Badalik Bertalan püspöki jogkörének megvonása és internálása
„Hejcéről 1957. augusztus 16-án 8 órakor indultunk vissza Budapestre. Az egész akció során semmiféle rendellenesség nem mutatkozott, azt a megbeszélés alapján hajtottuk végre. Megállapítható, hogy Badalik Bertalan a vártnál komolyabban és meggondoltabban viselkedett, nem mutatott túlzott idegességet, és az egész magatartásából az a következtetés vonható le, hogy mártírnak tekinti magát, belenyugodott azon intézkedésbe, amelyet az állam személye iránt foganatosított.”
A Veszprém Megyei Tanács Egyházügyi előadójának jelentése a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának a veszprémi egyházak jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről
1957. október 10.
- részlet -
Badalik püspök joghatóságának visszavonása nagy megelégedésre talált az egész egyházmegye területén. A papságnak túlnyomó többsége úgy értékeli a püspök úr helyzetét, hogy ez várható volt magatartása végett.
[...]
Badalik jelenlegi jogutódja dr. Klempa Sándor általános püspöki helynök. Klempa Sándort nagyon sok pap ismeri, mint volt tanárukat. A legtöbb pap úgy nyilatkozik, hogy mindig úgy ismerték, mint aki nem volt soha nagyravágyó.
Klempa Sándor püspöki helynök azt mondotta, hogy „elmúlt az a korszak, melyet Badalik akart vinni továbbra is, mint püspök." Klempa nagy távlatokban nézi egyházuk sorsát.
Badalik és Klempa között olyan különbség van, mint ég és föld. Azonban az az új korszak, melyet Klempa az egyházmegye területén érvényre akar juttatni, úgy gondolom nem csak az egyházaknak fog gondot okozni, hanem nekünk is a jövőben. Klempa a hitélet fenntartására és a tömegek befolyásának erősítése érdekében új korszakot akar bevezetni az egyházmegye területén.
Először is meg kell mondanom, hogy politikai szempontból jó volt a választás Klempa behozatalával kapcsolatban. A főkérdésekben egyetért velünk, mely nagyon fontos a részünkről, és ezt egyházi vonalon is támogatni akarja. Kijelentette, hogy „Magyarországon szocializmus országa épül és az a pap, aki ezt nem veszi tudomásul és nem segíti elő, annak nincs helye köztünk." Ezt nem csak mondja, hanem gyakorlatban is próbálja érvényre juttatni.
Tisztelgő látogatást tett a megyei és városi vezető elvtársaknál, hogy kapcsolatát mind jobban kiépíthesse."
Veszprém, 1957. október 10. Moravetz Lajos
egyh[ázügyi] főelőadó
MOL XIX-A-2-d 0018-26/1957 (1. d.) (Magyar Országos Levéltár - Állami Egyházügyi Hivatal - Titkosan Ügykezelt Iratok)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő