Milan Kundera cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéistaTovább
Életkép 1945 októberéből
Magyar táj orosz katonákkal
1944–1945 telén egy orosz tiszt bement a csongrádi katolikus templomba, ahol éppen szentmise volt. Mindenki megdermedt. A plébános zavarában és talán ijedtségében igen hosszú prédikációba kezdett. Az orosz egy idő után – elunva a számára érthetetlen és érdektelen beszédet – egy karmozdulattal leintette a papot és hangosan odaszólt: „Doszta propaganda! Davaj muzika!” A kántor nem tétovázott. Felcsendült az orgona hangja és mindenki megkönnyebbült…
Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök a panasz kivizsgálását kéri Vorosilov marsalltól
1945. november 2.
1945. november 2.
10 343/1945. szám
Tárgy: Szovjet járásparancsnok erőszakoskodásai a Lengyeltóti járásban
Marsall Úr!
Legyen szabad felhívnom szíves figyelmét a hozzám beérkezett alábbi panaszra:
Lengyeltóti községben (Somogy m.) az ottani szovjet járási parancsnok (Lindov) október hó 28-ára összedoboltatta a lakosságot és Lengyeltótiban előadást tartott. A többek között állítólag kijelentette, hogy a választásokon a Kommunista Pártnak kell győzni, mert ha nem, vérfürdő lesz az országban. Ezen túlmenőleg fent nevezett járási parancsnok tisztjeivel és katonáival sorra járja a házakat és fenyegetőznek, hogy ne merjen senki más pártra, mint a Kommunista Pártra szavazni;
2-3 hetenként a járás székhelyére kényszeríti a falvak jegyzőit és bíróit, ahol több órán keresztül - aközben, hogy az orosz kultúráról beszél - a magyarságot legelemibb önérzetében sértő, súlyos kifejezéseket használ; jegyzőket, bírókat bezárat.
Legutóbb is a balatonboglári főjegyzőt azért, mert a községben megjelent szovjet katonáknak nem volt hajlandó írás nélkül zsírt, lisztet és bort adni.
Olyan hírek is vannak, hogy elnézte a balatonparti villák teljes kifosztását.
A fenti - és itt még mind fel nem sorolt - esetek miatt a lakosság elkeseredése e vidéken óriási, úgy hogy arra kérem Marsall urat, szíveskedjék mielőbb közbenjárni a tekintetben, hogy a Lengyeltóti járásban ezek a visszaélések megszűnjenek.
Fogadja Marsall úr őszinte tiszteletem nyilvánítását.
Budapest, 1945. november 2.
XIX-A-1-j-1945-VIII-10 343. sz. (16. d.) Az előadói íven géppel írt fogalmazvány. A miniszterelnök kézjegye az előadói ív első oldalán látható.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 01.
1929
1952
Tőkés László a Királyhágó-melléki református egyházkerület püspökeTovább
1960
Az Elnöki Tanács 1960:10. sz. tvr-e részleges közkegyelmet adott. Egyéni amnesztiában részesült pl. Péter Gábor, az ÁVH vezetője is.Tovább
1976
– Steve Jobs két társával megalapítja az Apple Computert.Tovább
1977
Spanyolországban feloszlatják a francoista pártot.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő