Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább
A magyar közvélemény álláspontja a határkérdés rendezéséről, és a kisebbségek helyzetéről
„A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. […] Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%.”
Bizalmas jelentés 2.
6/biz
1946
MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat
Bizalmas jelentés
1946. március első felében kb. 6000 személytől nyert országos adatot dolgoztuk fel korábbi
kérdéseinkre nyert válaszokból. Három országrészben külön tüntetjük fel a városi és falusi lakosság vélekedését.
Kérdeztük, vajjon a közönség véleménye szerint letettük-e végleg a revíziós eszméről" Az eredmények nem olyan egyenletesek, mint Budapesten: a Dunántúl lemondóbb, mint a többi országrész. (Lásd III. táblázat.)
III. táblázat.
Letettünk-e a revízióról?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 14,4 | 11,5 | 31,8 | 36,6 | 19,6 | 11,8 |
| Nem | 75,1 | 74,0 | 63,9 | 61,3 | 75,6 | 64,9 |
| Nem tudja | 10,5 | 14,5 | 4,3 | 2,1 | 4,8 | 3,3 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Tudakoltuk, hogy látnak-e a trianoninál kedvezőbb határmegoldást lehetségesnek. (Lásd IV. táblázat.) A vidék még sokkal bizakodóbb e téren, mint Budapest: 80% fölött reménykednek a helyenként trianonin túlnyúló területmegvonásban (legkevésbé Dunántúlon) A néprajzi kérdést több vonatkozásban tárgyaltuk. (Lásd V.,VI., VII. táblázat)
IV. táblázat
Lehet-e kedvezőbb határmegoldás?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 82,7 | 91,8 | 77,6 | 78,6 | 83,4 | 97,5 |
| Nem | 13,5 | 4,9 | 15,4 | 15,3 | 10,5 | 0,6 |
| Nem tudja | 3,8 | 3,3 | 7,0 | 5,9 | 6,1 | 1,9 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
V. táblázat
Megfelel-e a néprajzi elv?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 57,1 | 51,4 | 69,0 | 61,2 | 64,7 | 70,5 |
| Nem | 37,3 | 46,9 | 26,3 | 34,4 | 28,4 | 24,2 |
| Nem tudja | 5,6 | 1,7 | 4,7 | 4,4 | 6,9 | 5,3 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
A vidék ezt az elvet végleges rendezésként sokkal inkább elfogadja, mint a Budapestiek (főleg keleten és nyugaton).
VI. táblázat
Érdemes-e ebből engedményt tenni?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 49,9 | 42,2 | 49,2 | 51,4 | 41,7 | 44,5 |
| Nem | 45,6 | 55,4 | 45,5 | 42,7 | 53,7 | 52,9 |
| Nem tudja | 4,5 | 2,4 | 5,3 | 5,9 | 4,6 | 2,6 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Végleges rend kedvéért ebből az elvből engedni vidéken éppúgy, mint Budapesten kb. minden második ember hajlandó (a vidékiek egy árnyalattal merevebbek). Részletezve a kérdést, kutattuk, vajon paritásos nemzetiségi megoszlással egyetértenének-e?
VII. táblázat
Paritásos kisebbségi megoszlás megfelelne-e?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | |
| Igen | 34,4 | 29,1 | 37,3 | 41,4 | 26,1 | 39,2 |
| Nem | 64,0 | 69,1 | 59,6 | 52,9 | 69,0 | 57,8 |
| Nem tudja | 1,6 | 1,8 | 3,1 | 5,7 | 4,9 | 3,0 |
| Összesen | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
Miként Budapesten, vidéken is hozzávetőlegesen minden harmadik ember helyeselné ezt a megoldást, tehát az engedményre hajlandók nagy többsége. Végül az egyes területrészek és városok visszatérésének lehetőségét vizsgáltuk a közönség meggyőzése szerint. Legtöbben feleletet adtak. (Lásd VIII. táblázat.)
VIII. táblázat
Mi érhető el?
| Duna -Tisza | Dunántúl | Kelet és Észak | Átlag | Együtt | ||||
| Város | Falu | Város | Falu | Város | Falu | Kereken | ||
| Semmi | 28,5 | 13,1 | 25,6 | 20,8 | 25,7 | 15,2 | 21,0 | |
| Részben történeti | 13,5 | 11,2 | 8,5 | 9,3 | 19,2 | 12,8 | 12,0 | |
| Összefüggő néprajzi | 30,6 | 33,2 | 24,3 | 31,4 | 43,8 | 38,3 | 33,0 | 33,0 |
| Ezenfelül | ||||||||
| Burgenland | 19,1 | 17,8 | 16,1 | 15,3 | 14,5 | 15,2 | 16,0 | 49,0 |
| Észak-Bácska | 11,6 | 17,5 | 12,4 | 15,6 | 16,7 | 17,8 | 15,0 | 48,0 |
| Temes-vidék | 14,1 | 15,2 | 10,1 | 9,7 | 6,3 | 6,1 | 10,0 | 43,0 |
| Arad-Nagyvárad-Szatmár | 48,7 | 47,8 | 41,9 | 40,6 | 48,9 | 31,4 | 43,0 | 76,0 |
| Kolozs-vár | 28,3 | 32,1 | 22,7 | 23,8 | 23,4 | 28,6 | 27,0 | 60,0 |
| Székelyföld | 15,3 | 16,6 | 17,9 | 19,3 | 20,8 | 26,2 | 19,0 | 52,0 |
| Kassa | 23,7 | 18,5 | 29,7 | 29,4 | 16,2 | 19,8 | 22,0 | 55,0 |
| Csallóköz, Érsekújvár | 41,3 | 40,6 | 47,6 | 50,7 | 48,8 | 52,8 | 46,0 | 79,0 |
| Egyéb, városok | 16,1 | 14,9 | 8,3 | 6,7 | 8,9 | 9,4 | 10,0 | |
| Összes pozitív | 262,3 | 265,4 | 239,5 | 251,8 | 267,5 | 258,4 | 253,0 | |
A falusiak sokkal bizakodóbbak, mint a városiak, akik (akárcsak Pesten) kb. 1/4 részükben semmit sem látnak elérhetőnek a trianoni határokon túl. Részbeni történeti határokat (pl. Erdély) valamivel többen remélnek elérhetőnek, mint Budapesten (7-12%). Összefüggő néprajzi határokat is többen várnak (24-33%). Ha a határmenti kiigazításokon felül egyes részek kiemelését tekintjük, legtöbben (mind a 79% reménykedő) Csallóköz visszatérésére számít. Közel ugyanannyian, 76% keleti határsávot várnak vissza, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti vidékét. Kolozsvár visszatérését 60% reméli ehhez hozzá, Székelyfölddel 52% számol. Kassára gondol 55%, Burgenlandra 40%, Észak-Bácskára 48%, Temesvidékre 43%. Nagyjából tehát ugyanaz a helyzet, mint a budapesti elképzelések sorrendje tekintetében. Kétségtelenül legnagyobb reménnyel a Romániával való barátságos területi egyezkedésnek néznek elébe.
Budapest, 1946. március 28.
Magyar Közvéleménykutató Intézet
Megjegyzés: A pótjelentéshez az alábbi kisérőlevelet csatolták Gyöngyösi János külügyminiszter részére: Mellékelten tisztelettel megküldjük 6/a 1946 számú bizalmas jelentésünket. Ez a jelentés, éppúgy mint az előbb küldött bizalmas jelentések, kizárólag Miniszter Úr tájékoztatására szolgál. A szolgálatunkra előfizető intézményeknek ezt nem küldjük meg. Budapest, 1946, április 2. (H. Schiller egyetemi ny. r. tanár, igazgató)
Megjegyzés:Az 511/Bé. 1946-os számú ügyiraton az alábbi kézzel írott megjegyzés található: Kertész követ úr Miniszter úrnak referálta és kifejtette, hogy a békeelőkészítés szempontjából aggályosnak tartja a közvélemény ily és arányú megkérdezését. (II. 26. Aláírás olvashatatlan.)
MOL XIX-J-1-aMagyar Országos Levéltár Mikrofilmgyujtemény. Az államigazgatás felsobb szervei. Külügyminisztérium, Békeelokészíto osztály iratai. Mikrofilmszám: 12420. tekercs. 28. cím. II-13. A Magyar Távirati Iroda Közvéleménykutató Szolgálatának jelentései a békekötés tárgyában végrehajtott közvéleménykutatás eredményeirol. 13-26., illetve 39-40.o.. A kérdőív a 43. oldalon található. Mikrofilmgyujtemény: 12420. tekercs/
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább
Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább
Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább
Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
