Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább
Olimpia Magyarországon?
1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.
Beruházások
Terv és Beruházási Osztálytól
Olympiával kapcsolatos elhelyezések beruházási összege
Az eddigi Olympiai játékok tapasztalata és kiforrott szokásokn alapján kb. 50.000 fő külföldi vendég elszállásolását tartjuk szükségesnek előirányozni.
Ebből turista jellegű kb. 45.000 fő; szálloda-szerű elhelyezést kíván 5.000 fő.
A turista-jellegű elszállásolás megvalósításához a következő beruházásokat kell előirányozni:
Általános- és középiskolák tantermeiben és egyéb létesítményeiben elhelyezhető
Nagybudapest területén kb. 20.00 fő
Felső iskolákban, egyetemeken kb. 16.00 fő
Internátusokban és diákszállókban kb. 7-9.000 fő
Általános és középiskolákban gondoskodunk részben az épületek belső tatarozásáról, festéséről, mázolásáról, másrészt a meglévő higiéniai csoportokat új mosdó, zuhanyozó és WC-csoportok felszerelésével kibővítjük, továbbá jó minőségű turista-elszállásoláshoz ágyakat, ágyfelszereléseket, fehérneműt, szekrényeket, székeket irányozunk elő. Hasonlóképpen kiegészítjük az egyetemi elszállásolásra szolgáló helyiségeket és diákotthonokat a fenti igényekre, mely 45.000 főre vonatkoztatva 163,000.000 Ft
A fenti összeg tartalmazza a turista-szerű elszállásoláson kívül az étkezések lebonyolításához szükséges központi konyhákat, azok felszerelését, az éttermek felszerelését kellő számú bútorzattal és mozgó eszközzel /asztalneműk, éteszközök, edények/.
A szálloda-jellegű elszállásolásnál szükségesnek tartjuk, hogy budapesti meglévő szállodák ezen időpontban kitataroztassanak /festés, mázolás, korszerűsítés, takarítás/.
A fenteken kívül a meglévő, de még helyre nem állított, háborús sérülést szenvedett szállodák újjáépítése megtörténjen.
Szükségesnek tartjuk, hogy a jelenleg más célra lefoglalt szálloda-épületek szállodává való visszaállítása megtörténjen.
A fentieken kívül szükségesnek mutatkozik 3 db nagy befogadóképességű szállodának a megépítése.
A szálloda-jellegű elszállásolás következtében előálló beruházások költségét jelen összeállításunkban nem irányoztuk elő.
Közlekedési eszközök beruházásai
Vizsgálatunk kizárólag a sportolók gyors szállítására és mozgatására terjed ki. Ez szükségessé teszi, hogy a Fővárosi Autóbusz Művek ezen időpontra kizárólag a aportolók részére 150 db, nagy befogadóképességű, kifogástalan állapotban lévő autóbuszt biztosítson.
Budapest, 1955. február 8.
| Hornyák Endre főmérnök | Fritsi Tibor osztályvezető |
MOL-M-KS-276-95/218. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége - Adminisztratív Osztály - Sport Alosztály - 218. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 29.
1905
1912
A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább
1919
A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább
1946
Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább
1971
Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő