Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább
Levélfelbontás és levéltitok az ötvenes években
„Az osztrák követ ismételten panaszt tett a Külügyminisztériumban amiatt, hogy az osztrák újságokat 3 napi késéssel kézbesítik ki részére, úgyszintén a külföldről érkező leveleit is késve kapja. Erről a Közlekedésés Postaügyi Minisztérium Titkárságát a Külügyminisztérium már két ízben, legutóbb 1955. november 24-i átiratában értesítette.”
Forrás
Levélváltás osztrák külügyi levelek felbontása miatt
Levélváltás osztrák külügyi levelek felbontása miatt
a.
vizsgálatot kérő levele a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak
Ügyiratszám: 009995/1/szig. titk. | Szigorúan titkos Tárgy: Az osztrák követség Postaküldeményeinek ügye |
Előadó:
I/I/a
Az osztrák követ ismételten panaszt tett a Külügyminisztériumban amiatt, hogy az osztrák újságokat 3 napi késéssel kézbesítik ki részére, úgyszintén a külföldről érkező leveleit is késve kapja. Erről a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium Titkárságát a Külügyminisztérium már két ízben, legutóbb 1955. november 24-i átiratában értesítette.
A mai napon az osztrák követ ezen panasz utólag felvetése mellett felhozta azt is, hogy az osztrák Külügyi Hivatal [itt a szövegben fél sort tintával kisatíroztak] a követségnek címzett, viaszpecséttel ellátott hivatalos küldeményét a magyar posta illetéktelenül vámkezelés alá vonta és 1.60 Frt. Vámközvetítési díjjal terhelten kézbesítette ki.
A Külügyminisztérium felkéri a Közlekedési- és Postaügyi Minisztériumot, fenti panasz érdembeni kivizsgálására, illetve annak megszüntetésére vonatkozó intézkedésre és arra vonatkozó tájékoztatásra, megrövidítené-e jelentősen az osztrák követség postaküldeményeinek a címzetthez történő eljuttatása idejét, ha a követség postafiókot bérelne.
Az osztrák követségnek adandó válasz céljára kérem fentiekre vonatkozó állásfoglalásuk mielőbbi szíves közlését.
Budapest, 1955. december 6.
/: Kárpáti József. :/ miniszterhelyettes |
[A levélre kézírással Katona Antal miniszterhelyettes az alábbiakat írta]
IV. hó.
Teremtsetek itt végre rendet, hányan kaptatok erre már utasítást, ha nem tudjátok megcsinálni, jelentsétek mi az akadálya. A BM szervekkel együtt vizsgáljátok ki, és tegyél sürgős jelentést
miniszterhelyettes |
[1955.] XII/20
b.
A Posta vezérigazgatójának jelentése Katona Antal miniszterhelyettesnek
SZIGORÚAN TITKOS
K. P. M. IV. Postafőosztály Postavezérigazgatóság | Tárgy: Osztrák követség postaküldeményeinek ügye Előadó: Wurm Ferenc |
Jelentés
Katona elvtárs, a miniszter első helyettes[e] részére
Jelentem, hogy a Külügyminisztérium átirata alapján a következő intézkedéseket tettem:
1./ A nyugati országok követségei részére az európai országokból érkező napilapokat, a zárlatok bontásakor kiválogatom és expressz küldeményként a Budapest 4. sz. postahivatal útján kézbesítettem. Így biztosítottam azt, hogy a beérkezés napján a napilapok a délutáni órákban kézbesítésre kerüljenek.
2./ Az illetékeseknél eljártam, hogy a követségek címére érkező leveleket az érkezés napján postai kezelésre visszaadják. Így biztosítottnak látszik, hogy az „A" napon beérkezett küldemények „B" napon kézbesítésre kerülnek. A külügyminisztérium által javasolt fiókbérlés nem gyorsítaná meg a küldemények kézbesítését.
3./ A követségek címére érkező és feltehetően vámköteles árut tartalmazó (pl.: a szokásosnál vastagabb levél) küldemények érkezéséről a vámhatóság utasítására a Budapest 70. sz. postahivatal értesíti a követségeket. Amennyiben a követség igazolja, hogy a küldemény tartalma a követség tagjai részére érkezett, akkor a küldemény felbontás nélkül, de vámközvetítési díj (1.60 Ft.) felszámításával kézbesítjük. Eljárásunk a vámkódex 25.§.1/a. pont alapján történik.
Budapest, 1956. január 25.
/: Dedics Imre::/ Postavezérigazgató |
[Tollal ráírva.] | Tudomásul vettem, Katona |
c.
Katona Antal miniszterhelyettes levele a Posta vezérigazgatójának
KÖZLEKEDÉS ÉS POSTAÜGYI MINISZTÉRIUM
A MINISZTER ELS? HELYETTESE
Dedics elvtárs!
Az osztrák követség a Külügyön keresztül panaszkodott a postai kézbesítés ellen. Kárpáti miniszterhelyettes elvtárs levelét december 20-án küldtem el Hozzád, és ma 27-én kaptam rá választ.
Egy hónap kell ahhoz, hogy ezt az ügyet elintézzétek. Nem hosszú idő ez?
A Külügymisztériumnak a követség felé sürgősen választ kellett volna adni, de a Posta bürokratikus ügyintézése miatt nem volt lehetséges.
Légy szíves megnézni, hogy mi az oka annak, hogy a Posta vezérigazgatóságon oly lassan megy az ügyintézés.
1956. jan. 29.
/: Katona :/ |
Jelzet: MOL KPM Postaügyi Főosztály XIX-H-1-ff 9. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő