Dokumentumok a magyar–szovjet jóvátételi egyezmény létrejöttéhez

„A magyar kívánságokat az oroszok csak nagyon ritkán vették figyelembe. Koncessziókat alig tettek, és amennyiben egyes esetekben honorálták is a magyar kívánságokat néhány gépi berendezés leszerelését illetően, azokat más, egyenértékű gépi berendezéssel kellett behelyet-tesíteni, ugyanígy a mezőgazdasági vonalon.”

3.

3. Magyar tiltakozás egyes gyárak leszerelése, anyag- és árukészleteik Szovjetunióba szállítása ellen

  

a.

A külügyminiszter tiltakozása a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál egyes gyárak leszerelése és anyagkészleteinek elszállítása ellen

1945. május 25.

 

Külügyminisztérium

116/F. B.

1945.

Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak

 

Budapest

Szóbeli jegyzék

 

A folyó hó 14-én átnyújtott jóvátételi végleges jegyzék kötelezi a magyar kormányt, hogy gyárainak berendezését és gépeit szerelje le és szolgáltassa ki a Szovjetuniónak fizetendő jóvátételi kötelezettség fejében. Azonban több olyan magyar gyárberendezés leszerelése történt meg, amelyek nem szerepelnek az előbb említett jóvátételi jegyzékben. A magyar kormány ez ideig a mellékelt jegyzéken szereplő gyárak leszereléséről értesült.

Tisztelettel kéri a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, hogy amennyiben az eredeti magyar kérésnek nem tehet eleget, azaz a gépeket nem küldhetné vissza, úgy legalább ezen gyárak ellenértékéből a jóvátételi követelések első évben teljesítendő jóvátételi értékét [!] beszámítani szíveskedjék.

Tekintettel arra, hogy orosz részről az a kérés nyilvánult meg, hogy a jóvátételi tárgyalások folyó hó 26-ig befejeződjenek, tisztelettel kéri a magyar kormány, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nézetét vele a fenti kérésre vonatkozólag sürgősen közölni szíveskedjék, abból a célból, hogy a magyar kormány utasítsa megbízottait, hogy a fenti gyárakra vonatkozó árkalkulációit a tárgyalásokra előkészítsék.

Budapest, 1945. május hó 25-én.

 

[Melléklet a 116/F. B. -1945. számhoz]

Azon vállalatok jegyzéke, melyeket az orosz katonai hatóságok teljesen, vagy részben leszereltek, és gépi berendezésüket elszállították, amelyek a jóvátételi listán nem szerepelnek

 

1.

Felten és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt.

Budapest, XI. Budafoki út 60.

2.

Praecisiós Szerszám- és Gépgyár Rt.

Budapest, X. Kápolna út 27.

3.

Budapesti Szerszámárugyár Rt.

Budapest, IX. Kőbányai út 57.

4.

Kemény Antal Szerszám- és Szerszámgépgyár Rt.

Budapest, Liget u. 22.

5.

Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt.

Budapest, IX. Soroksári út 158.
            és XII. Csaba u. 1.

6.

Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.

Újpest, Váci út 77.

7.

Magyar Optikai Művek Rt.

Budapest, XIII. Csörsz u. 35/43.

8.

Magyar Siemens Schuckert Villamossági Rt.

Budapest, X. Gyömrői út 128.

9.

AEG Magyar Villamossági Rt.

Budapest, XIII. Tüzér u. 37/39.

10.

Ganz és Társa Rt. budapesti vállalat

Budafokon elhelyezett gépei.

11.

Magyar Finommechanikai Művek Rt.

Albertfalva

12.

Nitrokémia Ipartelepek

Fűzfő

13.

Dunai Repülőgépgyár Rt.

Budapest, Horthy-telep

14.

Gép- és Csavargyár, Schaub és Tsa Kft.

Budapest, V. Károly király út 25.
(monori gyártelepen elhelyezett gépei)

15.

Szalay István Rt.

Budapest, V. Váci út 48/a-b.

16.

Magyar Vigogne Fonó Rt.

Budapest, Madách Imre út 9.
és Budafok, Török út 16.

17.

Fémárugyár (azelőtt Gira és Becsei)

Pestszenterzsébet

18.

Ferrotechnikai Különleges Gépek Gyára (Eötvös Vilmos)

Budapest, VII. Csengery u. 28. (részben)

19.

Goldberger Sám. és Fiai Textilművek

Budapest, III. Lajos u. 138.

20.

Guttmann és Fekete Harisnyagyár

Budapest, II. Vihar u. 12/d.

21.

Szabó Lajos Szerszám- és Szerszámgépárugyár

Budapest, X. Bánya u. 1. (teljesen)

22.

Bartha Motor- és Gépgyár

Budapest, III. Bécsi út 96/a. (részben)

23.

Neuschloss-Lichtig Faipari Rt.

Albertfalva

24.

Lugossy Testvérek Krolupper Művei

Budapest. X. Monori út 1/3.

25.

Hoffmann Testvérek Praecisiós Mechanikai Gépüzem

Budapest, V. Wahrmann u. 33. (egész)

26.

Budapest, XIII. Szent László út 60/64. (részben)

27.

Helmich Dezső Villamossági és Gépgyár

Újpest, Széchenyi tér 2. (részben)

28.

Latinák Jenő Gép-, Szerszám- és Kovácsológyár Rt.

Budapest, X. Monori út 2/4. (részben)

29.

Budapest

30.

Bedő Ottó Gépészmérnök Gépgyára

Budapest

31.

Stadler Mihály Sodronyszövet, Fonál- és Vasáru Rt.

Budapest

32.

Budapest

33.

Budapest

34.

Budapest

35.

Budapest

36.

Budapest

37.

Budapest

38.

Budapest

39.

Budapest

40.

Budapest

41.

Budapest

42.

Szolyva Falepárló Rt.

Budapest

43.

Budapest

 

Jelzet: MOL XIX-A-58. Fegyverszüneti Tárcaközi Bizottság iratai. - Géppel írt, aláírás nélküli fogalmazvány indigós másodlata.

 

b.

A magyar külügyminiszter tiltakozása a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál az üzemek leszerelése, a gyárak anyagkészleteinek elszállítása és a frontparancsnokok megrendelései ellen

1945. május 28.

 

Külügyminisztérium

119/F. B.
1945.

Szóbeli jegyzék

Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány tisztelettel felhívja a Szövetséges Ellenőrző Bizottság figyelmét az alábbiakra:

1) A felszabadító Vörös Hadsereg alakulatai azon gyárüzemekből, amelyeknek gépi berendezését teljesen leszerelték, még ezen felül az ott fellelhető nyersanyagot és árukészletet is elvitték.

2) Azokból az ipari üzemekből, amelyeknek gépi berendezését a szovjet katonai alakulatok vagy érintetlenül hagyták, vagy csak részben szerelték le, ugyancsak elszállították a nyersanyag- és árukészleteket.

3) Végül azon üzemek, amelyek a felszabadító Vörös Hadsereg katonai alakulatai által eszközölt megrendeléseket gyártották ki, erre a célra teljes mértékben vagy túlnyomó részben a náluk fellelhető nyersanyagkészleteket használták fel. A szovjet katonai alakulatok ezen gyári üzemeknek pusztán munkabér-kiadásaikat térítették meg, a felhasznált anyagok elszámolására vonatkozólag semminemű intézkedés nem történt.

Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány a második pontban érintett legjelentősebb ipari üzemek jegyzékét csatoltan tisztelettel megküldi, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a jegyzék még további kiegészítésre szorul. Az első pontban foglalt gyárüzemek jegyzéke a 116. sz. jegyzék mellékletével

A fent előadottakra vonatkozóan az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány tisztelettel kéri a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, hogy hozzájárulni szíveskedjék ahhoz, miszerint az említett nyersanyag- és árukészletek megfelelő felértékelés alapján Magyarország jóvátételi szolgáltatásai közé számíttassanak be.

Budapest, 1945. május hó 28-án.

 

Melléklet a 119/F. B. -1945. számhoz

A szovjet katonai alakulatok által érintetlenül hagyott, vagy csak részben leszerelt azon ipari üzemek jegyzéke, amelyeknek nyersanyag- és árukészletét a felszabadító Vörös Hadsereg alakulatai elszállították.

1)    Vasgerendákat Árusító Rt.                                                                     Budapest

2)    Hoffher-Schrantz Rt. mezőgazdasági gépek, vetőgépek, ekék              Budapest

3)    Budapesti Facsavargyár                                                                          Budapest

4)    Budapest-Salgótarján Gépgyár Rt.                                                         Budapest

5)   

                                                                                 Budapest

6)    Fischer Lajos Precíziós Mechanikai Üzem                                              Budapest

7)    Kábel Gyár Rt.                                                                                        Budapest

8)    Lánczi László mérnök gépjavító üzeme                                                 

9)    Magyar Fémlemezipar Rt.                                                                       Budapest

10)Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.                                                Győr

11)Oetl Antal Gépgyár és Vasöntöde Rt.                                                    Budapest

12)Szerszámgépgyár Rt.                                                                               Budapest

13)Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt.                                                  Csepel

14)Friedrich Siemens Művek                                                            Budapest

15)Diósgyőri MÁVAG                                                                               

16)„Larix" Faforgalmi és Faipari Rt.                                                Jászladány

17)Neményi [Testvérek] Papírgyár Rt.                                                         Pesterzsébet

18)Budapesti papír-nagykereskedők - általában                                          Budapest

19)Franck Kávészerművek Rt.                                                                     Budapest

20)[popup title="Laub [Lipót] Elektromosgyár" format="Default click" activate="click" close text="Bp. XIII. ker. Klapka u. 3."]

21)Dósgyőri Papírgyár                                                                                

22)Budafoki Zománcedénygyár                                                                  Budafok

23)Hoffmann Testvérek Precíziós Mechanikai Gép- és Szerszámüzeme     Bp. Wahrmann u.

24)Hárs Károly Ecetgyára                                                                            Szekszárd

25)Kapossy Sándor Rum- és Likőrgyár                                                       Szekszárd

26)Magyar Zománcmű és Fémárugyár                                                         Bonyhád

27)Danuvia Fegyvergyár és Gépgyár                                               Budafokon elhelyezett gépe

28)Szabó és Mátéffy Villamossági Rt.                                                         Budapest-Kőbánya

29)Budapest Székesfővárosi Gázművek                                                      óbudai telep

30)[popup title="Goldberger Sám. [F.] és Fiai Rt. Textilgyár" format="Default click" activate="click" close text="Bp. Arany János u. 32, illetve XI. ker. Budafoki út 113."]

31)Kistext Textilgyár Rt.                                                                             Kispest

32)Magyar Pamutipar Rt.                                                                             Óbuda, Újpest

33)Ganz és Társa Villamossági- Gép- Waggon- és [Hajó]gyár Rt.  Budapest

34)Reich Adolf és Fiai Paszományárugyár                                                  Budapest

35)Selyem- és Gyapjúárugyár Rt.                                                                Budapest

36)

37)

 

Jelzet: MOL XIX-A-58. Fegyverszüneti Tárcaközi Bizottság iratai. - Géppel írt, aláírás nélküli fogalmazvány indigós másodlata.

 

c.

A Magyar Nemzeti Bankban készült ideiglenes összesítés a Vörös Hadsereg által az iparvállalatoktól a jóvátételen kívül elvitt javakról

1945. szeptember

 

Az oroszok által az iparvállalatoktól a jóvátételen kívül elvitt javak*)

 

Ezer pengőben,

1943. végi árak mellett

I. Gépek:

          Erőgépek                                                        5 886

          Szerszámgépek                                               2 964

          Egyéb gépek                                                   6 969        15 819        (6,0%)

II. Egyéb ipari berendezési és felszerelési tárgyak:

          Üzemi felszerelés, műszerek, szerszámok    14 300

          Szállítóeszközök                                             2 716

          Egyéb gyári berendezés                                      86        17 102        (6,6%)

III. Ipari anyagok és áruk

          Ipari nyers- és üzemanyagok                        61 326

          Félkész áruk                                                 17 517

          Kész iparcikkek                                            79 630      158 473      (60,6%)

          Ipar összesen                                                                 191 394      (73,2%)

IV.

          Termények                                                      1 858

          Élő állatok                                                           63

          Élelmiszerek                                                      445          2 366        (0,9%)

V. Egyéb javak:                                                                        67 720      (25 9%)

          Elvitt javak értéke összesen:                                         261 480       (100%)

 

                                                                                                     Dr. Rieger

------------------------

*) A GYOSZ által korábban elindított adatgyűjtés augusztus végéig beérkezett anyagát a [Magyar Nemzeti Bank] K[özgazdasági] T[anulmányi és] S[tatisztikai] Osztály megszerezte és bizalmasan feldolgozta. Az eredmények ideiglenes jellegűek, mivel a cca. 500 felszólított vállalat közül csak 340 szolgáltatott adatot, és ezek közt is egyesek nem tüntették fel az elvitt tárgyak értékét. - Ha az itt kapott végösszeget a hiányzó adatok fejében durva becslés alapján arányosan felemeljük, és az így kapott 1943. végi árakat (390 millió) az illető évek végén érvényben volt ipari nagykereskedelmi árindexek alapján 1938. évi árakra átszámítjuk, 142 millió pengős végösszeget kapunk, ami megfelel 28 millió dollárnak.

Jelzet: MOL XXIX-L-1-d. Magyar Nemzeti Bank. Elnöki osztály iratai. - Géppel írt tisztázat indigós másodlata. A számadatok összesítése alatt kézzel, tintával írt szignó olvasható: „Dr. Rieger".

 

Ezen a napon történt október 23.

1956

A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább

1956

A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább

1957

A belügyi szervek szerint Szegeden a „legerősebb és legsokrétűbb” az ellenséges elemek tevékenysége.Tovább

1958

Az [emigráns] magyar diákok III. világkongresszusa a Vatikán dísztermében emlékezett meg a forradalomról.Tovább

1989

Az Országgyűlés ünnepi ülését követően az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő