Badalik Bertalan püspöki jogkörének megvonása és internálása
„Hejcéről 1957. augusztus 16-án 8 órakor indultunk vissza Budapestre. Az egész akció során semmiféle rendellenesség nem mutatkozott, azt a megbeszélés alapján hajtottuk végre. Megállapítható, hogy Badalik Bertalan a vártnál komolyabban és meggondoltabban viselkedett, nem mutatott túlzott idegességet, és az egész magatartásából az a következtetés vonható le, hogy mártírnak tekinti magát, belenyugodott azon intézkedésbe, amelyet az állam személye iránt foganatosított.”
Dobi István levelei és az Elnöki Tanács határozata Badalik Bertalan püspöki engedélyének megvonása tárgyában
A Népköztársaság Elnöki Tanácsához
Badalik Bertalan Veszprém-egyházmegyei róm[ai] kat[olikus] püspök püspöki hatáskörben való működési engedélyének megvonása tárgyában előterjesztés érkezett.
A határozat megjelenésének sürgősségére való tekintettel kérjük, hogy az elfogadott anyagot aláírással ellátva visszajuttatni szíveskedjék.
Budapest, 1957. augusztus hó 15-én.
[Dobi István]
A Népköztársaság Elnöki
Tanácsának Elnöke.
***
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK
92/1957. számú határozata.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1951. évi 20. sz. törvényerejű rendelet 1.§./1/ bekezdése alapján
Badalik Bertalan veszprémi róm[ai] kat[olikus] püspöknek püspöki jogköre gyakorlásához adott hozzájárulást az 1957. évi 22. számú tvr.1.§./2/ bekezdése alapján visszavonja.
Budapest, 1957. augusztus hó 15-én.
[Dobi István] [Kristóf István]
A Népköztársaság Elnöki A Népköztársaság Elnöki
Tanácsának Elnöke,
Tanácsának Titkára.
***
Horváth János elvtársnak,
Az Állami Egyházügyi Hivatal Elnökének,
Budapest
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 92/1957 számú határozatát Badalik Bertalan veszprémi püspökre vonatkozóan csatoltan megküldöm, és egyben megbízom az Állami Egyházügyi Hivatal Elnökét, hogy a határozatot Grősz József kalocsai érsekkel és Badalik Bertalan püspökkel közölje.
Budapest, 1957. augusztus hó 15-én.
A Népköztársaság Elnöki
Tanácsának Elnöke.
[D]
MOL XVIII-2-a-92/1957. (77. d.) (Magyar Országos Levéltár - Népköztársaság Elnöki Tanácsa - Általános Iratok)
MOL XIX-A-21-d-0039/957 (1. d.) (Magyar Országos Levéltár - Állami Egyházügyi Hivatal - Titkosan Ügykezelt Iratok)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő