A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
A magyar közvélemény álláspontja a határkérdés rendezéséről, és a kisebbségek helyzetéről
(1946. február–április.)
„A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. […] Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%.”
Források
Jelentés 1.
MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat
Jelentés
a svábok kitelepítése tárgyában végrehajtott köz-véleménykutatás eredményéről.
1946. január 12-18. között 2000 budapesti lakost kérdeztünk meg több aktuális kérdésben tanúsított véleményéről. A második kérdés a svábkérdéssel foglalkozik, úgy tettük fel, hogy "Helyesli, enyhítené, vagy szigorítaná a svábok kitelepítését" A válaszok százalékos megoszlását a II. táblázatunk mutatja.
II. táblázat.
Helyesli-e a svábok kitelepítését?
| Értelmiségi | Kispolgár | Munkás | Mérlegelt átlag | |||
Férfi | Nő | Férfi | Nő | Férfi | Nő | Átlag | |
Helyesli | 42,1 | 47,4 | 37,6 | 48,6 | 46,7 | 36,5 | 42,8 |
Szigorítást vár | 34,6 | 27,7 | 44,3 | 28,8 | 33,6 | 34,9 | 35,1 |
Enyhítést vár | 18,8 | 22,5 | 15,4 | 22,0 | 17,4 | 26,6 | 20,0 |
Mindegy | 4,5 | 2,4 | 2,7 | 0,6 | 2,3 | 2,0 | 2,1 |
Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
A közönség túlnyomó többsége helyesli, vagy még szigorítaná a svábokkal kapcsolatos intézkedéseket. Enyhítésre körülbelül 20% gondol, míg úgyszólván elenyésző azoknak a száma, akik a sváb kérdés iránt közömbösek. A társadalmi osztályok szerint nem mutatkozik lényeges különbség. Legrigorózusabbnak a kispolgári réteg mutatkozik, a nők valamivel enyhébben ítélik meg a helyzetet, mint a férfiak.
Hatodik kérdésünkben azt tudakoltuk, hogy "Milyen határokat vár a békeszerződéstől?"(Lásd VI. táblázat) A túlnyomó többség tisztában van azzal, hogy az elmúlt évekkel szemben a békeszerződések új helyzetet fognak teremteni. Átlagban közel 50% a valóságos néprajzi helyzetnek megfelelő határokat vár, kb. 37% úgy gondolja, hogy a békeszerződések a trianoni határokat fogják visszaállítani. Azoknak a száma, akik részben történelmi határokban reménykednek, aránylag igen csekély (inkább nők). Viszont van vagy 6% olyan nyilatkozó, akik egyik-másik város (különösen Kolozsvár, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Szabadka, Kassa, Pozsony) visszatérését reméli (inkább értelmiségiek).
VI.táblázat
Milyen határokat remélnek?
| Értelmiségi | Kispolgár | Munkás | Mérlegelt átlag | |||
Férfi | Nő | Férfi | Nő | Férfi | Nő | Férfi/Nő | |
Trianon | 31,5 | 41,1 | 34,0 | 53,7 | 43,3 | 36,5 | 37,0 |
Néprajzi | 49,8 | 44,2 | 51,0 | 52,7 | 39,0 | 45,0 | 49,0 |
Történelmi | 2,9 | 5,5 | 2,6 | 6,5 | 5,3 | 6,8 | 4,5 |
Nagyvárad, Arad | 3,7 | 1,7 | 1,8 | 1,5 | 2,5 | 0,8 |
|
Kolozsvár, Temesvár | 2,7 | 2,3 | 1,8 | 1,6 | 2,5 | 1,1 | 5,8 |
Pozsony, Kassa | 3,4 | 1,2 | 0,7 | 1,5 | 1,8 | 2,6 |
|
Szabadka | 1,9 | 1,7 | 1,8 | 0,4 | 0,3 | 1,0 |
|
egyéb, nincs válasz | 4,1 | 2,7 | 5,2 | 2,1 | 5,3 | 1,0 | 3,7 |
Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Összefoglalás.
A sváb kitelepítés kérdésében a közönség általában szigorú álláspontot foglal el, a többség helyesli a jelenlegi intézkedéseket, vagy még erélyesebb elbánást szeretne. Csak 20%-ot tesz ki azok száma, akik az eljárást túl szigorúnak ítélik meg. A béketárgyalások tekintetében a közönség túlnyomó többsége nem támaszt túl nagy reményeket. 37% a trianoni határokat várja, 49% a valóságos néprajzi helyzetnek megfelelő határokat, 6% pedig úgy gondolja, hogy számítani lehet a trianoni határokon felül esetleg egyes városokra vagy területsávokra. Az úgynevezett történelmi határokban csak igen kevesen reménykednek.
Ez a jelentés a budapesti közönség véleményére vonatkozik. Az országos eredmények feldolgozása folyamatban van.
Budapest, 1946. január 24-én.
Magyar Közvéleménykutató Intézet
Megjegyzés: A jelentéshez nem volt kisérőlevél csatolva.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő