A VKM felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy az ifjúsági egyesü-letek alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvét – három példányban –...Tovább
Olimpia Magyarországon?
1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.
Beruházások
Terv és Beruházási Osztálytól
Olympiával kapcsolatos elhelyezések beruházási összege
Az eddigi Olympiai játékok tapasztalata és kiforrott szokásokn alapján kb. 50.000 fő külföldi vendég elszállásolását tartjuk szükségesnek előirányozni.
Ebből turista jellegű kb. 45.000 fő; szálloda-szerű elhelyezést kíván 5.000 fő.
A turista-jellegű elszállásolás megvalósításához a következő beruházásokat kell előirányozni:
Általános- és középiskolák tantermeiben és egyéb létesítményeiben elhelyezhető
Nagybudapest területén kb. 20.00 fő
Felső iskolákban, egyetemeken kb. 16.00 fő
Internátusokban és diákszállókban kb. 7-9.000 fő
Általános és középiskolákban gondoskodunk részben az épületek belső tatarozásáról, festéséről, mázolásáról, másrészt a meglévő higiéniai csoportokat új mosdó, zuhanyozó és WC-csoportok felszerelésével kibővítjük, továbbá jó minőségű turista-elszállásoláshoz ágyakat, ágyfelszereléseket, fehérneműt, szekrényeket, székeket irányozunk elő. Hasonlóképpen kiegészítjük az egyetemi elszállásolásra szolgáló helyiségeket és diákotthonokat a fenti igényekre, mely 45.000 főre vonatkoztatva 163,000.000 Ft
A fenti összeg tartalmazza a turista-szerű elszállásoláson kívül az étkezések lebonyolításához szükséges központi konyhákat, azok felszerelését, az éttermek felszerelését kellő számú bútorzattal és mozgó eszközzel /asztalneműk, éteszközök, edények/.
A szálloda-jellegű elszállásolásnál szükségesnek tartjuk, hogy budapesti meglévő szállodák ezen időpontban kitataroztassanak /festés, mázolás, korszerűsítés, takarítás/.
A fenteken kívül a meglévő, de még helyre nem állított, háborús sérülést szenvedett szállodák újjáépítése megtörténjen.
Szükségesnek tartjuk, hogy a jelenleg más célra lefoglalt szálloda-épületek szállodává való visszaállítása megtörténjen.
A fentieken kívül szükségesnek mutatkozik 3 db nagy befogadóképességű szállodának a megépítése.
A szálloda-jellegű elszállásolás következtében előálló beruházások költségét jelen összeállításunkban nem irányoztuk elő.
Közlekedési eszközök beruházásai
Vizsgálatunk kizárólag a sportolók gyors szállítására és mozgatására terjed ki. Ez szükségessé teszi, hogy a Fővárosi Autóbusz Művek ezen időpontra kizárólag a aportolók részére 150 db, nagy befogadóképességű, kifogástalan állapotban lévő autóbuszt biztosítson.
Budapest, 1955. február 8.
| Hornyák Endre főmérnök | Fritsi Tibor osztályvezető |
MOL-M-KS-276-95/218. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége - Adminisztratív Osztály - Sport Alosztály - 218. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 14.
1902
1912
Hegedüs Géza magyar író, költő, műkritikus (†1999)Tovább
1917
első világháború: A tizedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadó egységei visszaszorítják az osztrák-magyar haderőt, és...Tovább
1938
Imrédy Béla lett a magyar kormányfő. A kormány és a KALOT talál-kozása szinte törvényszerűnek mondható, hiszen katolikus politikus lépett...Tovább
1940
A német Luftwaffe tévedésből Rotterdam lakónegyedei ellen intéz légitámadást. Az áldozatok száma 900, melyet a holland külügyminisztérium...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő