Politika

Olimpia Magyarországon?

1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.

Javaslat

Adminisztratív Osztály
Országos Testnevelési
és Sport Bizottság		Szigorúan bizalmas!
Készült 2 pld-ban. HK
K/11/F/36/1955.

Javaslat

a Titkársághoz

Budapest városa 1952-ben kérte a Nemzetközi Olympiai Bizottságtól az 1960-s olympiai játékok megrendezési jogát. A Nemzetközi Olympiai Bizottság ez év júniusában dönt Párizsban az Olympia  játékok  megrendezési jogának hovaítéléséről. A Nemzetközi Olympiai Bizottság ez év júniusában dönt Párizsban az Olympia megrendezési jogának hovaítéléséről. Tájékoztatásul szükségesnek tartjuk a Titkárság figyelmét felhívni a következőkre:

  1. A megrendezés esetén számolni kell különböz&oicrc; gazdasági kihatásokkal,
    1. be kell fejezni a Népstadion építését;
    2. meg kell építeni egy kb. 15.000 nézőt befogadó fedett sportcsarnokot;
    3. építeni kell egy nagyobb befogadóképességű uszodát;
    4. fel kell építeni az "Olympiai Falut", amely beilleszthető a városfejlesztési és lakáspolitikai programba;
    5. ezenkívül számolni kell olyan gazdasági problémákkal, mint szálloda, élelmezési, közlekedési, valutáris és egyéb ügyekkel;
    6. az Olympia megrendezése valutában igen komoly bevételt jelent;
  2. A Nemzetközi Olympiai Bizottság döntése előtt feltétlenül kéri, hogy a magyar kormány szavatossági nyilatkozatot adjon a NOB részére, amelyben kijelenti, hogy
    1. támogatja Budapest városát az Olympia sikeres megrendezésében;
    2. az olympiai játékokat nem használja fel semmiféle politikai célkitűzések eszközéül;
    3. Budapest Városi Tanács elnökének 1955. február hó15-ig ismételten levelet kell eljuttatni a Nemzetközi Olympiai Bizpottsághoz, amelyben megerősíti az előzőekben foglalt kérését és egyben meghívja a Nemzetközi Olympiai Bizottságot az olympiai játékokra.

Más államok kormányai többségében már megadták ezt a nyilatkozatot.

Javaslat

  1. A Titkárság hozzájárul ahhoz, hogy Budapest Városi Tanács elnöke megerősítő levelet küldjön a Nemzetközi Olympiai Bizottsághoz, amelyben kéri, hogy az 1960. évi olympiát Budapestnek ítéljék.
  2. A Minisztertanács, A Magyar Olympiai Bizottságon keresztül juttasson el a Nemzetközi Olympiai Bizottsághoz szavatossági nyilatkozatot, amelyben kinyilvánítja, hogy támogatja Budapest városát az 1960. évi Olympa megrendezésében és felelősséget vállal azért, hogy az olympiai játékokat nem használja fel semmiféle politikai célkitűzések eszközéül
  3. Az OTSB fejtsen ki propagandát az 1960-s Olympia érdekében, tárgyalja meg a Szovjetunióval és a baráti országok sportszervezeteivel.
  4. A Nemzetközi Olympiai Bizottság pozitív döntése esetén az OTSB tegyen el&oicrc;terjesztést a további teendőkre

MOL-M-KS-276-95/218. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége - Adminisztratív Osztály - Sport Alosztály - 218. őrzési egység)

Kulcsszavak

Magyar Dolgozók Pártja
OTSB
NOB

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Oldalak:

Ezen a napon történt december 21.

1967

N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő