Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább
„Gratulálunk és fogadja részvétemet”
Kádár és Dubček találkozója 1968 januárjában
„Nagyon jó légkör volt, őszinte beszélgetést folytattunk. Dubcsek elvtárs olyasmit is mondott: nincs még két ember, akivel ugyanígy és ugyanezekről a dolgokról tudott volna beszélgetni érthető okoknál fogva. Maga Dubcek elvtárs kicsit „nyomorult” állapotban van fizikailag. Már korábban is sovány volt, de ebben a huzavonában még öt kilót leadott. Idegileg kicsit megviselt állapotban volt, – most már nem annyira. Nagyon köszönte, hogy elmentünk beszélgetni.”
Források
Emlékeztető az Alexander Dubček és Kádár János közötti kistapolcsányi találkozóról
EMLÉKEZTETŐ
A Dubcek elvtárssal folytatott beszélgetésről
Lerakni!
Kádár II. 23.
A.)A találkozás közvetlen előzményei
I/ Január 20-21: látogatás
és Topolcsiankyban.
| Csehszlovák résztvevők: | |
|
| Dubcsek elvtárs, |
20-án este: hat és félórás beszélgetés Dubcsek elvtárssal.
II/ A beszélgetés témái:
•1. A december 16-i meghívás előzményei:
•o
elvtárstól értesült, nem volt egyeztetve az elnökséggel és a titkársággal,•o Kádár elvtárs elmondta a meghívás előzményeit, a Brezsnyev elvtárssal folytatott telefonbeszélgetést. Aláhúzta: Brezsnyev elvtárs korrektül járt el. Novotny elvtársat mi rendes embernek tartottuk. Megegyezett a véleményünk Brezsnyev elvtárssal abban, hogy Novotny elvtársat később kell felmenteni.
•2. A mostani találkozó kommunikéjének ügye - többször visszatért a kérdésre.
•o Kádár elvtárs véleménye - kommüniké nélkül nem lehet találkozni, - szükség van magyar-csehszlovák kommünikére is.
•3. Dubcsek gondjai és programja:
•o először otthon kíván politikai beszédet mondani,
•o utána - márciusban - a Szovjetunióba, valószínű Novotnyval és Lenárttal,
•o bár megújították a Német Demokratikus Köztársaságba szóló meghívást, valószínűleg a Szovjetunió után 2-3 héttel hozzánk jön 2-3 PB taggal, 2-3 napra, kötetlen programmal.
•o Márciusi KB ülésük: a műszaki fejlesztést leveszik a napirendről, s helyette megtárgyalják a legfontosabb teendők akcióprogramját. Szót váltanak a nagy kérdések megvizsgálásának üteméről is.
•4. Mi volt a problémák oka a csehszlovák pártban?
•o Dubcsek hangsúlyozta: a változás nem érinti
•o a párt szerepét és vonalát,
•o a cseh és szlovák nép egységét,
•o a csehszlovák állam jellegét,
•o a nemzetközi mozgalomhoz való viszonyt,
•o a Szovjetunióhoz való viszonyt.
A bajok okai:
•g. a pártmunka stílusa - mindent a párt akart intézni,
•h. Novotny elvtárs személyi tulajdonságai - mindenről ő döntött, nem adott lehetőséget a kérdések megvitatására.
Ezek a módszerbeli problémák megakadályozták a tényleges nagy kérdések időbeni megoldását, azok évről-évre halmozódtak, fékezték a szocializmus építését, elégedetlenséget váltottak ki a pártban és a népben.
•5. Novotny és Dubcsek elvtárs véleményeltéréseinek okai:
• . a törvénysértések felszámolása:
•§ 1953-54 - Novotny: prágai első titkár és a KB titkára,
dicsérte Novotnyt keménységéért
Bacilek: belügyminiszter.
Zárt BM anyagokban
•§ 1960-62 - Dubcsek tagja a KB felülvizsgáló bizottságának
•§ Novotny elvtárs csak állami amnesztiát és gazdasági kártérítést javasolt, ellenezte a funkcionáriusok politikai rehabilitálását.
•§ Novotny elvtárs 1963 nyarán mondott kassai beszédében az elnökség tudta nélkül állást foglalt a kérdésben
•§ Az elnökség csak 1964-ben tudott dönteni a politikai rehabilitálásokról, akkor is felemás módon.
•a. Bacilek megítélése: 1962-től Dubcsek szlovák első titkár, Novotny elvtárs meg akarta hagyni Bacileket a szlovák PB tagjának, 1963-ban a szlovák KB nem választotta be őt a PB-be. Ez helyes lépés volt, mert Bacilek kegyetlen, durva, erőszakos ember volt.
•b. Az 1960-65 évek ötéves tervének 7 éves tervvé való átalakítása 1962-ben. Ezt Dubcsek ellenezte, mert a javaslat nem oldotta meg a népgazdaság tényleges problémáit. A XII. kongresszus elfogadta Novotny elvtárs javaslatát, majd egy év múlva érvénytelenítették. Novotny elvtárs megharagudott. Ezért került Dubcsek vissza Pozsonyba.
•c. A cseh területek és a nyugati határmenti zóna ipara fejlesztésének kérdései. A KB 1967. májusi ülésén Novotny elvtárs a fentieket javasolta. Dél-Szlovákia elmaradottságának megszüntetése érdekében Dubcsek ellenezte ezt, mert Novotny elvtárs javaslata ellenkezett a Csehszlovák Kommunista Párt és a Szlovák Kommunista Párt idevonatkozó kongresszusi határozataival.
•d. 1967 októberében a KB a párt munkamódszereinek megjavításáról tárgyalt. Dubcsek a KB munkájának megjavítását szorgalmazta.
megtámadta Dubcseket, hogy a PB ülésén ő ezt nem mondta el. Dubcsek megcáfolta ezt. Erre Novotny elvtárs valótlan dolgokkal, federációs törekvésekkel, szlovák nacionalizmussal vádolta meg őt. Dubcsek ezt tényekkel cáfolta. A KB neki adott igazat.•e. Szlovákia helyzete egyes kérdéseinek megítélése:
•§ Novotny elvtárs ellenezte, hogy Bratislavát Szlovákia fővárosává nyilvánítsák.
•§ rideg magatartásával megsértett egy sor szlovák kádert.
•6. A januári KB ülés lefolyása:
•o Novotny elvtársat nem lehetett tovább tartani, személye, tevékenysége akadályozta a tényleges problémák megoldását. További megtartása azt eredményezte volna, hogy az események átcsapnak a párt fele fölött.
•7. Dubcsek elvtárs első titkárrá történt megválasztása.
ő az ötödik jelölt volt, az előtte lévők (Lenárt, Csernik, Kolder, Strougal) kiestek.
ő nem könnyű helyzetben van szlovák származása miatt.
III. Kádár elvtárs gondolatai:
•1. Most várakozás a csehszlovák és a nemzetközi közvéleményben. A tényleges kérdések tervszerű megoldásának fontossága. A legfontosabb: megnyerni a munkásosztály támogatását.
•2. A nép - a párt - a KB - a PB viszonya.
Az elnökség szerepe. Az egység, a higgadtság és a türelem fontossága.•3. A kultúra kérdései:
•o az értelmiséghez fűződő viszony,
•o az írók,
•o a cenzúra
•4. A nemzeti kérdés:
•o nem egyforma a két láb
A találkozón szerzett benyomások:
•1. helyes volt elfogadni Dubcsek elvtárs javaslatát; nyílt, őszinte négyszemközti beszélgetés volt.
•2. Dubcsek elvtárs: egészséges, józan gondolkodású, felelősségérzettől átitatott, gondokkal küszködő kommunista.
•3. családi találkozóra tett javaslata,
•4. üdvözlete Fock elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjainak.
V. Feladat: kötetlen találkozó tervbevétele március végén - április elején Budapesten.
VI. Egyéb -
bukaresti útja.Budapest, 1968. január 22.
Erdélyi
Magyar Országos Levéltár M-ks 288. f. 47. cs. 743. ő. e.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 11.
1904
1915
Gorlicei áttörés.Tovább
1931
A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább
1945
A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább
1948
Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő