A magyar közvélemény álláspontja a határkérdés rendezéséről, és a kisebbségek helyzetéről

(1946. február–április.)

„A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. […] Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%.”

Bizalmas jelentés 1.

6/biz
1946

MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat

Bizalmas jelentés

a magyar békecélok tárgyában végrehajtott közvéleménykutatás eredményiről.

1946 február 26 és március 2 között Nagybudapesten 2000, vidéken 8000 személyt kérdeztünk meg a magyar tájékoztatási miniszter úr megbízásából, a magyar békecélok további konkretizálása tárgyában. Budapesti eredményeink csoportosításában megkülönböztettünk minden társadalmi rétegben a szabad és a kötött jövedelműeket, mivel ezek viselkedésében különbségek mutatkoznak. E két csoport egymáshoz viszonyított aránya 1:2

Két kérdésben kutattuk a revíziós törekvések elterjedettségét. Mindkét fogalmazásban egybevágó eredményeket kaptunk. (Lásd III. és IV. táblázat).

III. táblázat.
Letettünk-e a revízióról?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen25,228,522,225,225,632,4
Nem68,068,075,672,071,164,0
Nem tudja6,83,52,22,83,33,6
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

IV.táblázat.
Trianonnál kedvezőbb határ lehetséges-e?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen69,870,169,674,478,670,0
Nem23,227,425,220,618,621,8
Nem tudja7,02,55,25,02,88,2
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

Arra a kérdésre, hogy letettünk-e a revízióról, 23% felelt határozott nemmel. Érdekes, hogy korábban e tárgyban feltett kérdésünkre 29% látta a trianoni határmegvonást egyedül lehetséges békecélnak, igaz, hogy ebből 7% egy-két határvárosra kiterjedő kiigazítást tartott lehetségesnek. Jelenleg 68% szerint valamelyes revízió még ezen felül lehetséges, 3% nem foglal állást. A trianoninál kedvezőbb határmegoldást 22% nem tart lehetségesnek. (pontosan ugyanannyit, mint korábbi felvételünk szerint). 72% kedvezőbb megoldást remél, (valamivel több, mint ahányan általában lehetségesnek tartanak bizonyos revíziót, mert kisebb határkiigazítást még nem tekintenek "revíziónak"). 6% tartózkodott a nyilatkozattól. Társadalmi különbségek nem mutatkoznak, csak a kötött jövedelműek körében valamivel nagyobb a revízióellenesek száma, mint a szabad jövedelműek körében. Három kérdésben kutattuk a határrendezés néprajzi elvének népszerűségét. (Lásd V.,VI.,VII. táblázat)

V. táblázat
Néprajzi elv jó-e véglegesen?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen38,147,846,743,643,549,6
Nem56,450,248,151,052,647,4
Nem tudja5,52,05,25,43,93,0
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

VI.táblázat.
Engedmény ebből érdemes-e?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen56,955,054,151,051,848,2
Nem42,444,343,748,746,849,8
Nem tudja0,70,82,20,31,42,0
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

VII. táblázat.
Paritásos kisebbségi elv megfelel-e?

 SzabadKötött
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Igen26,631,733,326,935,244,5
Nem70,066,863,769,62,252,0
Nem tudja3,41,53,04,12,63,5
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0

Hozzávetőlegesen egyezik azoknak száma, akik egyfelől elfogadták, másfelől elvetik a néprajzi elv véglegességét. Igenlően nyilatkozik 46%, nyilatkozattól tartózkodik 5%. A munkások valamivel kedvezőbben nyilatkoznak a néprajzi elv mellett, mint a többi kategóriák. 53% szerint érdemes engedményt tenni a néprajzi elvből, 47% szerint nem. A társadalmi különbségek jelentéktelenek. Arra a kérdésre, hogy az engedménynek megfelelő alapja-e az olyan határmegvonás, melynek alapján a határ kétoldalára egyező számú kisebbség jusson, 35% igenlően, 61% nemlegesen válaszolt, míg 4% nem foglalt állást. Leginkább elfogadja ezt a rendezési elvet a munkásság, közülük is inkább a kötött jövedelmű bérmunkások. Utolsó kérdésünk azt tisztázta, hogy érzelmi okok mellőzésével, komoly megfontolás alapján, mely területrészek és városok esetleges visszacsatolását tartják a béketárgyalásokon leginkább elérhetőnek. (Lásd VIII. táblázat). Eredményeink pontosan igazolják /4/ biz. jelentésben közölt/ eredményeinket. Nyugat és dél felé mintegy 40%, észak és kelet felé 50-75% tart lehetségesnek határkiigazításokat, a trianoni megoldást látja egyedüli alapnak 24%. Részletesebben a határkiigazításokról a következő adatok adnak felvilágosítást. Semmit nem remél 24%. Azok, akik kedvezőbb határokat várnak, legtöbben (mind a 76%), Csallóköz és Érsekújvár vidékének visszatérését várják. Majdnem ugyanennyien, 74%, egy keleti határsáv visszacsatolásával számolnak, beleértve Aradot, Nagyváradot és Szatmárnémetit. 56% reméli Kolozsvár visszacsatolását, Nagyváraddal és Szatmárnémetivel összefüggő háromszög alakjában. 50% azoknak a száma, akik ezen túlmenően a Székelyföld és Kassa vidékének a visszatérését tartják lehetségesnek. A Temes-vidékből 42%, Szabadka környékéből is 42%, Burgenlandból 40% vár vissza területsávokat. Általában néprajzi korrektivumokat említ 32%, míg ezen részben túlmenő reményeket táplál 8%, ideértve azt a néhány felelőt, aki azt hangoztatta, hogy "mindent vissza". Összegezve a területi aspirációkat, 80% körül van a román, 70% körül a szlovák, 40% körül a délszláv és az osztrák területekre irányuló igények híveinek arányszáma. Társadalmi különbségek inkább mutatkoznak a kötött jövedelműek körében, ahol az értelmiségiek bizakodóbbak, míg a szabad jövedelműek közül a munkások közel ugyanilyen értelműen nyilatkoznak.

VIII. táblázat
Mi érhető el?

 SzabadKötöttÁtlagEgyütt
ÉrtelmiségKisparasztMunkásÉrtelmiségKisparasztMunkás
Semmit26,425,822,427,622,248,224,4 
Részben történetihatárokat7,66,55,88,79,36,97,8 
Össze-függő néprajzihatárokat25,124,825,023,226,223,024,732,5
Ezenfelül
Burgenland7,77,04,47,58,68,07,339,8
Észak-Bácska, Szabadka9,611,78,710,910,510,99,842,3
Temes-vidék9,48,010,610,29,610,210,242,7
Arad, Nagyvárad, Szatmár48,445,944,646,340,636,842,274,7
Temes-vidék9,48,010,610,29,610,210,242,7
Kolozsvár25,321,024,525,522,522,123,956,4
Székelyföld, Marosvásárhely19,819,616,918,013,014,317,249,7
Kassa20,018,721,919,315,215,110,250,8
Csallóköz, Érsekújvár43,943,446,542,841,237,543,175,6
Egyéb területsávok12,07,48,910,17,67,98,8 
Összes poztív226,8213,5216,7222,5206,5193,5213,3* 

*átlagban közel három adatot mondott minden pozitívan válaszoló.

Összefoglalás

A közönség 82%-a híve a békecélok nyílt feltárásának. Részleges revízió lehetőségét mintegy 70% vallja. A néprajz elvet körülbelül egyenlő arányban fogadják el és vetik el határmegvonási alapnak. Mintegy 75% kisebb északi és keleti határkiigazításban reménykedik, 56% Erdélynek Kolozsvárig terjedő megosztását, 50% a Székelyföld és Kassa környékének idecsatolását látja komolyan lehetségesnek. Egyéb kiigazításokat csak kisebb hányad említ, nagyobb revíziót mintegy 7-8%, semmifélét 24%.

Budapest, 1946. március 8.

Magyar Közvéleménykutató Intézet

Megjegyzés: A jelentéshez az alábbi kisérőlevél volt csatolva Gyöngyösi János külügyminiszter részére: Mellékelten tisztelettel megküldjük a magyar békecélok tárgyában végrehajtott újabb közvéleménykutatásunk eredményeit feltüntető bizalmas jelentésünket. Budapest, 1946,. március 11. (H. Schiller egyetemi ny. r. tanár, igazgató)

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő