Megjelent Az Ifjúmunkás című lap, amelynek szervezése Bana Sándor nevéhez fűződik. Az újság, megjelenésétől fogva szocialista orgá-numnak...Tovább
Háborús propaganda a hadiüzemekben
A magyar munkásság egy része már 1942-ben megismerkedett a szabotőrök és a kémek elleni küzdelem fontosságával, az „éberség” jelszavával, az aktuális ellenség rabszolgasorban tartott dolgozóinak sorsával, egyáltalán a munkaidő utáni „fejtágítók” hangulatával. Ezek a kötelező előadások alighanem szokatlanok és kellemetlenek lehetettek a munkásoknak. Az sem kizárt azonban, hogy röpke hat-hét év múlva, békeidőben, egy szombat délutáni Szabad Nép félórán ülve nosztalgiával gondoltak vissza a "Horthy-fasiszták" előadásaira.
Hadiüzemi tájékoztató előadások 3.
| 32.026/vkf.2 klgs. - 1942. sz.-hoz. |
| Hadiüzemi tájékoztató előadás |
5.sz.előadás.
A VÖRÖS PROPAGANDA ÉS ANNAK LEKÜZDÉSE.
A bolseviki forradalom, midőn 1917-ben a cári Oroszországban hatalomra jutott, az örökös világbéke eljövetelét hirdette és ezzel a hangzatos jelszóval nyerte meg későbbi sötét céljai számára a megszédített tömegeket.
A Szovjetunió és a III. Internacionálé igazi célja azonban más volt a világ forradalmasítása. Ennek a célnak az érdekében kezdettől fogva erős hadsereget szervezett Oroszországban, elősegítette a III. Internacionálé működését, bőségesen támogatta a Központi Végrehajtó Bizottság nemzetközi aknamunkáját. Végrehajtó szerve az Agitprop., amely a középeurópai államok vörös propagandájával foglalkozik.
Zinovjev népbiztos mondotta a Komintern V. Kongresszusa alkalmával: "A polgári társadalom, a szociálista árulók és pacifista jelszavak ellen minden eszköz felhasználandó." Az eszköz a terror, az agitáció és a pénz, mely bőven állott rendelkezésre az elkobzott templomi kincsekből, a cári vagyonból és mindenek felett az orosz munkástömegek verejtékéből. Az orosz gyári munkás havi keresetének 20-25%-át a jövedelmi, betegápolási stb. adóra, 15-20%-át propagandacélra kénytelen befizetni. Az előbbi adónemeket könyörtelenül levonják, a propagandacélokra való adakozásra pedig "udvarias" felhívást kap. Jaj neki, ha nem fizet, vagy vonakodik. Azt, aki ellenvetést mer tenni, kényszermunkatáborba hurcolják, onnan pedig nincs visszatérés.
A kommunista Internacionálé alapvető külpolitikai állásfoglalását Lenin a leghívebben adja vissza a következőben: "csak azért kötünk megállapodást a nemzeti államokkal, hogy összeköttetésbe lépvén velük, megszerezzük a maguk részére a titkos szervezkedés alapfeltételeit." ... "Minden kapitalista állam háborújában részt vesz a Szovjetunió azért, hogy védőszárnya alatt a III. Internacionálé a kapitalista-imperialista háborút bolseviki forradalommá alakíthassa át."
A III. Internacionale központi végrehajtó bizottságának nyíltan bevallott célja:
a hadseregek, karhatalmi szervek,
az állambiztonsági szervek,
a munkás- és földműves osztály, forradalmasítása
a nők,
az ifjúság,
továbbá
hivatásos agitátorok kiképzése,
ezek irányítása,
nemzetközi vörös segélypénztárak létesítése,
rejtett harcegységek létesítése, a nemzeti államokban.
turista és vörös sportszervezetek alapítása,
különböző pártszervezetek és sajtó támogatása
A Központi Végrehajtó bizottság rendelkezésére álló titkárság a nemzetközi propagandát, a sajtó szolgálatot, a hírszerzést, a szervezési munkát végzi és gondoskodik a kiküldött agitátorok és a nemzeti államokban rejtőző vörös harcegységek irányításáról.
Ha a nemzeti államokban befészkelt vörös egységeknek sikerült zavargást, felfordulást kelteniük, következő feladatuk meggátolni azt, hogy az állambiztonsági szervek rendet és nyugalmat teremtsenek. Ha egy nemzeti állam mozgósít, a propagandasejtek feladat az, hogy minden eszközzel, /:megvásárolt sajtó, sztrájkok, üzemi és mezőgazdasági szabotázs, merényletek stb./ megbontsák a fegyelmet és vakrémületet keltsenek.
A forradalmasítás különböző fogásaival oly mérvű lázadás előidézésére törekszenek, hogy a hadrakelt sereg fegyvereit megfordítva, saját hazáját hozza a vörösöknek terítékre! A bolsevizmus szemében az "elnyomott" elszakított" proletárokért folytatott küzdelem nem szabadságharc, hanem egyszerűen nyerési esély a vörös világforradalom számára.
A vörös hadsereg ma is Lenin elméleteiben él, aki az imperialisztikus háborút, mint a szovjetimperializmus legexponáltabb képviselője, kezdetben elvetette, a nemzeti jellegű háborúskodás jogosultságát később taktikai okokból elismerte. A polgárháborút pedig, mint világforradalomi szempontból nélkülözhetetlent, minden rendelkezésre álló eszközzel végigvívandónak és támogatandónak mondotta.
"A Szovjetunió kiinduló pontja, mozgatója és támasza a világforradalomnak. A fascista hatalmak között a küszöbön álló háborúban minden állam forradalmi proletariátusa a bolsevizmus oldalára fog állni." Ezt írta a Pravda 1939. szeptember 1-én.
A hadsereget a nemzetköziség szellemében neveljük. Éppen azért a világforradalom hadserege ez a haderő." - mondotta Sztalin a szovjethadsereg fennállásának 10. évfordulóján.
"Hadseregünk fiatal katonáit a világforradalom lovagjaivá avatjuk." írja a Pravda 1937. április 28-i száma.
"Nem lehetetlen, hogy kénytelenek leszünk háborút indítani, azzal a céllal, hogy a lehető leggyorsabban megkezdjük nyugaton a forradalom erőinek felszabadítását. Ebben az esetben hadászatunknak szigorúan támadó jellegűnek kell lennie!"
Ezt mondta Gussjew, a bolsevizmus vezető elméleti katonai szakértője.
Semmiféle hatalom sem képes a növekvő világforradalom feltartóztatására mondja a Leningradskaja Pravda 1938 május 1-i száma.
Erre a hetvenkedésre válasz az Antikomintern! A Nemzeti államok bolsevizmusellenes szövetsége!
1941. november 25. fordulópont a bolsevizmusellenes harc történetében.
Az Antikomintern egyezményt 5 évre meghosszabbították!
II.
A propaganda és a lélekmérgezés nagymesterei szövetségeseik voltak. Az 1914-18-as világháborúban csodás eredményt értek el. De a III. Internacionálé nemzetközi propagandája szervezettségben, találékonyságban még őket is lefőzte.
A központi propaganda titkárságnak s az Agitpropnak Európa minden zugában vannak forradalmasító szervei, melyek a mai sorsdöntő időben felemelt létszámmal dolgoznak. Magyarország és a Balkán államok ellen külön titkos irodát tartanak fenn. Az ellenük irányított propaganda költségei 1930-40-es évek között meghaladták az évi 500-600 000 arany rubelt!
A boldogult Csehszlovákia volt az összekötő kapocs a magyarországi földalatti szervezkedés és a Komintern között. A cseh erkölcshöz hozzátartozott az is, hogy a magyar határhoz közel a Komintern agitátorképző iskolát létesíthetett a cseh hivatalos kormány támogatásával. Az innen beszivárgó agitátorok nemcsak a magyar munkásságot akarták megmételyezni, hanem derék honvéd legénységünkkel is kísérleteztek. Tisztelet a magyar honvédbecsületnek, minden törekvésük kudarcot vallott.
Sőt! - ma az ellenpropaganda és a felvilágosítás munkájának legértékesebb támogatói derék hazatérő honvédeink, akiknek közvetlen közelből volt alkalmuk meggyőződni arról, hogy micsoda feneketlen nyomor az a szovjetparadicsom!
Gondos nemzetnevelő munkával, lelkiismeretes, alapos felvilágosítással tervszerű családvédelemmel, országos jellegű szociális birtok és egészségpolitikai újításokkal, a szabadító szervezet beállításával a legagyafúrtabb bolseviki agitációt is le lehet és le is kell küzdeni!
A magyar munkásnak jól meg kell jegyeznie azt, hogy a bolseviki agitáció mindenüvé igyekszik beférkőzni. Meg akarja zavarni a munkásság lelkinyugalmát, kiegyensúlyozott életét. Céljai elérésére fel akarja használni a hiszékeny tömegeket. Eszközeiben nem válogatós.
Megbízott agitátorok segítségével beférkőzik az üzemekbe. Bizalmi egyéni tagokat toboroznak. Aki nem áll kötélnek, azt bántalmazzák, elrontják munkáját vagy megfenyegetik. Sőt ha pipogya emberrel állanak szemben, még ki is túrják állásából.
Becsületes Jó magyar munkás ne vegyen részt semmiféle földalatti szervezkedésben. Azok a sötétlelkű elemek, akik a mai sorsdöntő időkben haza és vallásellenes propagandával akarják megbontani a nemzeti egységet, nem érdemlik meg a bizalmat!
A titkos egyesületek, szemináriumok, összejövetelek, csak azért létesülnek, hogy ide a befolyásolható, félrevezetett munkásokat becsődítsék.
A különböző utakon beszivárgó judáspénz és a maszlagoló agitátorok eddig sikert nem tudtak elérni. Titkos beszámolóikon bejelentett hangzatos eredményeik olyan közel állanak az igazsághoz, mint az ellenséges rádióállomások hazugságai.
Tisztelet a magyar munkásságnak, a kommunista agitáció eredménytelen maradt. A szovjetparadicsomról szóló fantasztikus dajkameséket ma már senki sem hiszi el!
A becsületes magyar munkásnak éber figyelemmel kell őrködnie, mert a vörös kommunista agitáció a szebb és boldogabb magyar jövendő megalapozását, a családi fészket, a mindennapi kenyeret veszélyezteti.
Az üzemekben netán megkísérelt nemzetellenes, vagy bolseviki agitációt a becsületes magyar munkásság nem tűrheti meg.
Bármit lát vagy hall, azonnal jelentse esküjéhez híven a hadiüzemi személyzeti parancsnoknak.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 19.
1904
1941
A német hadsereg közeledése miatt Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.Tovább
1956
Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó...Tovább
1960
Az Amerikai Egyesült Államok Kubával szemben teljes kereskedelmi embargót léptet életbe.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő