.) (Magyar Országos Levéltár - Állami Egyházügyi Hivatal - Titkosan Ügykezelt Iratok)
MOL XVIII-2-a-92/1957. (77. d.) (Magyar Országos Levéltár - Népköztársaság Elnöki Tanácsa - Általános Iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 27.
1920
1939
Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább
1940
Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább
1987
„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet új számmal jelenik meg a szeptember beköszöntével. Ezúttal leginkább a hétköznapi küzdelmek világába kalauzolják el az olvasót a megjelent forrásismertetések. Legyen szó akár a saját megélhetésükön javítani kívánó fiumei tisztviselőkről, egy államfordulatot éppen átélt kárpátaljai lakosokról, vagy éppen az államhatalom restriktív intézkedései ellenére is működő római katolikus egyházról és annak tagjairól. S arra nézve is láthatunk egy esetet, hogy a hétköznapok újságolvasóinak és maguknak az újságíróknak köszönhetően hogyan válhatott valaki „sikertelen bűnözővé” száz évvel ezelőtt.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei tisztviselőinek és alkalmazottainak meglehetősen komplex világát mutatja be. Forrásismertetésében nagyrészt a mai Rijekában őrzött iratokra támaszkodva tárja az olvasók elé, hogy az említett állami tisztviselők és alkalmazottak milyen módon kívánták orvosolni – többek között kérvények megfogalmazásával – egzisztenciális nehézségeiket.
A dualizmus bő ötven événél sokkal rövidebb időszak, mindössze hét hónap változásainak eredményét ismerteti írásában Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet). Publikációjában két, 1939 októberében papírra vetett hangulatjelentést mutat be, amelyek az 1939 márciusának közepén ismét magyar uralom alá került Kárpátalja gazdasági, szociális és politikai viszonyairól, illetve a helyben tapasztalt helyzet változásáról adnak számot.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) friss forrásismertetésében a Zágon József és Kada Lajos közötti levelezésből mutat be újabb részleteket. Ezúttal Zágon Lajosnak a magyarországi katolikus egyház 1961-1971 közötti helyzetéről szerzett információit adta közre. A korabeli budapesti vezetés folytatta az 1940-es évek végén megkezdett egyházellenes politikáját, azonban tárgyalt tíz év mégsem tekinthető monoton időszaknak a magyarországi katolikus egyház szempontjából, mivel a Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-ben megállapodást kötött egymással, valamint lezajlott a II. Vatikáni Zsinat magyar püspökök részvételével.
Halász János (levéltári referens, Kulturális és Innovációs Minisztérium) forrásismertetésének második részében a már megismert „Kloroformos Bandi” ékszerrablási ügyének magyarországi tárgyalása kerül a reflektorfénybe, valamint az, hogy éppen a „kloroformos” jelző miként bélyegezte meg Faragó Andrást, és hogy ebben mekkora szerepe volt a korabeli sajtófogyasztásnak.
Idei negyedik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Továbbra is él ugyanakkor felhívásunk korábbi és leendő szerzőink felé: az ArchívNet szerkesztősége várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. szeptember 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő