Szeptember végén – 1989

„Fejti György nyilatkozata – miszerint a „politikai primadonnák” nagy fellépése várható a kongresszuson – helyeslésre talált. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy néhány tucat „önmagát szervező” hangadó eltávolítása megállítatná a párt teljes széthullását.”

Források 

A budapesti pártbizottság információs jelentése
1989. szeptember 21.-27.

Belpolitika

l. Az elmúlt hét végén került sor az MSZMP budapesti küldöttértekezletére. Az értekezlet véleményezte a párt Alapszabály-tervezetét és a Történelmi utunk 

 az MSZMP  Megválasztotta a még hiányzó 20 kongresszusi küldöttet. A pártértekezlet támogatta azt a többségi véleményt, hogy a programnyilatkozat elvi jellegű, értékrendet, új szemléletet képviselő legyen. Fontosnak tartotta, hogy ennek nyomán készüljön el a párt politikai és választási programja. Különösen fontosnak tartotta, hogy a válságkezelés feladatait tartalmazó program mielőbb elkészüljön. Javasolta, hogy a párt alakítsa ki új viszonyát az ifjúsághoz, a munkássághoz és dolgozza ki új felfogását a szakszervezetekre és az ifjúsági szervezetekre. A vita alapján a kongresszus előkészítő és ügydöntő munkája figyelmébe ajánlja az alábbi főfeladatokat:

  • az ország helyzetének megítélése;
  • a tulajdonviszonyokról alkotandó felfogás;
  • a modellváltás értelmezése;
  • pártunk jellege, működési módja és szinterei;
  • a tudomány, az oktatás, a kultúra stratégiai kérdésnek minősítése.

A pártértekezlet a tervezett egy nappal szemben két napig tartott és ez az érdeklődők, az eseményt figyelemmel kísérők körében találgatásokra adott okot. A fővárosi kommunisták igénylik, hogy képviselőik útján minél előbb érdemi tájékoztatást kapjanak az értekezlet munkájáról.

2. A pártelnökség tagjainak hét végi 

 élénk visszhangot váltottak ki. Németh Miklós [miniszterelnök] nyilatkozata arra mutat, hogy a pártelnökségen belül is viszály van - hangzott el. Pozsgay Imre nyilatkozatát egyenesen „politikai zsarolásnak" minősítették egyesek. Többen ugyanakkor attól tartanak, hogy szavait pontatlanul adta vissza a sajtó - mintegy lejáratni akarván  Ugyanígy sokan „hátba támadásnak" minősítik az Élet és Irodalom újságban megjelent cikket. Mások viszont - a fentiekre is figyelemmel - Pozsgay Imre köztársasági elnökjelölését az MSZMP részéről hibásnak minősítik. A többségi véleményként azonban az fogalmazódott meg, hogy személyében a párt egyetlen hiteles elnökjelöltjét veszítheti el, ha tudatos lejáratása tovább folytatódik.

3. Viszonylag kevés aktivista jelenlétében nyílt meg kedden délután a Villányi úti Politikai Propaganda és Művelődési Központban az MSZMP fővárosi választási centruma, amely egyszerre szolgálja majd a párt politikai céljait, választási előkészületeit és a szimpatizánsok tömegeinek megnyerését - hangzott el A jelenlévők, és a híradások alapján mások is helyeslik, hogy a párt már most és tudatosan beindítja választási tevékenységét.

4. Várakozás előzte meg, és élénk figyelem kíséri az országgyűlés munkáját. Németh Miklós beszéde egyértelmű helyeslést váltott ki. A közvélemény egyetért abban, hogy az úgynevezett sarkalatos törvényeket mielőbb el kell fogadni. Helyeslést váltott ki a kisnyugdíjasok támogatásának 

5. A pártközvélemény szerint a legutóbbi MSZMP KB-ülésről kiadott közlemény „semmitmondó" minősítést kapott. A párton belül - a kongresszusi készülődés kapcsán - növekszik a politikai aktivitás - jelezték több helyről. A tagságban együtt van jelen a bizakodás és a nyugtalanság a párt jövőjét illetően.

6. Kedvező visszhangja van az idei 

.

7. Megoszlanak a vélemények hazánk izraeli képviseletének megnyitása ügyében. Vannak, akik attól tartanak, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele az arab országok leplezetlen reagálását, gazdasági kapcsolataink és külkereskedelmi lehetőségeink romlását jelentik. Mások szerint a magyar-izraeli kapcsolatok korábbi megszüntetése volt a hiba és nem a mostani 

Külpolitika

Az elmúlt időszakban a nemzetközi élet eseményei háttérbe szorultak közvéleményünkben. Jelzéseket csak az SZKP KB-ülésről, a szovjet-amerikai külügyminiszteri 

 ezek szerény visszhangjáról kaptunk.

Kérjük, hogy az anyagot felhasználás után megsemmisíteni szíveskedjen.

dr. Bródy Péter

Az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 28-ai jelentése a szeptember 21. - 27-ei időszak eseményeinek visszhangjáról (39. hét) Budapest Főváros Levéltára XXXV. 1. c. 439. ő. e. - Az MSZMP Budapesti Bizottság Társadalompolitikai Osztályának 1989. szeptember 21. - 27-ei információs jelentése. 72 példányban készült, dr. Bródy Péter helyett Tóvizi Ilona által hitelesített, géppel írott másodlat.

Ezen a napon történt június 20.

1919

Az Újvárosháza Váci utcai épületének tanácstermében összeült a KIMSZ első kongresszusa, amelyen szervezeti szabályzatot és prog-ramot...Tovább

1928

Puniša Račić merényletet hajt végre a belgrádi parlamentben Stjepan Radić és más HSS-vezető ellen.Tovább

1940

Olaszország megkezdi a Franciaország elleni sikertelen megszállási kísérletet.Tovább

1963

A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat...Tovább

1976

A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, Panenka 11-esből szerzett góljával.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő