I. világháború: A második isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen...Tovább
Földvári Rudolf Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MDP-titkár levelezése Gerő Ernővel
(1956. augusztus)
Gerő Ernő 1956. július 18-tól a három hónapon át tevékenykedett a Magyar Dolgozók Pártja első titkáraként. A korszak több feldolgozása, s itt közölt levelei is arról tanúskodnak, hogy mennyire nem volt tisztában az ország tényleges helyzetével. Földvári Rudolf, az 1954 májusában Miskolcra „száműzött”, és a demokratizálási folyamatot támogató Borsod-Abaúj-Zemplén megyei első titkár levelei tükrözik a változások túl gyors üteme miatti kételyeit, és félelmeit a Rákosi-féle pártvezetés várható kemény ellenintézkedései miatt.
Források
Észrevételek közlése
1956. augusztus 9.
19/1/285/FR/CsR.
Észrevételek közlése.
Magyar Dolgozók Pártja
Központi Vezetősége
Gerő Ernő első titkár elvtársnak
Budapest
Kedves Gerő elvtárs!
A napokban olvastam a Politikai Bizottság 1956. augusztus 6-án kiküldött határozatát a "Belügyminisztérium és szervei pártellenőrzésének további megjavítására" szóló határozatát.
A határozat több pontjában túlzottan általánosítva az szerepel, hogy a Megyei Pártbizottságok első titkárai, VB.-i és Adminisztratív Osztályai nem tettek elég hathatós intézkedéseket. (Az első oldal 3., a második oldal 4. és 6. pontjában.) E megállapításokkal nem érthetek egyet, mert a Borsodmegyei Pártbizottság Végrehajtóbizottsága, Adminisztratív Osztálya és én is jóval többet tettek és tettem annál, mint amiről a határozat beszél, s így nem tudom magunkra venni úgy a határozat e pontjainak több megállapítását, ahogyan azok meg vannak fogalmazva. Ezt a pontatlanságot annak tudom be, hogy a határozat készítői nem ismerik alaposan a Megyei PB. ezzel kapcsolatos munkáját.
Javasolom, amennyiben erre mód van, a határozat e pontjainak pontosabb megfogalmazását, amennyiben erre nincs már lehetőség, észrevételem tudomásul vételét. Helyes lenne figyelmeztetni a KV. Adminisztratív Osztályát arra, hogy a jövőben legyen körültekintőbb ilyen fontos kérdésekben.
Fel szeretném hívni Gerő elvtárs figyelmét arra is, hogy sajtónkban helytelenül úgy beszélnek a Politikai Bizottságról, mint a Párt Politikai Bizottságáról, és nem mint a Központi Vezetőség Politikai Bizottságáról, a Pártbizottságok titkárairól pedig mint a PVB-ok titkárairól és a PVB-okról nem úgy, mint a PB-ok VB-airól. Ezzel akarva - nem akarva csökkentik a KV, a PB-ok politikai és vezető szerepét, jelentőségét. Változtatni kellene ezeken a hibákon is.
Elvtársi üdvözlettel:
Földvári s.k.
B.-A.-Z.m.Lt. XXXIII-5. 1. 69. fond. 127. őe. (= A megyei első titkár levelezése.) 40. sz. (másolat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő