Vörös Vince kisgazdapárti politikus 1956-os szerepvállalása

56’-os források Vörös Vince irathagyatékában

Kisgazdapárt ismert politikusának, Vörös Vincének – aki 1990 és 1994 között a rendszerváltó Országgyűlés alelnöke volt – irathagyatékának ’56-os vonatkozású forrásaiból válogatott a szerző. Vörös Vince a forradalom alatt más kisgazda politikusokkal együtt pártja újjáélesztésén fáradozott, aminek következményeit évtizedeken keresztül viselnie kellett.

Szigeti Pozsár István levele Vörös Vincének

1957. január 14.

Kedves Barátom!

Folyó hó 3-án írott leveledet megkaptam, jó kívánságodat és tanácsodat köszönöm. Igazad van, itthon a helyünk, ha kibírtuk eddig, ezután már jobban kibírjuk. Nem fogok menni, amíg nem kényszerítenek rá. Ennivalóm és a ruházatom meg van, szűkösen kijövünk. Ide a Hansági Á[llami] G[azdaság]-hoz helyeztettem magam br[igád] vez[ető]-nek a tehenészetbe, reggel 4 órától este 8-ig vagyok talpon itt a

közelébe, ahol már igen erős az igazoltatás. Igen sokan mentek itt ki azelőtt. Te is dolgozol a családodért. Gondolom kicsi keresetedből nehezen jöttök ki. [Kovács] Béla írt pár sort, féltő szeretettel gondolunk rá, nagy az a feladat, amely reá vár. [Dobi] Pista bácsi körül baj lehet, nem válaszolt, mit tudsz róla?
Vincém sok az aratnivaló, de vajon lesz-e elég arató? Hová jutottunk?
Ha Te látnád, mi folyik itt.
A vadászok ma is tartottak nagy vadászatot a mesgye körül. De mi jön még? Sok minden nincs itt még rendben. Családunk minden tagja rokonaimmal együtt itthon vannak, nem ment ki senki.
A fiam ifj. Sz. I. gépkocsivezető Hajdúszoboszlón, Marx tér 10. sz. alatt lakik, derék értelmes, okos ember, 27 éves nős. Leányom Kollár Andrásné lakik, férje vontatóvezető (a forradalmi munkástanács elnöke volt). Kovács Péter volt titkár visszaköltözött újrónafői lakásába. Én is haza akartam menni, de nem adták vissza a lakásomat. [Nagy] Ferivel kapcsolatban érdekes a közvélemény. Keveset hallani róla. Talán már Te is vissza tudnál jutni az Á.G-hoz.

Időnként önts belém lelket, az idegeim kimerülnek. Pestet én is láttam. Megsokszorozódott a megbecsülésem a m[agyar] munkásság iránt. Nem vagyunk mi utolsó nemzet. Hiszem, hogy feltámadunk, nagyok, erősek leszünk és egy új Magyar Élet, Boldog Nagy Magyarország és benne megelégedett boldog magyar nép.

Ölel (52) éves barátod István

Bősárkány, 1957 I. 14.

 

Baranya Megyei Levéltár XIV. 66. Vörös Vince irathagyatéka: I. Állag a. tétel, 22. irat.
Kézzel írt eredeti.

Ezen a napon történt június 15.

1948

Tűzszünet Palesztinában, véget ér az első arab-izraeli háború.Tovább

1985

A szovjet VEGA–2 űrszonda által szállított ballonszonda behatol és méréseket végez a Vénusz légkörében.Tovább

1986

A Hungaroring megnyitása.Tovább

1989

A FIDESZ kezdeményezésére 200 fő a szovjet csapatok kivonását követel-te a szovjet nagykövetség előtt.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő