Megnyílik a dachaui koncentrációs tábor, az első náci koncentrációs tábor.Tovább
Olimpia Magyarországon?
1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.
Bevezetés
1954. május 11-i keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-i ülése foglalkozott a "Különfélék"-nek nevezett napirendi pontban. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olympiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A levelet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő Országos Testnevelési és Sportbizottság elnöke, Hegyi Gyula küldte.
A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát, a Nemzetközi Olympiai Bizottság döntése 1955. júniusában volt várható.
Dokumentumunk keletkezési idejére (1954-re) a Magyar Dolgozók Pártjának sikerült kiépítenie egy minden tekintetben erősen centralizált sportigazgatást. Az 1945. után újjáéledt számtalan helyi sportkör, sportszövetség, sportegyesület, tornaklub lassan, de feltartóztathatatlanul nagy országos egyesületek és szövetségek ellenőrzése alá vonódott, amelyek aztán a régi, "megbízhatatlan" és "beférkőzött ellenséges elemekből" álló vezetőségeket leváltották. A Magyar Dolgozók Pártja Adminisztratív Osztályának Sport Alosztálya ellenőrzést gyakorolt a sportélet legkisebb eseménye felett is. A sport legfelsőbb állami irányítására 1951. január 14-én (1951. évi 2. tvr.) létrehozták a közvetlenül a Minisztertanácsnak alárendelt Országos Testnevelési és Sportbizottságot.
Ilyen körülmények között íródott az idézett levél, amelyben Hegyi Gyula azon véleményének adott hangot, hogy az 1956-os olimpia megrendezési jogát Magyarország megpályázhatja, mert azt úgyis egy másik ország fogja elnyerni.
Az 1956-os olimpia megrendezési jogát - mint tudjuk - nem Magyarországnak ítélték, az iratokban erről több szó nem is esik. Minthogy azonban közeledett a Nemzetközi Olympiai Bizottság döntésének időpontja az 1960-as olimpia megrendezési jogáról, egyre sürgetőbbé vált az olimpia-szervezés gyakorlati lehetőségeinek áttekintése.
Az Országos Testnevelési és Sportbizottság Terv- és Beruházási Osztálya el is készítette az olimpiával kapcsolatos, előreláthatóan szükséges beruházások tervét. A terv számolt azzal, hogy az olimpiára várhatóan érkező látogatók számára nincsen elég szállás, ezért szükséges a "más célra lefoglalt szálloda-épületek" visszaalakítása, a háború óta romosan álló szállodákat is újjá kell építeni. Ez sem elég azonban, új szállodák építése is szükséges.
Annak fenntartásával, hogy a vizsgálat csak a sportolók szállításának és mozgatásának lehetőségeivel számolt, a dokumentum készítői "150 db nagy befogadóképességű, kifogástalan állapotban levő autóbusz" biztosítását látják szükségesnek.
A Terv- és Beruházási Osztály elkészítette a szükséges beruházások költségelőirányzatát, és áttekintette a bevételi lehetőségeket.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 22.
1933
1939
Kárpátalja visszacsatolása során Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül...Tovább
1945
Kairóban (Egyiptom) megalakul az Arab Liga.Tovább
1946
A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.Tovább
1951
Elhunyt Almásy László Afrika-kutató (*1895).Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő