Az Antant döntő győzelmet arat Afrikában a Német Birodalom felett.Tovább
Iratok Kádár János belügyminiszterségének idejéből
„A Magyar Köztársaság Elnöke 1948. évi augusztus hó 5-én kelt elnöki elhatározásával Rajk László belügyminisztert eddigi buzgó szolgálata elismerése mellett ezen tiszte alól felmentette, s egyidejűleg nevezettet külügyminiszterré, Kádár János országgyűlési képviselőt pedig belügyminiszterré kinevezte. […]
Intézkedés teendő a 24.001/1947. II. P.M. számú rendeletben meghatározott 150%-os miniszteri pótlék Rajk László volt belügyminiszter részére való beszüntetése és egyidejűleg Kádár János belügyminiszter részére fogadalomtétel napjától, azaz 1948.évi augusztus 5-től való kiutalása iránt.”
Bevezető
A Magyar Országos Levéltár „1945 utáni Belügyminisztérium"
öt iratot mutatunk be. Az iratok közül kettő Kádár János belügyminiszteri kinevezéséhez köthető: az egyik egy kötet, az ún. első oldala, a másik két egymással összefüggő ügyirat Rajk László felmentéséről és Kádár János belügyminiszteri illetve Kádár miniszteri pótlékának utalványozásáról szóló A további két irat a Belügyminisztérium szervezetének átalakításához kapcsolódik: a BM Államvédelmi Hatóság jogkörének megállapítása tárgyában, Kádár János által 1948. szeptember 6-án kiadmányozott, 288.010/1948. IV. 1. BM számú rendelethez készült valamint a november 25-ei keltezéssel ellátott, az Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága szervezeti változtatását célzó .Az elsőként említett irat nem a benne szereplő adatok gazdagságával, vagy azok újszerűségével tűnik ki. Mindössze két nevet tartalmaz: Rajk Lászlóét és Kádár Jánosét, valamint hivatali működésükkel kapcsolatos, minimális mennyiségű adatot. Eszerint Rajk László közszolgálatának és belügyminiszterségének kezdete egyaránt 1946. március 20., e tisztséget pedig külügyminiszterré történt kinevezéséig, 1948. augusztus 5-éig viselte. Ettől a naptól kezdve váltotta őt a belügyminiszteri székben Kádár János. A kinevezés dátumát a miniszteri pótlékokról szóló irat is említi, azzal az információ-többlettel, hogy Kádár
összege 1948 szeptemberétől 2065, 50 forint volt. A szegényes információk miatt az iratok messzemenő következtetésekhez nem szolgáltathatnak kellő alapot, de éppen hiányosságaik miatt lehetnek gondolatébresztők.Jelzet: MOL XIX–B–1–r–Vegyes személyzeti. Státuszkönyv–1948
Ehhez a megállapításhoz illeszkedik a szeptemberi rendelettervezet is, amiről tévedés lenne azt hinni, hogy Kádár saját kezdeményezésére született, közvetlenül a kiadmányozás előtt. Az sem helyes, ha feltételezzük, hogy a Magyar Államrendőrség államvédelmi osztályának átalakításáról szóló döntést az MDP valamely vezető testülete hozta, noha az MDP Titkárságának 1948. szeptember 7-ei
tárgyaltak az ÁVO másodfokú hatósággá történő átalakításáról. A Titkárság ekkor csupán megerősítette az MDP Belügyi Bizottságának 1948. július 15-ei hozott határozatát, amit még Rajk László . Az, hogy annak ellenére nem adták ki a határozatot Rajk belügyminisztersége idején, hogy még júliusban jóváhagyták a hónapokkal később kiadott rendelet minden lényeges elemét, arra utal, hogy már ekkor sem számoltak vele hosszútávon.A rendelet végül a belügyminisztérium államvédelmi hatósága jogkörének megállapítása címmel a Rendőrségi Közlöny1948. szeptember 15-ei számában
azzal, hogy 1948. szeptember 10-től lép hatályba. Ez év novemberében a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Rendészeti megszüntetésével és a BM ÁVH-ba való részleges beolvasztásával a rendőri és az államvédelmi szervezet párhuzamosságát számolták fel, illetve .Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 11.
Németország aláírja a compiegne-i erdőben a fegyverszünetet, véget ér az első világháború.Tovább
Kassa visszacsatolása a Magyar Királysághoz, az első bécsi döntés értelmében.Tovább
A kormányzó jelenlétében ünnepélyesen megnyitották a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemet.Tovább
Kádár János bejelenti, hogy az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága határozatot hozott az ÁVH végleges megszüntetésére.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő