Norvégia felmondja a Svédországgal való unióját.Tovább
Vörös Vince kisgazdapárti politikus 1956-os szerepvállalása
Kisgazdapárt ismert politikusának, Vörös Vincének – aki 1990 és 1994 között a rendszerváltó Országgyűlés alelnöke volt – irathagyatékának ’56-os vonatkozású forrásaiból válogatott a szerző. Vörös Vince a forradalom alatt más kisgazda politikusokkal együtt pártja újjáélesztésén fáradozott, aminek következményeit évtizedeken keresztül viselnie kellett.
Vörös Vince feljegyzése a Jegyzetek az ellenforradalom Baranyában című könyv egyes tételeiről és a személyét érintő vádaskodásokról
1958. január 10.
Jegyzetek
az „Ellenforradalom Baranyában" c. könyv egyes tételeihez.
Az „Ellenforradalom Baranyában" c. nemrég megjelent könyv 35. oldalán személyemmel is foglalkozik. Szükségesnek tartom egyes tételek tisztázását és a valóságnak megfelelő beálltását.
1956. október 26. vagy 27-én - a napra pontosan nem emlékszem - munkahelyemről hazatérve, közölték velem, hogy a községi tanácshoz telefonált a Dunántúli Napló szerkesztőségéből Oroszlán Imre szerkesztő, velem akar beszélni, hívjam vissza a szerkesztőséget. Nem tudtam, mit akar. Másnap a tanács irodájában telefonon felhívtam a szerkesztőséget, ahonnan közölték velem, megbeszélésre menjek be hozzájuk szerkesztői ügyben, én azonban határozott választ nem adtam. Nem is mentem be, erre a lap gépkocsiját küldték értem. Beérkezve, a Szikra Nyomda egyik helyiségében már együtt lévő szerkesztőségi tagok közölték velem, hogy a szerkesztőbizottságot szeretnék kibővíteni paraszti vonallal, és rám gondoltak. Kértek, fogadjam el választásukat. (Nem mint kisgazdapárti szervező lettem beállítva a lap szerkesztőbizottságába. A kisgazdapárt utána következő szervezésében egyáltalán nem is vettem részt, arról nem is tudtam.) Azon aggályomra, hogy én vidéken lakom, a szerkesztőségbe nem járhatok be (így akartam kimaradni, mert semmiképpen sem volt kedvem elfogadni a megbízást), felajánlották a szerkesztőség gépkocsiját, hogy az majd bevisz Pécsre, és haza is szállít. Bár semmi kedvem nem volt hozzá, két vagy három esetben bementem a szerkesztőségbe, ahol a szerkesztés menete, technikai részlete érdekelt és kapott meg inkább, mintsem beleszóltam volna a lap szellemi irányításába. A lap kommunista szerkesztőivel barátságos viszonyt tartottam fenn. Semmiféle cikk megjelenését nem követeltem, s nem is javasoltam. Kálmán Jánosra nem emlékszem, nem ismerem. S látva, hogy a szerkesztőségi munka nem nekem való, október 30. ától már nem is jelentem meg.
A szerkesztőségi gépkocsi családom részére való igénybevételéről szóló tétel, bár nem lényeges, inkább megalázó, a valóságban így történt: Kilenchónapos unokám súlyosan megbetegedett. A faluban és a közeli falvakban orvos nem volt, egy alkalmi gépkocsi ingyen bevitte Pécsre orvoshoz. Mivel azokban a napokban a vonat nem közlekedett, feleségem felkereste a szerkesztőséget, abban a reményben, hogy ott talál engem, hátha valami módon haza tudom szállítani őket. Mivel nem voltam ott, a szülői rettegés a beteg gyermekért oly elhatározásra késztette, hogy megkérte a szerkesztőség egyik tagját, haza tudnák e küldeni őket gépkocsival, hogy a beteg gyermek minél előbb ágyba kerülhessen. Természetesen a válasz készséges és humánus volt. Tehát ez egyetlen alkalommal és ilyen célra lett elkérve a szerkesztőségi gépkocsi családom részére. Azt hiszem, ha egy gyermek életéről lenne szó, ma sem tagadná meg a szerkesztőség, hogy gépkocsiját rendelkezésre bocsássa.
Bakonya, 1958. január 10.
Vörös Vince
Baranya Megyei Levéltár XIV. 66. Vörös Vince irathagyatéka: L. Állag b. tétel 14. irat.
Kézzel és géppel írt eredeti változatok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 07.
Első világháború: a messines-i csata: Az antant utászai felrobbantják a német vonalak alá telepített aknákat, ezzel 10 000 német katonát...Tovább
Románia előbb az április 23-án Csehszlovákiával, majd a június 7-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal megkötött szerződése révén...Tovább
Második világháború: véget ér a midway-i csata.Tovább
Első alkalommal tartották meg a Pedagógusok napját. Ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő