„Gratulálunk és fogadja részvétemet”

Kádár és Dubček találkozója 1968 januárjában

„Nagyon jó légkör volt, őszinte beszélgetést folytattunk. Dubcsek elvtárs olyasmit is mondott: nincs még két ember, akivel ugyanígy és ugyanezekről a dolgokról tudott volna beszélgetni érthető okoknál fogva. Maga Dubcek elvtárs kicsit „nyomorult” állapotban van fizikailag. Már korábban is sovány volt, de ebben a huzavonában még öt kilót leadott. Idegileg kicsit megviselt állapotban volt, – most már nem annyira. Nagyon köszönte, hogy elmentünk beszélgetni.”

Források 

Emlékeztető az Alexander Dubček és Kádár János közötti kistapolcsányi találkozóról

EMLÉKEZTETŐ
A Dubcek elvtárssal folytatott beszélgetésről

Lerakni!

Kádár II. 23.

A.)A találkozás közvetlen előzményei

I/ Január 20-21: látogatás

 és Topolcsiankyban.

 

Csehszlovák résztvevők:

 

 

Dubcsek elvtárs,
Szabolcsik elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt KB Elnökségének
póttagja, a Szlovák Kommunista Párt KB titkára,
Dvorsky elvtárs, a szlovák párt PB póttagja, a nyugat-szlovákiai kerületi titkár,
Hagara elvtárs, szlovák erdészeti megbízott,
Daubner elvtárs, a szlovák szakszervezetek elnöke, 
Stencl elvtárs, a szlovák népi ellenőrzés elnöke.

20-án este: hat és félórás beszélgetés Dubcsek elvtárssal.

II/ A beszélgetés témái:

•1.        A december 16-i meghívás előzményei:

•o       

 elvtárstól értesült, nem volt egyeztetve az elnökséggel és a titkársággal,

•o        Kádár elvtárs elmondta a meghívás előzményeit, a Brezsnyev elvtárssal folytatott telefonbeszélgetést. Aláhúzta: Brezsnyev elvtárs korrektül járt el. Novotny elvtársat mi rendes embernek tartottuk. Megegyezett a véleményünk Brezsnyev elvtárssal abban, hogy Novotny elvtársat később kell felmenteni.

•2.        A mostani találkozó kommunikéjének ügye - többször visszatért a kérdésre.

•o        Kádár elvtárs véleménye - kommüniké nélkül nem lehet találkozni, - szükség van magyar-csehszlovák kommünikére is.

•3.        Dubcsek gondjai és programja:

•o        először otthon kíván politikai beszédet mondani,

•o        utána - márciusban - a Szovjetunióba, valószínű Novotnyval és Lenárttal,

•o        bár megújították a Német Demokratikus Köztársaságba szóló meghívást, valószínűleg a Szovjetunió után 2-3 héttel hozzánk jön 2-3 PB taggal, 2-3 napra, kötetlen programmal.

•o        Márciusi KB ülésük: a műszaki fejlesztést leveszik a napirendről, s helyette megtárgyalják a legfontosabb teendők akcióprogramját. Szót váltanak a nagy kérdések megvizsgálásának üteméről is.

•4.        Mi volt a problémák oka a csehszlovák pártban?

•o        Dubcsek hangsúlyozta: a változás nem érinti
•o        a párt szerepét és vonalát,
•o        a cseh és szlovák nép egységét,
•o        a csehszlovák állam jellegét,
•o        a nemzetközi mozgalomhoz való viszonyt,
•o        a Szovjetunióhoz való viszonyt.

A bajok okai:

•g.       a pártmunka stílusa - mindent a párt akart intézni,

•h.       Novotny elvtárs személyi tulajdonságai - mindenről ő döntött, nem adott lehetőséget a kérdések megvitatására.

Ezek a módszerbeli problémák megakadályozták a tényleges nagy kérdések időbeni megoldását, azok évről-évre halmozódtak, fékezték a szocializmus építését, elégedetlenséget váltottak ki a pártban és a népben.

•5.        Novotny és Dubcsek elvtárs véleményeltéréseinek okai:

• .        a törvénysértések felszámolása:

•§         1953-54 - Novotny: prágai első titkár és a KB titkára,
Bacilek: belügyminiszter.
Zárt BM anyagokban

 dicsérte Novotnyt keménységéért
•§         1960-62 - Dubcsek tagja a KB felülvizsgáló bizottságának
•§         Novotny elvtárs csak állami amnesztiát és gazdasági kártérítést javasolt, ellenezte a funkcionáriusok politikai rehabilitálását.
•§         Novotny elvtárs 1963 nyarán mondott kassai beszédében az elnökség tudta nélkül állást foglalt a kérdésben
•§         Az elnökség csak 1964-ben tudott dönteni a politikai rehabilitálásokról, akkor is felemás módon.

•a.       Bacilek megítélése: 1962-től Dubcsek szlovák első titkár, Novotny elvtárs meg akarta hagyni Bacileket a szlovák PB tagjának, 1963-ban a szlovák KB nem választotta be őt a PB-be. Ez helyes lépés volt, mert Bacilek kegyetlen, durva, erőszakos ember volt.

•b.       Az 1960-65 évek ötéves tervének 7 éves tervvé való átalakítása 1962-ben. Ezt Dubcsek ellenezte, mert a javaslat nem oldotta meg a népgazdaság tényleges problémáit. A XII. kongresszus elfogadta Novotny elvtárs javaslatát, majd egy év múlva érvénytelenítették. Novotny elvtárs megharagudott. Ezért került Dubcsek vissza Pozsonyba.

•c.       A cseh területek és a nyugati határmenti zóna ipara fejlesztésének kérdései. A KB 1967. májusi ülésén Novotny elvtárs a fentieket javasolta. Dél-Szlovákia elmaradottságának megszüntetése érdekében Dubcsek ellenezte ezt, mert Novotny elvtárs javaslata ellenkezett a Csehszlovák Kommunista Párt és a Szlovák Kommunista Párt idevonatkozó kongresszusi határozataival.

•d.       1967 októberében a KB a párt munkamódszereinek megjavításáról tárgyalt. Dubcsek a KB munkájának megjavítását szorgalmazta.

 megtámadta Dubcseket, hogy a PB ülésén ő ezt nem mondta el. Dubcsek megcáfolta ezt. Erre Novotny elvtárs valótlan dolgokkal, federációs törekvésekkel, szlovák nacionalizmussal vádolta meg őt. Dubcsek ezt tényekkel cáfolta. A KB neki adott igazat.

•e.       Szlovákia helyzete egyes kérdéseinek megítélése:

•§         Novotny elvtárs ellenezte, hogy Bratislavát Szlovákia fővárosává nyilvánítsák.
•§         rideg magatartásával megsértett egy sor szlovák kádert.

•6.        A januári KB ülés lefolyása:

•o        Novotny elvtársat nem lehetett tovább tartani, személye, tevékenysége akadályozta a tényleges problémák megoldását. További megtartása azt eredményezte volna, hogy az események átcsapnak a párt fele fölött.

•7.        Dubcsek elvtárs első titkárrá történt megválasztása.
ő az ötödik jelölt volt, az előtte lévők (Lenárt, Csernik, Kolder, Strougal) kiestek.
ő nem könnyű helyzetben van szlovák származása miatt.

III. Kádár elvtárs gondolatai:

•1.        Most várakozás a csehszlovák és a nemzetközi közvéleményben. A tényleges kérdések tervszerű megoldásának fontossága. A legfontosabb: megnyerni a munkásosztály támogatását.

•2.        A nép - a párt - a KB - a PB viszonya.
Az elnökség szerepe. Az egység, a higgadtság és a türelem fontossága.

•3.        A kultúra kérdései:

•o        az értelmiséghez fűződő viszony,
•o        az írók,
•o        a cenzúra

•4.        A nemzeti kérdés:

•o        nem egyforma a két láb

A találkozón szerzett benyomások:

•1.        helyes volt elfogadni Dubcsek elvtárs javaslatát; nyílt, őszinte négyszemközti beszélgetés volt.
•2.        Dubcsek elvtárs: egészséges, józan gondolkodású, felelősségérzettől átitatott, gondokkal küszködő kommunista.
•3.        családi találkozóra tett javaslata,
•4.        üdvözlete Fock elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjainak.

V. Feladat: kötetlen találkozó tervbevétele március végén - április elején Budapesten.

VI. Egyéb -

 bukaresti útja.

Budapest, 1968. január 22.

Erdélyi

Magyar Országos Levéltár M-ks 288. f. 47. cs. 743. ő. e.

Ezen a napon történt május 11.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő