Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Levélfelbontás és levéltitok az ötvenes években
„Az osztrák követ ismételten panaszt tett a Külügyminisztériumban amiatt, hogy az osztrák újságokat 3 napi késéssel kézbesítik ki részére, úgyszintén a külföldről érkező leveleit is késve kapja. Erről a Közlekedésés Postaügyi Minisztérium Titkárságát a Külügyminisztérium már két ízben, legutóbb 1955. november 24-i átiratában értesítette.”
Forrás
Levélváltás osztrák külügyi levelek felbontása miatt
Levélváltás osztrák külügyi levelek felbontása miatt
a.
vizsgálatot kérő levele a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak
| Ügyiratszám: 009995/1/szig. titk. | Szigorúan titkos Tárgy: Az osztrák követség Postaküldeményeinek ügye |
Előadó:
I/I/a
Az osztrák követ ismételten panaszt tett a Külügyminisztériumban amiatt, hogy az osztrák újságokat 3 napi késéssel kézbesítik ki részére, úgyszintén a külföldről érkező leveleit is késve kapja. Erről a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium Titkárságát a Külügyminisztérium már két ízben, legutóbb 1955. november 24-i átiratában értesítette.
A mai napon az osztrák követ ezen panasz utólag felvetése mellett felhozta azt is, hogy az osztrák Külügyi Hivatal [itt a szövegben fél sort tintával kisatíroztak] a követségnek címzett, viaszpecséttel ellátott hivatalos küldeményét a magyar posta illetéktelenül vámkezelés alá vonta és 1.60 Frt. Vámközvetítési díjjal terhelten kézbesítette ki.
A Külügyminisztérium felkéri a Közlekedési- és Postaügyi Minisztériumot, fenti panasz érdembeni kivizsgálására, illetve annak megszüntetésére vonatkozó intézkedésre és arra vonatkozó tájékoztatásra, megrövidítené-e jelentősen az osztrák követség postaküldeményeinek a címzetthez történő eljuttatása idejét, ha a követség postafiókot bérelne.
Az osztrák követségnek adandó válasz céljára kérem fentiekre vonatkozó állásfoglalásuk mielőbbi szíves közlését.
Budapest, 1955. december 6.
| /: Kárpáti József. :/ miniszterhelyettes |
[A levélre kézírással Katona Antal miniszterhelyettes az alábbiakat írta]
IV. hó.
Teremtsetek itt végre rendet, hányan kaptatok erre már utasítást, ha nem tudjátok megcsinálni, jelentsétek mi az akadálya. A BM szervekkel együtt vizsgáljátok ki, és tegyél sürgős jelentést
miniszterhelyettes |
[1955.] XII/20
b.
A Posta vezérigazgatójának jelentése Katona Antal miniszterhelyettesnek
SZIGORÚAN TITKOS
| K. P. M. IV. Postafőosztály Postavezérigazgatóság | Tárgy: Osztrák követség postaküldeményeinek ügye Előadó: Wurm Ferenc |
Jelentés
Katona elvtárs, a miniszter első helyettes[e] részére
Jelentem, hogy a Külügyminisztérium átirata alapján a következő intézkedéseket tettem:
1./ A nyugati országok követségei részére az európai országokból érkező napilapokat, a zárlatok bontásakor kiválogatom és expressz küldeményként a Budapest 4. sz. postahivatal útján kézbesítettem. Így biztosítottam azt, hogy a beérkezés napján a napilapok a délutáni órákban kézbesítésre kerüljenek.
2./ Az illetékeseknél eljártam, hogy a követségek címére érkező leveleket az érkezés napján postai kezelésre visszaadják. Így biztosítottnak látszik, hogy az „A" napon beérkezett küldemények „B" napon kézbesítésre kerülnek. A külügyminisztérium által javasolt fiókbérlés nem gyorsítaná meg a küldemények kézbesítését.
3./ A követségek címére érkező és feltehetően vámköteles árut tartalmazó (pl.: a szokásosnál vastagabb levél) küldemények érkezéséről a vámhatóság utasítására a Budapest 70. sz. postahivatal értesíti a követségeket. Amennyiben a követség igazolja, hogy a küldemény tartalma a követség tagjai részére érkezett, akkor a küldemény felbontás nélkül, de vámközvetítési díj (1.60 Ft.) felszámításával kézbesítjük. Eljárásunk a vámkódex 25.§.1/a. pont alapján történik.
Budapest, 1956. január 25.
| /: Dedics Imre::/ Postavezérigazgató |
| [Tollal ráírva.] | Tudomásul vettem, Katona |
c.
Katona Antal miniszterhelyettes levele a Posta vezérigazgatójának
KÖZLEKEDÉS ÉS POSTAÜGYI MINISZTÉRIUM
A MINISZTER ELS? HELYETTESE
Dedics elvtárs!
Az osztrák követség a Külügyön keresztül panaszkodott a postai kézbesítés ellen. Kárpáti miniszterhelyettes elvtárs levelét december 20-án küldtem el Hozzád, és ma 27-én kaptam rá választ.
Egy hónap kell ahhoz, hogy ezt az ügyet elintézzétek. Nem hosszú idő ez?
A Külügymisztériumnak a követség felé sürgősen választ kellett volna adni, de a Posta bürokratikus ügyintézése miatt nem volt lehetséges.
Légy szíves megnézni, hogy mi az oka annak, hogy a Posta vezérigazgatóságon oly lassan megy az ügyintézés.
1956. jan. 29.
| /: Katona :/ |
Jelzet: MOL KPM Postaügyi Főosztály XIX-H-1-ff 9. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
