I. világháború: A második isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen...Tovább
Földvári Rudolf Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MDP-titkár levelezése Gerő Ernővel
(1956. augusztus)
Gerő Ernő 1956. július 18-tól a három hónapon át tevékenykedett a Magyar Dolgozók Pártja első titkáraként. A korszak több feldolgozása, s itt közölt levelei is arról tanúskodnak, hogy mennyire nem volt tisztában az ország tényleges helyzetével. Földvári Rudolf, az 1954 májusában Miskolcra „száműzött”, és a demokratizálási folyamatot támogató Borsod-Abaúj-Zemplén megyei első titkár levelei tükrözik a változások túl gyors üteme miatti kételyeit, és félelmeit a Rákosi-féle pártvezetés várható kemény ellenintézkedései miatt.
Beszámoló
1956. augusztus 30.
19/1/319/FR/CsR.
Magyar Dolgozók Pártja
Központi Vezetősége
Gerő Ernő első titkár elvtársnak
Budapest
Kedves Gerő elvtárs!
E héten kedden este tájékoztattam a szuk megyei aktívát a Politikai Bizottság információi alapján. A tájékoztatás után igen sok kérdést tettek fel a jelenlévő elvtársak és kérdéseikhez sokan megjegyzést is fuztek. E kérdések és megjegyzések politikai lényege és értelme a következő volt:
1. A KV. nem-e tesz elvi engedményeket, amikor most újra foglalkozik Nagy Imre, az újságírók, az írók és - ha kéri - Déri és Tardos pártfegyelmi ügyének felülvizsgálásával? Ezek szerint revízió alá vesszük a KV. 1955. márciusi, 1956. június 30-i határozatait, valamint az irodalomról szóló 1955 végén hozott határozatunkat? Ha visszavesszük Nagy Imrét a Pártba, nem jelenti ez azt, hogy kettős mértékkel mérünk? Az egyszeru párttagok kisebb károkat okozó hibáit szigorúbb, Nagy Imre igen súlyos károkat okozó hibáit sokkal enyhébb mértékkel?
2. Az értelmiségről szóló KV. határozat nem-e jelent nagy engedményeket az értelmiségnek, vagy túlzott kedvezményeket számukra a munkások rovására, amikor a megyében nem tudtuk eddig megoldani a legégetőbb lakáskérdéseket sem?
3. A KV. zárt levelében lesz-e szó arról, hogy mi a Párt álláspontja ma a vallás kérdésében? (Grősz kinevezése, a püspöki karral való tárgyalások, Mindszenty kiengedése stb. után.)
Megyei tapasztalatok alapján nő az ilyen párttagok és funkcionáriusok száma, akik egyházi rendezvényeken vesznek részt, akik kereszteltetik, bérmáltatják gyermeküket, templomban esküsznek. E kérdésekre én választ adtam, de javaslom, hogy a KV. zárt levelében hangsúlyozzuk, hogy a KV.-nek ezek az intézkedései nem jelentenek elvi engedményeket és a Párt elvi álláspontja nem változott a vallás kérdésében sem. Helyes lenne néhány mondatban választ adni arra is, hogy mi ma a KV. véleménye a megemlített határozatokról.
Az ózdi elvtársak elmondották, hogy a városban olyan hír terjedt el, hogy felemelik a cigaretta árát és csökkentik a kenyér árát. Erre azt a választ adtam, hogy én nem tudok erről, ha sor kerülne ilyesmire, arról a KV. előre tájékoztatni fogja a pártaktívát.
Elvtársi üdvözlettel:
Földvári Rudolf
első titkár
B.-A.-Z.m.Lt. XXXIII-5. 1. 69. fond. 127. őe. (= A megyei első titkár levelezése.) 44. sz. (másolat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő