Az ellenzék első utcai próbálkozása a lengyel Szolidaritás szakszervezet melletti tüntetés volt.Tovább
Egyes budapesti vendéglők bűnügyi „fertőzöttsége” 1955-ben
"Operatív jelentés a biztosítandó terület bűnügyi fertőzöttségéről."
A Belügyminisztérium Budapesti Főosztálya alábbiakban közölt, 1955. május 30-án kelt, szigorúan titkos jelentése egy útvonal-biztosítási tervet tartalmaz az esetleges rendzavarások megakadályozására. A terv elkészítésekor felmérték egyes budapesti bel- és külvárosi kocsmák, vendéglők jellegét, törzsközönségét rendvédelmi szempontból. A dokumentum különlegesen fontos besorolását jelzi, hogy személyesen Piros László, akkori belügyminiszterhez szólt. Csak találgatni lehet, hogy kinek a védelmét kellett megszervezni, hiszen a rejtélyes látogatásról a korabeli sajtóban nem jelent meg semmiféle hír.
Belügyminisztérium. Budapesti Főosztály
222-187/1.-1955. SZIGORÚAN TITKOS!
Jóváhagyom!
(:Piros László:)
ÁV. Altábornagy.
Belügyminiszter.
ÚTVONALBIZTOSÍTÁSI TERVEZET
A biztosítás célja és feladata, hogy a csatolt vázlat szerinti útvonalon vezetőink felhajtását, valamint vendégeink és vezetőink elhajtását zavartalanná tegyük.
A fentiek végrehajtása érdekében az adott időben a közlekedési erők felhasználásával az útvonalról a járműforgalmat „elirányítjuk", illetve eltereljük.
A közrendvédelmi erők felhasználásával a közlekedési feladatok végrehajtását elősegítjük azáltal, hogy valamennyi - az útvonalra betorkolló - mellékutcát lezárjuk. Ugyanakkor az útvonal mindkét oldalán felállított lezáró őrszemeknek, járőröknek a feladatává tesszük a közbiztonság, a közrend fenntartását.
Az útvonal mentén fekvő közbiztonságra veszélyes objektumokat /italboltok, vendéglők stb./, külön terv szerint, megfelelő operatív erőkkel biztosítjuk és az esetleges rendzavarást megakadályozzuk. A biztosítást úgy hajtjuk végre, hogy a nagy feltűnést elkerüljük, ugyanakkor az elhajtás zavartalanságát maximálisan biztosítjuk.
A biztosítás szervezeti felépítése:
A biztosítást 1 parancsnokság irányítja, 8 közrendvédelmi és 4 közlekedési körzetparancsnokságon keresztül.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A hiányzó részben a dokumentum a körzetparancsnokokat és beosztottjaikat sorolja fel. "]
A körzetparancsnokságokon az összeköttetést 1-1 fő motoros futárral biztosítjuk:
A felsorolt parancsnokokat és a beosztott tiszteket az elhárító szervek leellenőrizték, és azok úgy szakmailag, mint politikailag megfelelőek.
A biztosításhoz az alábbi létszám szükséges:
Parancsnok: 15 fő.
Beo[sztott] tiszt: 11 ″
Motoros: 8 ″
Közrendvéd. beo: 173 ″
Közl. beo: 64 ″
Felhasználandó járművek:
Tehergépkocsi: 11 drb.
Személygépkocsi: 3 ″
Motorkerékpár: 11 ″
A körzetek részletes megosztása és feladata:
I. körzet:
Területe: Ráckevei és Szigetszentmiklósi műút keresztezésétől Budapest helységnévtábláig a Tököli műúton.
A terület sajátossága:
A terület általában az út mindkét oldalán eléggé belátható. Csupán az útkanyaroknál, valamint az út rövid szakaszain találhatunk kilátást akadályozó növényzetet. Általában az út két oldala kultúrterület, kevés épülettel.
A terület sajátosságát figyelembe véve a biztosítási feladatra elegendőnek bizonyul 14 fő közrendvédelmi rendőr
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kipontozott részekben minden körzetben felsorolták az őrhelyeket, feltüntetve pontos helyüket és feladatukat, ami általában a környék átfésülésére, megfigyelésére, csoportosulások megakadályozására vagy a forgalom irányítására terjedt ki."]
II. körzet:
Parancsnoki pont: Csepel, Rákóczi Ferenc u. Széchenyi útkereszteződésben.
Területi kiterjedés: „Budapest" helységnévtáblától Csepelen át Kossuth utca, Szabadkikötő pesterzsébeti elágazásáig.
Terület sajátossága: A terület „Budapest" névtáblától Háros u. 24. számig jól belátható, kevés fedőnövényzettel rendelkezik. Mindkét oldalon a lakóházak ritkán helyezkednek el. A Háros u. 24. számtól a Kossuth utca Szabadkikötő pesterzsébeti útelágazásig a terület sűrűn lakott, sok betorkolló utcával, mely utcákhoz a közlekedés, illetve a fel- és elhajtás biztosítása érdekében 1-3 őrszemet állítunk fel.
Létszám: A feladat végrehajtásához a terület két alapvető sajátosságát figyelembe véve 33 fő közrendvédelmi rendőr elegendőnek bizonyul.
[...]
III. körzet:
Terület sajátossága: Kossuth utca, Szabadkikötő-Pesterzsébet felé vezető útelágazástól a Kvassay hídig, az út jobb oldala teljesen áttekinthető kultúrterület (Bulgárkertészet). Az út bal oldala a csepeli gyorsvasút töltésétől szegélyezett, s így áttekinthetőség szempontjából veszélyesnek mondható. A Kvassay utca Soroksári út torkolatáig kevés, de jelentős útelágazás a
felé. Ezen a területen már néhány lakóház is található. Különösen veszélyeztetett terület az út baloldala, a csepeli gyorsvasút töltés mögötti területe és a Nagyvásártelepi elágazása.[...]
IV. körzet: [A Közvágóhíd és a Boráros tér közötti szakasz]
[...]
Terület sajátossága: A két pont közötti terület fő közlekedési útvonal, sok betorkoló utcával, az úttesten keresztül 9 tolató sínpár vezet. E terület különösen a keresztirányból jövő forgalom, valamint az aluljárók és az üzem-kijáratok miatt veszélyeztetett.
Létszám: A terület sajátosságait és veszélyeztetett pontjait figyelembe véve a terület biztosításához 34 fő közrendvédelmi elvtárs szükséges. [...]
V. körzet:
[...]
Terület sajátosságai: Az útvonal, különösen az úttest jobb oldalán sűrűn lakott, sok keresztutcával rendelkező terület. Az útvonal baloldalán a 2-es villamos sínpár húzódik. Veszélyeztetett pontok végig az úttest jobb oldalán a betorkoló utcák. Különösen veszélyeztetett helyek: 12-es autóbusz végállomás, Boráros téri aluljáró, Vásárcsarnok, Egyetem mögötti útszakasz, a Dimitrov tér. [Vámház tér] [...]
VI. körzet:
[...]
Terület sajátosságai: A terület az útvonal mindkét oldalán sűrűn lakott sok keresztutcával, úttorkolattal. Veszélyeztetett pontok:
gyalogfeljáró, Március 15. tér sarok, a „Kék Duna" előtti gyalogfeljáró, Roosevelt tér. [...]VII. körzet:
[...]
Terület sajátosságai: A Clark Ádám tér, a Fő utca és Alagút felől a közlekedés szempontjából veszélyeztetett. Az Attila utca bal oldalán park, teljesen belátható terület. Jobb oldalán épülettömbök, kevés keresztutcával, nem veszélyes. Az Attila út Malinovszky [ma Szilágyi Erzsébet] fasor, Moszkva téri aluljáró közlekedés szempontjából veszélyeztetett. Veszélyeztetett továbbá a Kékgolyó utca, a Városmajor keresztezése is.
VIII. körzet:
Területi kiterjedés: Istenhegyi úttól Galgóczi út kereszteződéséig.
Terület sajátossága: Az útszakasz erősen emelkedő, mindkét oldalán sűrű növényzettel szegélyezett. Az útvonalon a gépjármű oszlop 2 imperialista követség előtt is elhalad. A sűrű növényzet, a betorkolló utcák és éles kanyarok miatt az útvonal általában a legveszélyeztetettebb.
Létszám: A feladat végrehajtásához 21 fő szükséges, mivel a kérdéses terület egyébként is biztosítva.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kipontozott részek az általános és egyéb intézkedéseket, azaz a közrendvédelem és közbiztonság fenntartására vonatkozó általános rendelkezéseket és feladatokat tartalmazzák "]
Egyéb intézkedések
[...]
3. Budapest emlékműveinek biztosítása
A kerület közrendvédelmi alosztályvezetők felé utasítást adtunk ki, hogy a területükön lévő emlékműveket fokozottabb mértékben járőrözzék.
A
4. Koldusok, engedély nélküli árusok összeszedése
A Fővárosi Tanács szociálpolitikai igazgatóságával felvesszük a kapcsolatot, hogy az előző gyakorlatnak megfelelően, a szokásos erők (Fertőtlenítő intézet, szoc[iális] otthonok, stb. ) igénybevételével végrehajtjuk a koldusok, engedélynélküli árusok összeszedését. (...) E feladat végrehajtását május 27-én reggeltől kezdjük.
[...]
RENDŐRI OPERATÍV ÚTVONALBIZTOSÍTÁSI TERV
A BM. Budapesti Főosztály bűnügyi szervei utasítást kaptak a tököli repülőtértől az Akadémia utcáig, illetve az Istenhegyi út torkolatáig lévő útszakasz rendőri operatív biztosítására.
A biztosítás célja:
A megadott útvonalon és közvetlen környékén lévő szórakozóhelyeket (italbolt, espressó, vendéglő stb.) megtisztítani a bűnöző, munkakerülő, csavargó, huligán és prostituált elemektől.
[...]
I. Megelőző intézkedések
1. Az érintett útvonalon lakó vagy ott dolgozó ügynökségünk megbízható tagjaival felvesszük a kapcsolatot, naponta több alaklommal - lehetőség szerint - találkozókat tartunk.
Feladatul adjuk, hogy derítsék föl, a területükön bejelentetlenül élő, bujkáló, bűnöző elemeket, lebujokat, titkos találkahelyeket, esetleges bűnös összejöveteleket, valamint az államellenes, provokációs kísérleteket.
[...]
2. Az érintett területen operatív feldolgozás alatt álló, bűnös tevékenységet folytató szokásos bűnözőket és prostituáltakat, közveszélyes munkakerülőket, megrögzött verekedőket legszükségesebb esetben megelőzés céljából őrizetbe vesszük.
[...]
5. Az útvonalakon és azok közvetlen környékén lévő összes szórakozóhelységet mind nappal, mind az éjszakai órákban állandóan nyílt ellenőrzés alatt tartjuk, az ott megforduló gyanús személyeket rendszeresen igazoltatjuk, és a magukat kellőképpen igazolni nem tudó vagy a fenti kategóriához tartozó bűnöző elemeket előállítjuk, és indokolt esetben őrizetbevételt foganatosítunk.
[...]
6. Az útvonalon és környékén a nappali és éjszakai órákban azokon a helyeken, ahol ennek szüksége mutatkozik, operatív tisztekkel figyelő-szolgálatot szervezünk. Az operatív tisztek a területfelelősökkel szoros együttműködésben fogják munkájukat végezni. A területfelelősök eligazítást kapnak a házmesterek szigorú ellenőrzésére, elsősorban a bejelentetlenül lakók, szabaduló bűnözők, bujkáló elemek bejelentésére, valamint a házak, utcák tisztaságának és rendjének fokozott biztosítására.
[...]
II. Az útvonal biztosítása:
[...] Az útvonalbiztosítást és azzal kapcsolatos megelőző intézkedéseket 128 fő operatív beosztott és 65 közrendvédelmi beosztott végzi. A megelőző intézkedéseket 1955. május hó 28-án, 12. h.-kor kezdjük meg.
[...]
A főváros közrendjének és közbiztonságának megszilárdítása:
1. Az útvonalbiztosításon kívül a folyó hó 26.-tól június 1.-ig bezárólag a főváros területén, külön terv szerint, az összes vendéglátóipari objektumokban az éjszakai és a nappali órákban ellenőrzéseket tartunk.
Az ellenőrzés célja: a fővárost megtisztítani a csavargó, bűnöző és huligán elemektől, valamint a titkos keresetszerű kéjelgésből magukat fenntartó nőktől. Az ellenőrzés kiterjed - a nappali órákban - a szokásos üzérekre, spekulánsokra, akik különböző espressókban és egyéb szórakozóhelyeken rendszeresen megtalálhatók. Az ellenőrzést a központi és kerületi osztályok végzik. A központi osztályok a főváros legfertőzöttebb és legnagyobb, mintegy 75 vendéglátóipari objektum ellenőrzését végzik 6 brigáddal. A kerületek saját területükön a kisebb vendéglőket és italboltokat ellenőrzik.
[...]
Budapest, 1955. május hó 30.-án.
Kiss István, BM. Bp-i Főoszt. Vezetőjének rendőri helyettese.
Pőcze Tibor, r. vezérőrnagy. miniszterhelyettes. [s. k.]
Nyt.szám: 8/141.
Felterjesztem: Piros László belügyminiszter elvtársnak
Kapják: Tanácsadó Elvtársak, Kopácsi Sándor r. ezr. elvtárs, Kiss István r. alez. elvtárs, házi példány.
BFL XXIV. 1. BRFK 1/49/187/1955 (SZT) Útvonal biztosítási tervezet. (1-22.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 30.
1982
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő