A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
A magyar közvélemény álláspontja a határkérdés rendezéséről, és a kisebbségek helyzetéről
(1946. február–április.)
„A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. […] Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%.”
Bizalmas jelentés 2.
6/biz
1946
MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat
Bizalmas jelentés
1946. március első felében kb. 6000 személytől nyert országos adatot dolgoztuk fel korábbi
kérdéseinkre nyert válaszokból. Három országrészben külön tüntetjük fel a városi és falusi lakosság vélekedését.
Kérdeztük, vajjon a közönség véleménye szerint letettük-e végleg a revíziós eszméről" Az eredmények nem olyan egyenletesek, mint Budapesten: a Dunántúl lemondóbb, mint a többi országrész. (Lásd III. táblázat.)
III. táblázat.
Letettünk-e a revízióról?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 14,4 | 11,5 | 31,8 | 36,6 | 19,6 | 11,8 |
| Nem | 75,1 | 74,0 | 63,9 | 61,3 | 75,6 | 64,9 |
| Nem tudja | 10,5 | 14,5 | 4,3 | 2,1 | 4,8 | 3,3 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Tudakoltuk, hogy látnak-e a trianoninál kedvezőbb határmegoldást lehetségesnek. (Lásd IV. táblázat.) A vidék még sokkal bizakodóbb e téren, mint Budapest: 80% fölött reménykednek a helyenként trianonin túlnyúló területmegvonásban (legkevésbé Dunántúlon) A néprajzi kérdést több vonatkozásban tárgyaltuk. (Lásd V.,VI., VII. táblázat)
IV. táblázat
Lehet-e kedvezőbb határmegoldás?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 82,7 | 91,8 | 77,6 | 78,6 | 83,4 | 97,5 |
| Nem | 13,5 | 4,9 | 15,4 | 15,3 | 10,5 | 0,6 |
| Nem tudja | 3,8 | 3,3 | 7,0 | 5,9 | 6,1 | 1,9 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
V. táblázat
Megfelel-e a néprajzi elv?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 57,1 | 51,4 | 69,0 | 61,2 | 64,7 | 70,5 |
| Nem | 37,3 | 46,9 | 26,3 | 34,4 | 28,4 | 24,2 |
| Nem tudja | 5,6 | 1,7 | 4,7 | 4,4 | 6,9 | 5,3 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
A vidék ezt az elvet végleges rendezésként sokkal inkább elfogadja, mint a Budapestiek (főleg keleten és nyugaton).
VI. táblázat
Érdemes-e ebből engedményt tenni?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 49,9 | 42,2 | 49,2 | 51,4 | 41,7 | 44,5 |
| Nem | 45,6 | 55,4 | 45,5 | 42,7 | 53,7 | 52,9 |
| Nem tudja | 4,5 | 2,4 | 5,3 | 5,9 | 4,6 | 2,6 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Végleges rend kedvéért ebből az elvből engedni vidéken éppúgy, mint Budapesten kb. minden második ember hajlandó (a vidékiek egy árnyalattal merevebbek). Részletezve a kérdést, kutattuk, vajon paritásos nemzetiségi megoszlással egyetértenének-e?
VII. táblázat
Paritásos kisebbségi megoszlás megfelelne-e?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 34,4 | 29,1 | 37,3 | 41,4 | 26,1 | 39,2 |
| Nem | 64,0 | 69,1 | 59,6 | 52,9 | 69,0 | 57,8 |
| Nem tudja | 1,6 | 1,8 | 3,1 | 5,7 | 4,9 | 3,0 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Miként Budapesten, vidéken is hozzávetőlegesen minden harmadik ember helyeselné ezt a megoldást, tehát az engedményre hajlandók nagy többsége. Végül az egyes területrészek és városok visszatérésének lehetőségét vizsgáltuk a közönség meggyőzése szerint. Legtöbben feleletet adtak. (Lásd VIII. táblázat.)
VIII. táblázat
Mi érhető el?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | Átlag | Együtt | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | Kereken | ||
| Semmi | 28,5 | 13,1 | 25,6 | 20,8 | 25,7 | 15,2 | 21,0 | |
| Részben történeti | 13,5 | 11,2 | 8,5 | 9,3 | 19,2 | 12,8 | 12,0 | |
| Összefüggő néprajzi | 30,6 | 33,2 | 24,3 | 31,4 | 43,8 | 38,3 | 33,0 | 33,0 |
| Ezenfelül | ||||||||
| Burgenland | 19,1 | 17,8 | 16,1 | 15,3 | 14,5 | 15,2 | 16,0 | 49,0 |
| Észak-Bácska | 11,6 | 17,5 | 12,4 | 15,6 | 16,7 | 17,8 | 15,0 | 48,0 |
| Temes-vidék | 14,1 | 15,2 | 10,1 | 9,7 | 6,3 | 6,1 | 10,0 | 43,0 |
| Arad-Nagyvárad-Szatmár | 48,7 | 47,8 | 41,9 | 40,6 | 48,9 | 31,4 | 43,0 | 76,0 |
| Kolozs-vár | 28,3 | 32,1 | 22,7 | 23,8 | 23,4 | 28,6 | 27,0 | 60,0 |
| Székelyföld | 15,3 | 16,6 | 17,9 | 19,3 | 20,8 | 26,2 | 19,0 | 52,0 |
| Kassa | 23,7 | 18,5 | 29,7 | 29,4 | 16,2 | 19,8 | 22,0 | 55,0 |
| Csallóköz, Érsekújvár | 41,3 | 40,6 | 47,6 | 50,7 | 48,8 | 52,8 | 46,0 | 79,0 |
| Egyéb, városok | 16,1 | 14,9 | 8,3 | 6,7 | 8,9 | 9,4 | 10,0 | |
| Összes pozitív | 262,3 | 265,4 | 239,5 | 251,8 | 267,5 | 258,4 | 253,0 | |
A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. Részbeni történeti határokat (pl. Erdély) valamivel többen remélnek elérhetőnek, mint Budapesten (7-12%). Összefüggő néprajzi határokat is többen várnak (24-33%). Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%. Nagyjából tehát ugyanaz a helyzet, mint a budapesti elképzelések sorrendje tekintetében. Kétségtelenül legnagyobb reménnyel a Romániával való barátságos területi egyezkedésnek néznek elébe.
Budapest, 1946. március 28.
Magyar Közvéleménykutató Intézet
Megjegyzés: A pótjelentéshez az alábbi kisérőlevelet csatolták Gyöngyösi János külügyminiszter részére: Mellékelten tisztelettel megküldjük 6/a 1946 számú bizalmas jelentésünket. Ez a jelentés, éppúgy mint az előbb küldött bizalmas jelentések, kizárólag Miniszter Úr tájékoztatására szolgál. A szolgálatunkra előfizető intézményeknek ezt nem küldjük meg. Budapest, 1946, április 2. (H. Schiller egyetemi ny. r. tanár, igazgató)
Megjegyzés:Az 511/Bé. 1946-os számú ügyiraton az alábbi kézzel írott megjegyzés található: Kertész követ úr Miniszter úrnak referálta és kifejtette, hogy a békeelőkészítés szempontjából aggályosnak tartja a közvélemény ily és arányú megkérdezését. (II. 26. Aláírás olvashatatlan.)
MOL XIX-J-1-aMagyar Országos Levéltár Mikrofilmgyujtemény. Az államigazgatás felsobb szervei. Külügyminisztérium, Békeelokészíto osztály iratai. Mikrofilmszám: 12420. tekercs. 28. cím. II-13. A Magyar Távirati Iroda Közvéleménykutató Szolgálatának jelentései a békekötés tárgyában végrehajtott közvéleménykutatás eredményeirol. 13-26., illetve 39-40.o.. A kérdőív a 43. oldalon található. Mikrofilmgyujtemény: 12420. tekercs/
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő