Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Olimpia Magyarországon?
1954. május 11-ei keltezéssel sürgető hangú levél érkezett Farkas Mihály számára, amellyel aztán a Politikai Bizottság május 12-ei ülése foglalkozott a. Arról tájékoztatták a pártvezetőt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg kívánja vonni Ausztráliától az 1956-os olimpia megrendezésének jogát. A Farkas Mihálynak címzett levél előzményei két évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor Budapest városa megpályázta az 1960-as olimpia megrendezésének jogát.
Beruházások
Terv és Beruházási Osztálytól
Olympiával kapcsolatos elhelyezések beruházási összege
Az eddigi Olympiai játékok tapasztalata és kiforrott szokásokn alapján kb. 50.000 fő külföldi vendég elszállásolását tartjuk szükségesnek előirányozni.
Ebből turista jellegű kb. 45.000 fő; szálloda-szerű elhelyezést kíván 5.000 fő.
A turista-jellegű elszállásolás megvalósításához a következő beruházásokat kell előirányozni:
Általános- és középiskolák tantermeiben és egyéb létesítményeiben elhelyezhető
Nagybudapest területén kb. 20.00 fő
Felső iskolákban, egyetemeken kb. 16.00 fő
Internátusokban és diákszállókban kb. 7-9.000 fő
Általános és középiskolákban gondoskodunk részben az épületek belső tatarozásáról, festéséről, mázolásáról, másrészt a meglévő higiéniai csoportokat új mosdó, zuhanyozó és WC-csoportok felszerelésével kibővítjük, továbbá jó minőségű turista-elszállásoláshoz ágyakat, ágyfelszereléseket, fehérneműt, szekrényeket, székeket irányozunk elő. Hasonlóképpen kiegészítjük az egyetemi elszállásolásra szolgáló helyiségeket és diákotthonokat a fenti igényekre, mely 45.000 főre vonatkoztatva 163,000.000 Ft
A fenti összeg tartalmazza a turista-szerű elszállásoláson kívül az étkezések lebonyolításához szükséges központi konyhákat, azok felszerelését, az éttermek felszerelését kellő számú bútorzattal és mozgó eszközzel /asztalneműk, éteszközök, edények/.
A szálloda-jellegű elszállásolásnál szükségesnek tartjuk, hogy budapesti meglévő szállodák ezen időpontban kitataroztassanak /festés, mázolás, korszerűsítés, takarítás/.
A fenteken kívül a meglévő, de még helyre nem állított, háborús sérülést szenvedett szállodák újjáépítése megtörténjen.
Szükségesnek tartjuk, hogy a jelenleg más célra lefoglalt szálloda-épületek szállodává való visszaállítása megtörténjen.
A fentieken kívül szükségesnek mutatkozik 3 db nagy befogadóképességű szállodának a megépítése.
A szálloda-jellegű elszállásolás következtében előálló beruházások költségét jelen összeállításunkban nem irányoztuk elő.
Közlekedési eszközök beruházásai
Vizsgálatunk kizárólag a sportolók gyors szállítására és mozgatására terjed ki. Ez szükségessé teszi, hogy a Fővárosi Autóbusz Művek ezen időpontra kizárólag a aportolók részére 150 db, nagy befogadóképességű, kifogástalan állapotban lévő autóbuszt biztosítson.
Budapest, 1955. február 8.
Hornyák Endre főmérnök | Fritsi Tibor osztályvezető |
MOL-M-KS-276-95/218. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége - Adminisztratív Osztály - Sport Alosztály - 218. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő