„Gratulálunk és fogadja részvétemet”

Kádár és Dubček találkozója 1968 januárjában

„Nagyon jó légkör volt, őszinte beszélgetést folytattunk. Dubcsek elvtárs olyasmit is mondott: nincs még két ember, akivel ugyanígy és ugyanezekről a dolgokról tudott volna beszélgetni érthető okoknál fogva. Maga Dubcek elvtárs kicsit „nyomorult” állapotban van fizikailag. Már korábban is sovány volt, de ebben a huzavonában még öt kilót leadott. Idegileg kicsit megviselt állapotban volt, – most már nem annyira. Nagyon köszönte, hogy elmentünk beszélgetni.”

Források 

Emlékeztető az Alexander Dubček és Kádár János közötti kistapolcsányi találkozóról

EMLÉKEZTETŐ
A Dubcek elvtárssal folytatott beszélgetésről

Lerakni!

Kádár II. 23.

A.)A találkozás közvetlen előzményei

I/ Január 20-21: látogatás

 és Topolcsiankyban.

 

Csehszlovák résztvevők:

 

 

Dubcsek elvtárs,
Szabolcsik elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt KB Elnökségének
póttagja, a Szlovák Kommunista Párt KB titkára,
Dvorsky elvtárs, a szlovák párt PB póttagja, a nyugat-szlovákiai kerületi titkár,
Hagara elvtárs, szlovák erdészeti megbízott,
Daubner elvtárs, a szlovák szakszervezetek elnöke, 
Stencl elvtárs, a szlovák népi ellenőrzés elnöke.

20-án este: hat és félórás beszélgetés Dubcsek elvtárssal.

II/ A beszélgetés témái:

•1.        A december 16-i meghívás előzményei:

•o       

 elvtárstól értesült, nem volt egyeztetve az elnökséggel és a titkársággal,

•o        Kádár elvtárs elmondta a meghívás előzményeit, a Brezsnyev elvtárssal folytatott telefonbeszélgetést. Aláhúzta: Brezsnyev elvtárs korrektül járt el. Novotny elvtársat mi rendes embernek tartottuk. Megegyezett a véleményünk Brezsnyev elvtárssal abban, hogy Novotny elvtársat később kell felmenteni.

•2.        A mostani találkozó kommunikéjének ügye - többször visszatért a kérdésre.

•o        Kádár elvtárs véleménye - kommüniké nélkül nem lehet találkozni, - szükség van magyar-csehszlovák kommünikére is.

•3.        Dubcsek gondjai és programja:

•o        először otthon kíván politikai beszédet mondani,

•o        utána - márciusban - a Szovjetunióba, valószínű Novotnyval és Lenárttal,

•o        bár megújították a Német Demokratikus Köztársaságba szóló meghívást, valószínűleg a Szovjetunió után 2-3 héttel hozzánk jön 2-3 PB taggal, 2-3 napra, kötetlen programmal.

•o        Márciusi KB ülésük: a műszaki fejlesztést leveszik a napirendről, s helyette megtárgyalják a legfontosabb teendők akcióprogramját. Szót váltanak a nagy kérdések megvizsgálásának üteméről is.

•4.        Mi volt a problémák oka a csehszlovák pártban?

•o        Dubcsek hangsúlyozta: a változás nem érinti
•o        a párt szerepét és vonalát,
•o        a cseh és szlovák nép egységét,
•o        a csehszlovák állam jellegét,
•o        a nemzetközi mozgalomhoz való viszonyt,
•o        a Szovjetunióhoz való viszonyt.

A bajok okai:

•g.       a pártmunka stílusa - mindent a párt akart intézni,

•h.       Novotny elvtárs személyi tulajdonságai - mindenről ő döntött, nem adott lehetőséget a kérdések megvitatására.

Ezek a módszerbeli problémák megakadályozták a tényleges nagy kérdések időbeni megoldását, azok évről-évre halmozódtak, fékezték a szocializmus építését, elégedetlenséget váltottak ki a pártban és a népben.

•5.        Novotny és Dubcsek elvtárs véleményeltéréseinek okai:

• .        a törvénysértések felszámolása:

•§         1953-54 - Novotny: prágai első titkár és a KB titkára,
Bacilek: belügyminiszter.
Zárt BM anyagokban

 dicsérte Novotnyt keménységéért
•§         1960-62 - Dubcsek tagja a KB felülvizsgáló bizottságának
•§         Novotny elvtárs csak állami amnesztiát és gazdasági kártérítést javasolt, ellenezte a funkcionáriusok politikai rehabilitálását.
•§         Novotny elvtárs 1963 nyarán mondott kassai beszédében az elnökség tudta nélkül állást foglalt a kérdésben
•§         Az elnökség csak 1964-ben tudott dönteni a politikai rehabilitálásokról, akkor is felemás módon.

•a.       Bacilek megítélése: 1962-től Dubcsek szlovák első titkár, Novotny elvtárs meg akarta hagyni Bacileket a szlovák PB tagjának, 1963-ban a szlovák KB nem választotta be őt a PB-be. Ez helyes lépés volt, mert Bacilek kegyetlen, durva, erőszakos ember volt.

•b.       Az 1960-65 évek ötéves tervének 7 éves tervvé való átalakítása 1962-ben. Ezt Dubcsek ellenezte, mert a javaslat nem oldotta meg a népgazdaság tényleges problémáit. A XII. kongresszus elfogadta Novotny elvtárs javaslatát, majd egy év múlva érvénytelenítették. Novotny elvtárs megharagudott. Ezért került Dubcsek vissza Pozsonyba.

•c.       A cseh területek és a nyugati határmenti zóna ipara fejlesztésének kérdései. A KB 1967. májusi ülésén Novotny elvtárs a fentieket javasolta. Dél-Szlovákia elmaradottságának megszüntetése érdekében Dubcsek ellenezte ezt, mert Novotny elvtárs javaslata ellenkezett a Csehszlovák Kommunista Párt és a Szlovák Kommunista Párt idevonatkozó kongresszusi határozataival.

•d.       1967 októberében a KB a párt munkamódszereinek megjavításáról tárgyalt. Dubcsek a KB munkájának megjavítását szorgalmazta.

 megtámadta Dubcseket, hogy a PB ülésén ő ezt nem mondta el. Dubcsek megcáfolta ezt. Erre Novotny elvtárs valótlan dolgokkal, federációs törekvésekkel, szlovák nacionalizmussal vádolta meg őt. Dubcsek ezt tényekkel cáfolta. A KB neki adott igazat.

•e.       Szlovákia helyzete egyes kérdéseinek megítélése:

•§         Novotny elvtárs ellenezte, hogy Bratislavát Szlovákia fővárosává nyilvánítsák.
•§         rideg magatartásával megsértett egy sor szlovák kádert.

•6.        A januári KB ülés lefolyása:

•o        Novotny elvtársat nem lehetett tovább tartani, személye, tevékenysége akadályozta a tényleges problémák megoldását. További megtartása azt eredményezte volna, hogy az események átcsapnak a párt fele fölött.

•7.        Dubcsek elvtárs első titkárrá történt megválasztása.
ő az ötödik jelölt volt, az előtte lévők (Lenárt, Csernik, Kolder, Strougal) kiestek.
ő nem könnyű helyzetben van szlovák származása miatt.

III. Kádár elvtárs gondolatai:

•1.        Most várakozás a csehszlovák és a nemzetközi közvéleményben. A tényleges kérdések tervszerű megoldásának fontossága. A legfontosabb: megnyerni a munkásosztály támogatását.

•2.        A nép - a párt - a KB - a PB viszonya.
Az elnökség szerepe. Az egység, a higgadtság és a türelem fontossága.

•3.        A kultúra kérdései:

•o        az értelmiséghez fűződő viszony,
•o        az írók,
•o        a cenzúra

•4.        A nemzeti kérdés:

•o        nem egyforma a két láb

A találkozón szerzett benyomások:

•1.        helyes volt elfogadni Dubcsek elvtárs javaslatát; nyílt, őszinte négyszemközti beszélgetés volt.
•2.        Dubcsek elvtárs: egészséges, józan gondolkodású, felelősségérzettől átitatott, gondokkal küszködő kommunista.
•3.        családi találkozóra tett javaslata,
•4.        üdvözlete Fock elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjainak.

V. Feladat: kötetlen találkozó tervbevétele március végén - április elején Budapesten.

VI. Egyéb -

 bukaresti útja.

Budapest, 1968. január 22.

Erdélyi

Magyar Országos Levéltár M-ks 288. f. 47. cs. 743. ő. e.

Ezen a napon történt június 06.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.

Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.

Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.

Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.

A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.

A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. május 19.

Miklós Dániel
Főszerkesztő