A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Háborús propaganda a hadiüzemekben
A magyar munkásság egy része már 1942-ben megismerkedett a szabotőrök és a kémek elleni küzdelem fontosságával, az „éberség” jelszavával, az aktuális ellenség rabszolgasorban tartott dolgozóinak sorsával, egyáltalán a munkaidő utáni „fejtágítók” hangulatával. Ezek a kötelező előadások alighanem szokatlanok és kellemetlenek lehetettek a munkásoknak. Az sem kizárt azonban, hogy röpke hat-hét év múlva, békeidőben, egy szombat délutáni Szabad Nép félórán ülve nosztalgiával gondoltak vissza a "Horthy-fasiszták" előadásaira.
Hadiüzemi tájékoztató előadások 2.
| 52.026/vkf.2.klgs.-1942.sz-hoz. |
| Hadiüzemi tájékoztató előadások. |
4. sz. előadás
AZ IPARI KÉMKEDÉSRŐL
Napjainkban, - midőn az anyagellátás döntő fontosságú és midőn a háborúból totális háború lett - a kémkedés sem szorítkozik csupán a katonai térre!
Különös fontosságú lett az ipari kémkedés, melynek célja, hogy hadiiparunk termelőképességének, gyártmányainak adatait megszerezze.
Hadiüzemi munkások!
Legyünk résen!
Honvédségünk fegyvereinek jósága, páncéljainak edzettsége, hadimunkánk zökkenésmentes folyamata nemcsak a gondos, lelkiismeretes munkától függ, hanem éberségünktől is!
Ne fecsegjünk! Az ipari kémek legtöbb értesülésüket a meggondolatlan fecsegőktől szerzik, akik levegőt sem tudnak venni addig, míg jólértesült nagyképűséggel nem fecseghetnek. Vagy az örök elégedetlenkedőktől, akiknek képzeletében a szovjet nyomortanya a földi paradicsom.
De megtudhat az ellenség megbízottja bizalmas adatokat sötét jellemű egyénektől is, akik csak akkor érzik jól magukat, ha nem járnak egyenes úton.
Az ellenséges kém összeköttetést keres olyan gyári alkalmazottakkal, akik kilátásba helyezett jutalom reményében vállalják a munkalassítás, rombolás, zavartkeltés szörnyű munkáját. Aki nem engedelmeskedik nekik, azt megfenyegetik. Ha erélyes, becsületes, öntudatos magyar munkással állanak szemben, - aki azonnal jelentést tesz hadiüzemi személyzeti parancsnokának - gyáván meghátrálnak.
Az ipari kém eszközeiben nem válogatós, nem ismeri az érzelgősséget. A csalás, sikkasztás, lopás, betörés, gyilkosság mind csak eszközök az ipari kémkedés céljainak szolgálatában.
Magyar munkás! Jól vigyázz! Ne fecsegj! Ha kíváncsiskodókkal állsz szemben, semmit se árulj el nekik, bármennyire zaklatnak látszólag érdektelen kérdéseikkel. Becsületes munkád, kenyered, családod jövője, otthonod nyugalma függ attól, hogy tudsz-e titkot tartani, vagy sem?
Óvakodj azoktól, akik költséges vásárlásokba, szórakozásokba akarnak beugratni, kerüld a nagyhangú ígérgetőket, a cifrálkodó nőket.
Bármit észlelsz, látsz és hallasz, kísérd éber figyelemmel.
A tapasztaltakat, hallottakat jelentsd sürgősen, feltűnés nélkül a hadiüzemi személyzeti parancsnokodnak, aki anélkül, hogy felfedné személyedet meg fogja tenni a kellő intézkedéseket.
Nemcsak a haza, nemzet, a nagy család: a hadiüzem, hanem legelső sorban kis családod érdekeit véded! Mi lesz apró gyermekeiddel, akiket féltő gonddal nevelsz! Ha a szabotázs miatt megáll a gyár, nincs munkabér! Ha nincs kereset, szeretteid éhezni, nélkülözni fognak! Ha tehát rendellenes tevékenységet tapasztalsz az üzemben, azonnal tégy jelentést, bármily csekélység legyen is az! Ha látszólag jelentéktelen, de gyanús tünetről nem tudsz megfelelő következtetést levonni, ne töprengj! Ez nem a te feladatod! A látottak és hallottak bejelentése hazáddal és önmagaddal szemben legszentebb kötelességed!
Magyar hadiüzemi munkás! Hazád és családod érdekeit szolgálod, ha tevékeny részt veszel az ipari kémkedés elhárításában!
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő